Magyar Horgász, 1973 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1973. január / 1. szám
VÍZI ISMERŐSEINK BÖLÖMBIKA Furcsa neve félreérthető, azért mindenekelőtt tisztázzuk: madárról van szó, mégpedig gémről. Közepes termetű, annál is inkább mert lábai aránylag rövidek; színezete pedig rozsdasárga, olyasféle mintázattal, ami hasonlít a szalonkáéra vagy a baglyokéra. Ez azonban szempontunkból majdnem mellékes, mert a bölömbika éjszakai életet él és így napvilágon aligha kerül szemünk elé. Nagy általánosságban is jóformán csak különleges hangja után ismerik, amit költési időben napközben is elég sűrűn hallat. Ez a sajátos, mással össze nem téveszthető, a hajdani véghetelen mocsárvilág titkait sejtető ősi hang a legjellemzőbb rá. Egy kis jóakarattal távoli bikabömbölésre, de inkáb valami nagydob hangjára emlékeztet. (Népies nevei is innen származnak: bikagém, víziborjú, dobosgém.) Ez a hang pedig úgy jön létre, hogy a légcsövét teleszívja levegővel és hirtelen kiböffenti. Csak nagyobb nádasainkat lakja, magányosan vagy párosával. Nappal nem mozog, legalábbis nem láthatóan; a költés végeztével azonban napszállta után megélénkül, szárnyra kap s egyik tóról a másikra ellátogat. Eközben egymást szólongatják messzehangzó, de most már inkább kiskutya ugatásához hasonló „kaukau”-nak hangzó, rövid kiáltásokkal. Táplálékát náderdő sűrűjében a nádszálak közt kúszva, vagy az alacsony kákás, gyékényes, — számára is meglábalható — szélvizekben vadássza össze a vízivilág apró állataiból. Ezeknek összetétele az idevágó vizsgálatok eredménye szerint: kb. 45 % rovar, 42 % béka, 8 % hal és mintegy 5% apró emlős. A leginkább békaevő és legkevésbé halevő gémünk tehát, ami annyit jelent, hogy táplálkozásában a belterjes haltenyésztés sem találhat kivetnivalót. A nádas mélyén, a víz színéhez közel rakja aránylag kicsiny és magányos fészkét. 4—6 tojása május első felétől található. A fiatalok 2—3 hetes korukban már otthagyják a fészket, de csak 8 hetes korukban lesznek repülősek. Október második felében vonul el Észak-Afrikáig terjedő téli szállására, ahonnan már február végén, március elején visszatér költőhelyére. Enyhébb teleken áttelelők is akadnak, amelyek ilyenkor a nádasok rovarvilágával, apró emlőseivel táplálkoznak. V. A. A bölömbika (Botaurus stellaris) MIT MOND AZ A HORGASZEGYESÜLETEK FELÜGYELETIRŐL Az egyesületekről szóló 1970. évi 35. számú törvényerejű rendelet úgy rendelkezett, hogy a helyi egyesület felügyeletét az egyesület székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága gyakorolja; az illetékes miniszter azonban a helyi egyesület felügyeletét magához vonhatja. Az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 1972. évi 21. számú törvényerejű rendelet — amely 1972. október 4-én lépett hatályba — e rendelkezést módosította. A jelenleg érvényben levő szabályozás szerint „a helyi egyesület felügyeletét az egyesület székhelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási hivatal gyakorolja. Az illetékes miniszter a helyi egyesület felügyeletét magához vonhatja.” A fentiekre figyelemmel a jövőben a horgászegyesületeknek az állami felügyelettel kapcsolatos kérdésekben nem a megyei tanács vb. igazgatási osztályával, illetőleg a fővárosi tanács vb. igazgatási főosztályával, hanem községekben a járási hivatallal, városokban és megyei városokban a városi tanács vb. igazgatási osztályával, a fővárosban az illetékes kerületi tanács vb. igazgatási osztályával kell kapcsolatba lépniök. Ennek megfelelően a jövőben az újonnan alakuló horgászegyesületek — alapszabályuk benyújtása mellett — a felsorolt szervektől kérhetik nyilvántartásba vételüket, továbbá minden horgászegyesület a felsorolásban említett felügyeleti szervet köteles közgyűléseire a napirendi pontok közlése és a közgyűlés anyagának megküldése mellett meghívni, illetőleg e szervek részére kell megküldeni a közgyűlés jegyzőkönyvét és határozatait. Természetesen a hatásköri változásnak nincs visszamenő hatálya; ha tehát a horgászegyesület nyilvántartásba vétele már megtörtént, akkor nem kell újbóli nyilvántartásba vételt kérni az új felügyeleti hatóságtól. Ugyanígy változatlanul érvényben maradnak a korábbi felügyeleti szervnek október 4-e előtt a felügyeleti jogkörben hozott határozatai. A felügyeleti jogkör decentralizálása változást hoz az egyesületek vagyonkezelésének ellenőrzésében is. Ezt ugyanis a továbbiakban nem a megyei, fővárosi tanács vb. pénzügyi szakigazgatási szerve, hanem az új felügyeleti szerv — indokolt esetben az azonos szintű pénzügyi szakigazgatási szerv bevonásával — látja el. A fővárosban gondot okozhat az egyesület székhelyének megállapítása. Az eddigiek során ugyanis az alapszabályok székhelyként csak a várost tüntették fel. Ezentúl viszont — a felügyeleti jog új hatásköri szabályai miatt — szükség lesz a székhely pontosabb, kerület szerinti megjelölésére is. Az egyesület székhelye az a kerület, ahol az egyesület irodahelyisége, székháza, klubháza van, vagy ennek hiányában, ahol az egyesület ügyeit rendszeresen intézik. (Ahol a horgászjegyek kiadása folyik, a vezetőségi üléseket tartják stb.) Az államigazgatási szervek tevékenységének megkönnyítése érdekében célszerű, ha a fővárosban már nyilvántartásba vett horgászegyesületek pótlólag bejelentik a korábbi felügyeleti szervnek pontos székhelyüket. A hatásköri szabályok megváltozása nem érinti a MOHOSZ, valamint intéző bizottságai és megyei bizottságai állami felügyeletét, amelyet változatlanul a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lát el. A miniszter azonban ezirányú jogkörét a jövőben nem a Tájékozatatási Főosztály, hanem az Országos Halászati Felügyelőség útján gyakorolja. Itt említjük meg azt is, hogy egyes megyékben vitára adott okot az a kérdés, mikor kell egy horgászegyesületet a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek tagjai helyi egyesületének tekinteni. Az ilyen egyesületek felügyeletét ugyanis az egyesületekről szóló törvényerejű rendelet értelmében nem az illetékes tanácsi szerv, hanem a fegyveres erők, a fegyveres testület, illetőleg rendészeti szerv illetékes vezetője gyakorolja. E tárgyban a Minisztertanács Tanácsi Hivatala a közelmúltban iránymutatást adott a tanácsi szerveknek. Eszerint abban a kérdésben, hogy tanácsi vagy fegyveres szerv felügyelete alatt álló helyi egyesületről van-e szó, az egyesület alapszabályát kell irányadónak tekinteni, amelynek tartalmaznia kell a felügyeletet gyakorló szerv megjelölését. Ha vita merül fel valamely egyesület polgári vagy fegyveres testületi jellege tekintetében, az illetékes minisztérium (pl. Honvédelmi Minisztérium, Belügyminisztérium) titkárságának állásfoglalása az irányadó. Dr. Kilényi Géza .