Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)

1801-10-09 / 29. szám

dolkodni, úgymint a’ mellynél 550 öínyire nyúlik bé a­ tenger, és két erősség védelmezi, egy felől t. i. a’ vár, más felől pedig a’ napkeletre fek­vő eröss bástya. Itt is, a’ város mentében, a’ lapos fenekű hajók bátorságban fekű­sznek, és mind addig haszon alan lenne az ellenség megtá­madása, míg a­ várost jól oltalmaznák. Ha te­hát széllyel akarnák verni az Anglusok az itt lé­vő Franc­ia hajós sereget, nem csak az, hogy ki kellene a’ szárazra szálliok, hanem meg kel­lene elős­ször a’Calaisi erősséget is venni. Grave­­linnél, Dünkirchennél, és Nieuportnál is, a’ partok mellett lévő tsekély víz, a’ hos­szas ten­ger öblei, az eröss várak, és sántzok miá, tsak akkor lehetnének az Anglusok szerentsések , ha il Szárazra kiszil­án, magokat az erősségeket meg vennék. Ostendének meg­vétele is, ha a’ napkelet felől eső partokon, eröss­édalomra való készületek létetödnek , hasonló nehézségekkel van egybe köttetve. Mind ezekből tehát a’ kö­vetkezik , hogy nagyon könnyen el lehet hinni, hogy Szinte ollyan szerentsétlenek lesznek az An­glusok , a’ nevezett Fran­zia kikötőhe­lyek meg támadásában, mint a’Frantziák az Anglus partok és kikötőhellyek ellen való Szándékokban. Anglia. A’ Török Udvarnál lévő Anglus Követ Lord Elgin, az Egyiptomi dolgok felöl, mellyek Au­gustus 5 dikéig történtek, következendő értel­mű hiteles tudósítást vett. Hogy az egygye­­sült Anglus és Török seregek, Alexandria ostrom­lásához, még a’ nevezett napig hozzá nem foghat.

Next