Magyar Horgász, 1961 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1961. január / 1. szám
Az új év kezdetén munkásosztályunk, az egész dolgozó értelmiség, a szocialista gazdálkodás útjára tért parasztság hozzálátott második ötéves tervünk első évi feladatainak megvalósításához. A szocializmus építésének meggyorsítása, a szocialista társadalom szilárd alapjának megteremtése mindannyiunk közös ügye, törekvéseink, munkánk legfontosabb célja Éppen ezért nekünk, horgászoknak nincsen külön ötéves tervünk, hiszen az ötvenkétezer főt számláló magyar horgásztábor minden egyes tagja cselekvő részese annak a közös munkának, amely népgazdaságunk gyors fejlődését, békés társadalmunk további felvirágzását hivatott szolgálni. Ebből a lelkesítő munkából, mint ahogy a múltban tettük, a jelenben és a jövőben is kivesszük részünket, s a horgásztársadalom speciális feladatainak egyre jobb és céltudatosabb megoldásával még többet is adhatunk: gazdagíthatjuk, színesíthetjük a dolgozó ember mindennapi életét, s ezzel újra és újra felvértezzük a közös alkotó munkára. Szövetségünknek és minden horgásznak ez a külön, nem ötéves, hanem állandó terve és törekvése. Az új év mindig alkalmas arra, h hogy számot vessünk és elgondolkozzunk a tennivalókról. Szövetségünk tizenöt éve áll fenn. Én eddig munkánk legértékesebb vonását abban látom, hogy a magyar horgásztársadalom felismerte és a közösség javára gyümölcsöztette azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket csakis szocialista társadalom nyújthat a dolgozó tömegeknek Tizenöt év alatt több mint tízszeresére nőtt a horgászat kedvelőinek száma, kialakult és megerősödött a szervezeti élet, s a kollektív társadalmi tevékenység eredményeként több mint száz horgásztanyán a horgászok tízezrei élvezhetik a pihenés, a sportolás örömeit. Ez fejlődésünk egyik része, amelyből természetszerűen következik, hogy a horgászat tisztán társadalmi úton gazdasági tényezővé vált. Létesítményeinket társadalmi úton, pihenőidőnkben hoztuk létre anélkül, hogy a horgász tagdíjakon kívül egyéb anyagi támogatást vettünk volna igénybe. Ma már vannak vízterületeink, amelyeket tervszerűen, saját erőnkből halasítunk , s ez nemcsak a Soroksári Dunaágra vonatkozik, ahol szívós munkánk eredményeképpen Európa egyik legjobb horgászvizét teremtettük meg — hanem azokra a nyújtótavakra is, amelyeket az egyesületek hoznak létre egyre növekvő számmal. Emondhatjuk tehát, hogy szerény erőnkhöz mérten mi horgászok is hozzájárultunk népgazdaságunk gyarapodásához. S ha államunk anyagi erőforrásaiból nem is merítettünk, annál inkább igényeltük szocialista társadalmunk erkölcsi segítségét. A segítség — amely egyben munkánk elismerése— nem is maradt el. Pártunk, kormányzati szerveink, a SZOT vezetősége támogatja törekvéseinket, segít elhárítani azokat az akadályokat, amelyek további fejlődésünk útjában állnak. Az egész horgásztársadalom hálás ezért a támogatásért, s még következetesebb munkával kíván a bizalomnak megfelelni. Az eddiginél céltudatosabban kell felhasználnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a horgászat a szocialista emberformálás terén magában rejt. Egyik közéleti vezetőnk mondta el nekem az alábbi történetet. Tavaly nyáron Ózdon egy kohásszal beszélgetett, aki két éve horgászik. A kohász életében — saját szavai szerint — döntő változást hozott a horgászat. Azelőtt szabadideje javarészét kocsmában töltötte, s az ital megrongálta egészségét, szétbomlással fenyegette családi életét. Amióta horgászik, a hétvégét feleségével és gyermekeivel együtt a víz partján tölti. A kirándulásra egy-egy liter bort most is visz magával, amit közösen fogyasztanak el. Kocsmában már nem jár, családi élete zavartalan, ő maga felüdül a szabadban, s utána nagyobb kedvvel és eredménynyel dolgozik. Hasonló példát igen sokat lehetne felsorolni. Mi horgászok tudjuk, hogy kedvenc sportunk sok embert ment meg káros szenvedélyektől. Hasonló a helyzet az ifjúság esetében. A horgászat alkalmas arra, hogy kielégítse, helyes irányba terelje a fiatalok romantikus hajlamait s egyben elvonja őket a káros szenvedélyektől. Éppen ezért nagyobb gondot kell fordítanunk az ifjúság horgásznevelésére is és el kell érnünk, hogy a tízezres ifjúsági taglétszám a következő években megsokszorozódjék. Feladatunk még a nők fokozottabb bekapcsolása a horgászatba, valamint a horgászfegyelem és horgászetika megszilárdítása. A Szövetség vezetősége mindent megtesz ezen célok megvalósítása érdekében. Tesszük ezt azért, hogy a magunk részéről is segítsük a szocialista embertípus kialakítását. Egyik törekvésünk az, hogy vizeink halszegénységét megszüntessük. Ebben a népgazdaságilag is jelentős munkában minden erőre szükségünk van. Eredményt csak úgy érhetünk el, ha a Szövetség, az intéző bizottságok és az egyesületek kezdeményezése alapján a horgászok maguk is mindent megtesznek a vizek halasításáért. Fel kell kutatnunk a halutánpótlás lehetőségeit, még nagyobb részt kell vállalnunk az ivadékmentésben és fokoznunk kell a nyújtótavak létesítését. A másik fő törekvésünk a harc szünet nélküli folytatása a vizek szennyeződése ellen. Ezek azok a tennivalók, amelyek állandó, lankadatlan erőfeszítést kívánnak, s amelyekből Szövetségünk támogatásával minden horgásznak ki kell vennie a részét. Bizonyos vagyok benne, hogy közös erővel. Pártunk és kormányunk segítségével a horgásztársadalom megbirkózik az előttte álló feladatokkal Ehhez az új évben jó egészséget és eredményes munkát kívánok a horgásztársaknak - írta: TÖRÖK JÁNOS a MOHOSZ társelnöke .