Magyar Horgász, 1973 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1973. január / 1. szám

VÍZI ISMERŐSEINK BÖLÖMBIKA Furcsa neve félreérthető, azért mindenekelőtt tisztázzuk: madárról van szó, mégpedig gémről. Közepes termetű, annál is inkább mert lábai aránylag rövidek; színezete pedig rozsdasárga, olyasféle mintázattal, ami hasonlít a szalonkáéra vagy a baglyokéra. Ez azonban szempon­tunkból majdnem mellékes, mert a bölömbika éjszakai életet él és így napvilágon aligha kerül szemünk elé. Nagy általánosságban is jófor­mán csak különleges hangja után is­merik, amit költési időben napköz­ben is elég sűrűn hallat. Ez a sajá­tos, mással össze nem téveszthető, a hajdani véghetelen mocsárvilág tit­kait sejtető ősi hang a legjellemzőbb rá. Egy kis jóakarattal távoli bika­­bömbölésre, de inkáb valami nagy­dob hangjára emlékeztet. (Népies ne­vei is innen származnak: bikagém, víziborjú, dobosgém.) Ez a hang pe­dig úgy jön létre, hogy a légcsövét teleszívja levegővel és hirtelen ki­böffenti. Csak nagyobb nádasainkat lakja, magányosan vagy párosával. Nappal nem mozog, legalábbis nem látha­tóan; a költés végeztével azonban napszállta után megélénkül, szárny­ra kap s egyik tóról a másikra ellá­togat. Eközben egymást szólongatják messzehangzó, de most már inkább kiskutya ugatásához hasonló „kau­­kau”-nak hangzó, rövid kiáltásokkal. Táplálékát náderdő sűrűjében a nádszálak közt kúszva, vagy az ala­csony kákás, gyékényes, — számára is meglábalható — szélvizekben va­dássza össze a vízivilág apró állatai­ból. Ezeknek összetétele az idevágó vizsgálatok eredménye szerint: kb. 45 % rovar, 42 % béka, 8 % hal és mintegy 5% apró emlős. A legin­kább békaevő és legkevésbé halevő gémünk tehát, ami annyit jelent, hogy táplálkozásában a belterjes hal­tenyésztés sem találhat kivetnivalót. A nádas mélyén, a víz színéhez kö­zel rakja aránylag kicsiny és magá­nyos fészkét. 4—6 tojása május első felétől található. A fiatalok 2—3 he­tes korukban már otthagyják a fész­ket, de csak 8 hetes korukban lesz­nek repülősek. Október második fe­lében vonul el Észak-Afrikáig terje­dő téli szállására, ahonnan már feb­ruár végén, március elején visszatér költőhelyére. Enyhébb teleken átte­­lelők is akadnak, amelyek ilyenkor a nádasok rovarvilágával, apró em­lőseivel táplálkoznak. V. A. A bölömbika (Botaurus stellaris) MIT MOND A­Z A H­O­R­G­ASZEG­Y­ES­ÜLETEK FELÜGYELETIRŐL Az­ egyesületekről szóló 1970. évi 35. számú törvényerejű rendelet úgy rendelkezett, hogy a helyi egyesület felügyeletét az egyesület székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) ta­nács végrehajtó bizottsága gyakorol­ja; az illetékes miniszter azonban a helyi egyesület felügyeletét magához vonhatja. Az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 1972. évi 21. számú törvényerejű rendelet — amely 1972. október 4-én lépett hatályba — e rendelkezést módosí­totta. A jelenleg érvényben levő sza­bályozás szerint „a helyi egyesület felügyeletét az egyesület székhelye szerint illetékes városi, fővárosi ke­rületi tanács végrehajtó bizottságá­nak igazgatási feladatot ellátó szak­­igazgatási szerve, illetőleg a járási hivatal gyakorolja. Az illetékes mi­niszter a helyi egyesület felügyele­tét magához vonhatja.” A fentiekre figyelemmel a jövő­ben a horgászegyesületeknek az ál­lami felügyelettel kapcsolatos kérdé­sekben nem a megyei tanács vb. igazgatási osztályával, illetőleg a fő­városi tanács vb. igazgatási főosztá­lyával, hanem községekben a járási