Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)
1801-10-09 / 29. szám
dolkodni, úgymint a’ mellynél 550 öínyire nyúlik bé a tenger, és két erősség védelmezi, egy felől t. i. a’ vár, más felől pedig a’ napkeletre fekvő eröss bástya. Itt is, a’ város mentében, a’ lapos fenekű hajók bátorságban fekűsznek, és mind addig haszon alan lenne az ellenség megtámadása, míg a várost jól oltalmaznák. Ha tehát széllyel akarnák verni az Anglusok az itt lévő Francia hajós sereget, nem csak az, hogy ki kellene a’ szárazra szálliok, hanem meg kellene elősször a’Calaisi erősséget is venni. Gravelinnél, Dünkirchennél, és Nieuportnál is, a’ partok mellett lévő tsekély víz, a’ hosszas tenger öblei, az eröss várak, és sántzok miá, tsak akkor lehetnének az Anglusok szerentsések , ha il Szárazra kiszilán, magokat az erősségeket meg vennék. Ostendének megvétele is, ha a’ napkelet felől eső partokon, erössédalomra való készületek létetödnek , hasonló nehézségekkel van egybe köttetve. Mind ezekből tehát a’ következik , hogy nagyon könnyen el lehet hinni, hogy Szinte ollyan szerentsétlenek lesznek az Anglusok , a’ nevezett Franzia kikötőhelyek meg támadásában, mint a’Frantziák az Anglus partok és kikötőhellyek ellen való Szándékokban. Anglia. A’ Török Udvarnál lévő Anglus Követ Lord Elgin, az Egyiptomi dolgok felöl, mellyek Augustus 5 dikéig történtek, következendő értelmű hiteles tudósítást vett. Hogy az egygyesült Anglus és Török seregek, Alexandria ostromlásához, még a’ nevezett napig hozzá nem foghat.