Magyar Horgász, 1976 (30. évfolyam, 1-12. szám)

1976. január / 1. szám

A faddi holt Duna Igen sok a munkája mostanában a Tolna megyei területi bizottságnak. Hosszas huzavona után, a MÉM rendelkezésével, most már horgászkezelésbe került Tolna megye legnagyobb állóvize, a faddi holt Duna. Az elnökség elkészítette a telepítési tervet és az új horgászrendet, már csak a területi bizottság jóváhagyására van szükség. Bárd Flórián ügyvezető elnök tájékoztatása alapján, nagyobb vonalakban, ismertetjük az elnökség elképzeléseit. A TELEPÍTÉS A MOHOSZ már kiutalt 130 ezer forintot az alaphalasítás támogatására. A területi bizottság jövőre 270 ezer forintot kíván fordítani erre a célra. A TB pénzéből történő halasztás, fajták szerint, a következő lesz: 80 mázsa két­­nyaras ponty, 20 ezer előnevelt, csuka, ugyanennyi süllő és 10 ezer előnevelt compó. A fentről kapott támogatással együtt tehát 400 ezer forint értékű hal kerül új horgászvizünkbe 1976-ban. Angolnatelepítés egyáltalán nem szerepel az elképzelésekben, de kívána­tosnak látszik az amurok ritkítása is majdani szelektáló halászatokkal. Ugyanakkor, a vizsgálódások szerint, a busatelepítést — a víz algásodása miatt — érdemes megfontolni. * A HORGÁSZREND A horgászrend lényegében megegyezik az országossal, esetleg csak a csuka fogását korlátozzák a faddi vizen. A csuka ugyanis itt „hiánycikk” és még sokáig az is lesz. A déli végeken — Dombori falu térségében — vé­dett területeket alakítanak ki, a ponty zavartalan ívásának elősegítésére. Egy függetlenített halőr és tíz társadalmi ellenőr ügyel a törvényesség betartására. Emellett számítunk valamennyi horgásztárs közreműködésére a közös érdek érvényesítésében. Kijelölt csónakkikötők lesznek, négy-öt helyen. Csak ott lehet csónakot tárolni, onnan indulni és oda kikötni. Ez a fegyelem betartásán túl a nád védelmét is szolgálja. Az éjszakai horgászat tilos! Horgászstéget csak egyesületek építhetnek, magánosok csak egyesületi engedéllyel és azzal a kikötéssel, hogy nekik a stégen csak előhasználati jo­guk van. Horgászállásokat (karózás) 5—5 méter távolságban lehet létesíteni. A TERÜLETI JEGYEK ÁRA A faddi horgászvízre 1500 felnőtt és 400 ifijegyet adnak ki. Vendéghor­gászokat fogadnak. A területi jegy, illetve horgászási díj ára a következő lesz: felnőttjegy 250 forint, ifi jegy 80 forint. Üdülőjegy 160 forint. Napi jegy felnőtteknek 30, ifiknek 15 forint, heti jegy felnőtteknek 120, ifiknek 40 forint. Egyébként a TB is létesít horgászállásokat, azok számára, akiknek állan­dó területi jegyük nincs erre a vízre. A faddi víz biológiai és kémiai összetétele — fürdési szempontból is — jó. Bizonyos algásodást lehet tapasztalni, ami elsősorban a lugosodás követ­kezménye, de a területi bizottság intézkedéseket tervez a víz szennyeződésé­nek megakadályozására. Várjuk a sporttársakat, jövőre már a mi vendégeink lesznek. Szállás­­lehetőség van, az étkezést is meg lehet oldani. Letenyei György Angolna és társai A nyomda annyiszor elmarasztalt ördöge bizony gya­kran megtréfálja a sajtó munkásait, s persze sok bajt okozhat, és okoz a figyelmetlenség vagy a hiányos ismeret is. A Magyar­ Horgász szerkesztőinek is állandó gondja és törekvése a hibák számá­nak csökkentése. Amikor­­most mégis mások háza előtt söprögetünk, azt csak azért tesszük, hogy félreértéseket akadá­­­lyozzunk meg. Hiszen jól tudjuk, hogy mindenkit érhet baleset. Ilyen „baleset”, azaz minden bi­zonnyal egyszerű nyomdai vagy gé­pelési hiba csúszott abba a