Magyar Holnap, 1977 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1977 / 1-3. szám

mmYK 1956-1977 HUNGARIAN TOMORROW A MAGYAR EMIGRÁCIÓ KÖZPONTI LAPJA av MA'pyAir rf vsf i7 szolgalataoan XXXI. ÉVFOLYAM 1-2-3. SZÁM. (NO. 1-2-3. VOL. XXXI) 1977 Március hó. ÁRA (PRICE) 50 CENT. ÍR­­ mQ ffljflBI .^feaEjH^fiEWrt ||K99H1hE msB&BaBwBF 1977JÍ­RRBREffiZETEK ÉVEI HEffTES ÖRÖKSÉG: Múlt évi decemberi számunk vezércikkében (Önrendelkezést a rabnépeknek cím alatt) - kü­lönös tekintettel az amerikai elnökcserére - fel­hívtuk a világ közvéleményének és azon belül Jimmy Carter elnöknek a figyelmét a rabnépek ügyére. Angol nyelvű cikkünk eljutott az illeté­kes helyekre és sok helyen komoly visszhangra talált. Ebben a cikkben jelentettük be azt is, hogy az “Ethnic voters for Jimmy Carter" nevű bizott­ság kezdeményezésére az 1977-es évet a RAB­NEMZETEK ÉVÉNEK nyilvánítjuk és ebben az évben felhívjuk az egész szabad világ közvélemé­nyének figyelmét a rabnépek sanyarú sorsára. Ezzel a kezdeményezéssel kettős célt kívánunk el­érni. Egyfelől: minden rendelkezésünkre álló esz­közzel igyekszünk előmozdítani a rabnépek fel­szabadítását a népgyilkos szovjet-orosz gyarmati sors alól, megnyerve ehhez a munkához a szabad világ népeinek és kormányainak hathatós támo­gatását. Másrészt: fenntartani a hitet a­rabországok népei között, hogy ügyük újra az egész világ ügye lesz, egészen addig, amíg vissza nem nyerik önrendelkezési jogukat. Fentebb említett vezércikkünkben kinyilvání­tottuk azt a megmásíthatatlan szándékunkat is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében kérni fogjuk a magyar ügy újra felvételét, mert ez a szervezet - annak ellenére, hogy tizenhárom ha­tározatot hozott a szovjet megszállás megszünte­tésére Magyarországon - még a mai napig sem volt képes hozott határozatainak érvényre jutta­tására. De kérelemmel fordulunk a hágai Nem­zetközi Bírósághoz és az úgynevezett Helsinki Kon­ferencia ezévi belgrádi üléséhez is. Mindezeken felül jogos panaszainkat és követeléseinket el fog­juk juttatni minden külügyminisztérium illeté­keseihez, így elsősorban az Egyesült Államok kü­lügyminiszteréhez Cyrus Vance-hoz is, valamint a szabad sajtóorgánumokhoz és egyébb hírközlő és közvéleményirányító szervekhez is. Decemberi vezércikkünkben nyilvánosságra hoztuk azt is, hogy Jimmy Carter elnök szemé­lyes kérésére máris egy bizottság munkálkodik a rabnépek panaszainak és követeléseinek összeál­lításán. Ennek a bizottságnak magyar szabadság­­harcos részlege, amely a magyarországi vonatko­zásokat dolgozta fel 1977 február 5-6.-án Boston­ban megrendezett Magyar Szabadságharcos Par­lament ülésének plénuma elé bocsátotta ezt a tervezetet jóváhagyás végett. Amint az köztudomású ez az erkölcsi testület, a Magyar Szabadságharcos Parlament a szabad­ságharcos magyar nép egyedüli jogos képviselője a jogfolytonosság alapján, mert annak tagjait 1956 október-novemberében választotta meg az egységes magyar nép. Éppen ezért minden kér­désben a Magyar Szabadságharcos Parlament in­tézkedik a rabságra kárhoztatott magyar nép ne­vében egészen addig, amíg a felszabadulandó ma­gyar nép szabad választások útján másként nem rendelkezik. Mindezek értelmében a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsá­ga az exil Szabad Magyar Kormány szerepét töl­ti be. Ez a Végrehajtó Bizottság fogja tehát el­küldeni Carter elnöknek és minden más illetékes­nek a magyar nép panaszait és követeléseit az e­­gész magyar nép nevében. Ebből a szimpóziumból hozunk (vázlatos) részleteket az alábbiakban: A magyar nép más rokonfajú népek - skythák, húnok, avarok - útját követve Kr. u 896- ban foglalta el jelenlegi helyét a Kárpátmeden­cében ÁRPÁD fejedelem (Kagán) vezetésével. A magyarság az elmúlt több mint ezer éven ke­resztül birtokolta az egész Kárpátmedencét egé­szen addig, amíg 1920 június 4. -én a gyászos em­lékű “Trianoni Békeparancsban" el nem rabol­ták területének több mint kétharmadát. Ezzel a példa nélkül álló országcsonkítással több mint négy millió magyar került idegen impériumok alá, megtagadva tőlük az önrendelkezés jogát. Az azóta elmúlt ötvenhét év alatt ezeknek a kettős elnyomás alatt élő magyar “kisebbségeknek” folytatás a 3. oldalon, (első hasáb). “Kezdeményezésünk - tiszteletadás egy koráb­bi próbálkozásnak. 1947 március 15.-én otthon Magyarországon­­ 1848 nagyszerű vértelen forra­dalmának 99. évfordulóján a magyar szabadság­eszme egyik legnagyobb ünnepén Budapest utcáin és szerte az országban egy új politikai napi­lap látott napvilágot HOLNAP címen, amely az orosz megszállás ideje alatt az első igazán szabad sajtóterméknek számított. Szegényes külsővel és minden indulással együttjáró egyéb kezdeti fogya­tékosságokkal, de negyvenezer példányban jelent meg, de csak azért nem több példányban, mert nem futotta többre a kommunisták által szűkö­sen kimért újságpapír. Az új lap - az első szám - akkori vezércikkét a Szabadság Párt elnöke, né­hai dr. Sulyok Dezső írta: MI VÉGRE VA­GYUNK A FÖLDÖN? címmel és az igen figye­lemre méltó cikkben a volt pártelnök megvilágí­totta pártjának egész politikai koncepcióját. A lap munkatársai valamennyien a lehető legjobb cikkeket írták. folytatás a 3. oldalon icoeoscoooocooooseoosoosccosocooocoocooeooosooooosceossoosccoeccccosoooocQcoooososoooGeooosccoooooccooooccoooosocoooosQ! ‘teoocoooscoooooecoocooooooocooococoodí 8 LAPUNK TARTALMÁBÓL 9­8 o. X 1977 A Rabnemzetek Éve 1-3. oldal ^ x Nemes örökség 1-3. oldal x Az Erdélyi Világszöv. Emlékirata 2. oldal S S Világpolitikai összefoglaló 4-7. oldal 8 8 M. Sz. P. Zárónyilatkozata 5. oldal ^ 9 Ádám Erzsébet: Harangtisztán 6. oldal 9 Vessünk véget egy... 8. oldal 6 9 Egyveleg... 9-10. oldal 8 x Élő Magyar Irodalom, Nehéz F. 11. oldal S 9 Trianon - Páris... 12. oldal K x 1848 Emlékezetére 12. oldal K x Elvi nyilatkozat 13. oldal K x Erdély 14. oldal x 9 Kaliforniai posta 15. oldal x 9 Sport 16. oldal x 8 8

Next