hivatallal, városokban és megyei vá­rosokban a városi tanács vb. igazga­tási osztályával, a fővárosban az ille­tékes kerületi tanács vb. igazgatási osztályával kell kapcsolatba lépniök. Ennek megfelelően a jövőben az újonnan alakuló horgászegyesületek — alapszabályuk benyújtása mellett — a felsorolt szervektől kérhetik nyilvántartásba vételüket, továbbá minden horgászegyesület a felsoro­lásban említett felügyeleti szervet köteles közgyűléseire a napirendi pontok közlése és a közgyűlés anya­gának megküldése mellett meghívni, illetőleg e szervek részére kell meg­küldeni a közgyűlés jegyzőkönyvét és határozatait. Természetesen a hatásköri válto­zásnak nincs visszamenő hatálya; ha tehát a horgászegyesület nyilvántar­tásba vétele már megtörtént, akkor nem kell újbóli nyilvántartásba vé­telt kérni az új felügyeleti hatóság­tól. Ugyanígy változatlanul érvény­ben maradnak a korábbi felügyeleti szervnek október 4-e előtt a felügye­leti jogkörben hozott határozatai. A felügyeleti jogkör decentralizá­lása változást hoz az egyesületek va­gyonkezelésének ellenőrzésében is. Ezt ugyanis a továbbiakban nem a megyei, fővárosi tanács vb. pénz­ügyi szakigazgatási szerve, hanem az új felügyeleti szerv — indokolt eset­ben az azonos szintű pénzügyi szak­­igazgatási szerv bevonásával — látja el. A fővárosban gondot okozhat az egyesület székhelyének megállapítá­sa. Az eddigiek során ugyanis az alapszabályok székhelyként csak a várost tüntették fel. Ezentúl viszont — a felügyeleti jog új hatásköri sza­bályai miatt — szükség lesz a szék­hely pontosabb, kerület szerinti meg­jelölésére is. Az egyesület székhelye az a kerület, ahol az egyesület iro­dahelyisége, székháza, klubháza van, vagy ennek hiányában, ahol az egye­sület ügyeit rendszeresen intézik. (Ahol a horgászjegyek kiadása fo­lyik, a vezetőségi üléseket tartják stb.) Az államigazgatási szervek te­vékenységének megkönnyítése érde­kében célszerű, ha a fővárosban már nyilvántartásba vett horgászegyesü­letek pótlólag bejelentik a korábbi felügyeleti szervnek pontos székhe­lyüket. A hatásköri szabályok megválto­zása nem érinti a MOHOSZ, vala­mint intéző bizottságai és megyei bizottságai állami felügyeletét, ame­lyet változatlanul a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lát el. A miniszter azonban ezirányú jogkörét a jövőben nem a Tájékozatatási Fő­osztály, hanem az Országos Halásza­ti Felügyelőség útján gyakorolja. Itt említjük meg azt is, hogy egyes megyékben vitára adott okot az a kérdés, mikor kell egy horgászegye­sületet a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tag­jai helyi egyesületének tekinteni. Az ilyen egyesületek felügyeletét ugyan­is az egyesületekről szóló törvény­­erejű rendelet értelmében nem az il­letékes tanácsi szerv, hanem a fegy­veres erők, a fegyveres testület, ille­tőleg rendészeti szerv illetékes veze­tője gyakorolja. E tárgyban a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala a kö­zelmúltban iránymutatást adott a tanácsi szerveknek. Eszerint abban a kérdésben, hogy tanácsi vagy fegy­veres szerv felügyelete alatt álló he­lyi egyesületről van-e szó, az egye­sület alapszabályát kell irányadónak tekinteni, amelynek tartalmaznia kell a felügyeletet gyakorló szerv megjelölését. Ha vita merül fel vala­mely egyesület polgári vagy fegyve­res testületi jellege tekintetében, az illetékes minisztérium (pl. Honvédel­mi Minisztérium, Belügyminiszté­rium) titkárságának állásfoglalása az irányadó. Dr. Kilényi Géza .

Next