hírbe, amely szerint „... Mester János, a Szekszárdi Városgazdálkodási Válla­lat dolgozója két óra alatt 517 db halat fogott, amelynek összsúlya 440 kg volt.” A nem mindennapi fo­gásról szóló beszámolót a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak­­szervezetének a lapja közölte a múlt év októberében. Magát a hírt Gyovai József szegedi olvasónk küldte meg szerkesztőségünknek. A hírben sze­replő horgász nyilván 4,40 kg halat fogott, ami valamivel kevesebb, a csaknem fél tonnásra növesztett zsákmánynál. Más természetű az a hiba, ame­lyet a Magyar Hírlap 1975. novem­ber 30-i számában fedeztünk fel. A lap 7. oldalán közölt riport címe: Angolna és Angolna. Többek között a balatoni angolnák elleni vádakról esik benne szó, miszerint az angolna megeszi a kishalat. „A szakirodalomból rémisztő ada­lékokat bányásztak elő, főleg ameri­kai tapasztalatokat­ — mondja a cikk írója —. Csakhogy Dobrai Lajos a közelmúltban a FAO égisze alatt ázsiai, s amerikai tanulmányokon vett részt, egy amerikai biológuspro­­fesszortól tudta meg, hogy nem az angolnát — az ingolnát illetik azok a vádak!" Mármost fölmerül a kérdés, mi­féle hal az ingolna? Ugyanis ilyen hal nincs. Van azonban ingola, s nyilvánvaló, hogy Dobrai Lajos az ingola amerikai lazac- és pisztráng­­pusztításairól hallott adatokat az amerikai professzortól. Biztos, hogy az ingójéról és nem az ingolnáról be­szélt a cikk írójának is. „Nagy félre­értés vagy — félremagyarázás?! — teszi még hozzá a cikkíró. Ebben, lehet ez is, az is, egyet kell vele értenünk. B^szocialista hazánk, dolgozó né­­p 3­ gráj­pü­nk életében 1975 jelentős esz­­■■I­tendő volt. Ebben az évben ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Ebben az évben ült össze a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresz­­szusa és meghozta nagy jelentőségű határozatait, elfogadta pártunk prog­ramnyilatkozatát, kijelölve közvetlen és távolabbi feladatainkat. Az év végén tanácskozott 4 millió dolgozó képviseletében a magyar szak­­szervezetek XXIII. kongresszusa, s ösz­­szegezte a bérből és fizetésből élők munka- és életkörülményeinek alaku­lását, meghatározta a szervezett dol­gozók feladatait a fejlett szocialista társadalom építésében. Szocialista társadalmunk ilyen fontos fórumainak határozatai több ponton is érintik és segítik a dolgozók pihenésé­nek, köztük a horgászmozgalom további fejlődésének ügyét. Mozgalmunk az életszínvonal, az élet- és munkakörülmények általános javulása következtében erőteljesen fej­lődött. 1975-ben huszonkét új egyesület alakult, többségében a mezőgazdaság területén. A felnőtt tagok szám­a meg­közelíti a 110 ezret, az ifjúságiaké pe­dig — beleértve a tavaly bevezetett gyermekjegyek tulajdonosait is - csak­nem eléri a 28 ezret, így jelenleg ha­zánkban a szervezett horgászok szám­a közel jár a 140 ezerhez. Ez az előző évhez viszonyítva több, mint 18 ezres növekedést jelent. Szervezeteink minden vonatkozásban megkezdték az 1974. április 28-án ho­zott közgyűlési határozatok végrehaj­tását. Mint arról lapunkban többször hírt adtunk, újabb vízterületek kerültek horgászkezelésbe, javultak a horgászati lehetőségek és a létszámfelfutás elle­nére­­, ha kis mértékben is­­ javult, erősödött a szervezeti élet.­z országgyűlés a közelmúltban , megtárgyalta az ötödik ötéves terv célkitűzéseit és jóváhagyta az 1976. évi költségvetést. Az előttünk álló feladatok mindenkitől, minden te­rületen eredményesebb, hatékonyabb, szervezettebb és áldozatosabb munkát .

Next