Magyar Horgász, 1985 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1985. január / 1. szám

s4 ^erRe^ta jepypete Új esztendő, új élett — mondogatjunk­­már ki tudja, hány éve. És mindig elhatározzuk, új életet kezdünk. Elmegyünk a fogorvoshoz, nem nyomjuk le reggelente az ébresztőóra csengőjét és nem alszunk el, lefestjük végre a stég korlát­ját, elvisszü­k a rossz cipőket a suszterhoz, s kicseréljük végre botjainkon a megkopott gyűrűket. Sorolhatnánk még sokáig az elmaradásainkat, amelyekről ilyenkor januárban úgy döntünk, felszámoljuk. Vagyis új életet kezdünk. Olyant, amibe kevesebb rossz van, és több a­­zó. A leltározás ter­mészetesen sohasem teljes, a listáról rendszerint mindig ki­marad valami.­­Egy ilyen hátralékról ejtenénk szót, amely nagyon jó lenne, ha az új esztendőben a­­horgászok min­dennapi életének középpontjába kerülne. Hang, társalgás vízen és vízparton, így fogalmaznánk meg, amin változtatnunk kell. Azt ugyanis senki sem tagad­hatja, van ebben mit tennünk. Sok kifogásolni való példát sorolhatnánk, de most csupán kettőt említünk, amelyet egy­­egy idősebb horgász idézett fel a múlt nyárból a szerkesz­tőségben. A Balatonon, Zán­kán szép, csendes időben, a parton, a ritkuló nádasban üldögéltek a­­horgászok. Lesték a kapást, de a halaik bizony nem szongoskodtak. Egyszer mégis magasba lendült az egyik csónakban ülő horgász botja. A bevágás nyomán a bot nem hajlott meg, de a mégis látható rángások jelezték, a horgon valami fic­­kándozik. Még nem lehetett látni, micsoda, de a horgász szájából már szállt a fohász: már megint ez a k... an­golna. A k.. . édesanyját annak, aki betelepítette. Majd a csónakba emelt halat szinte letépve a horogról, tiszta erővel belevágta a vízbe, s még­­kisérőszövegként utána­szólt, tanácsot adva arra nézve, mit tegyen az anyukájá­val. Messzire szállt a vízen a „szép szó”, hallotta mindenki, akár­­akarta, akár nem. Többen egymásra néztek, az egyik idős horgásztárs a mellette üldögélő társadalmi halőrhöz fordult: „Mondd, miért nem szólsz rá?” A válasz: „Mert nem mindig leszünk itt ennyien, és én nem szeretek­­ruhás­tól fürödni." A Kunsági csatornán is békés hangulatot rombolt szét két „férfias” horgász parti­­beszélgetése. Az örök téma, a nő volt társalgásuk tárgya. A sima víztükör, akár a távíró, vitte a hangot, tu­dtul adva mindenkinek, milyen volt a csaj, hogyan vetkőzött és így tovább a­­legrészletesebben. Egy közeliben horgászó, jóízlésű horgász nem állta szó nél­kül és hangosan odaszólt: „Mondja, sporttárs, nem zavarja magát, hogy velem itt a feleségem?” Itt sem volt kevésbé frappáns a válasz: „Miért? Magát zavarja? Ne izguljon, lehet, hogy a felesége is kedvet­­kap hozzá.” Goromba, ocsmány, ízléstelen kifejezések, szavak, mél­tatlanok bármely kultúremberhez. Azt már senki sem tudta meg, vajon a napi közéletben ezek a szócsövek ebbe a kategóriába tartozónak érzik-e magukat. Az 1500-as Lada mindenesetre ott várakozott rájuk a töltés túloldalán. Csu­pán azt­­kívánjuk érzékeltetni ezzel, hogy sokan, akik a mindennapi életben a társadalmi normák szerint élnek, a vizekhez szabadulva úgy vélik, a természet szabadsága egyet jelent a féktelenséggel, a közös együttélés szabályai­nak felrúgásával, a másik semmibe vevésével, a mindent szabaddal. Az ilyen megnyilvánulások ellen fellépni nemcsak illő, de kötelesség. A randalírozó magatartás, az elfogadhatat­lan hang, a goromba hangvétel nem tűrhető el a­­hor­gászvizeken. A hivatalos személyeken — halőrökön, horgász­vezetőkön — kívül minden egyszerű közhorgásztól is elvár­ható, hogy az ilyesmi felett ne hunyjon szemet, hanem társaival összefogva lépjen fel, utasítson rendre. Az új év feladatai között ezt is megköveteli a horgászillem, a hor­gászbecsület. 2­ ­ Új feladatok előtt 3 Rekordlista 4 Télidőben Kulcson 8 Desedai tanulságok 9 Tanácsadó szolgálat 10 A törpék bosszúja 12 A gyapjúzokni 13 Távoli vizeken 14 Az olvasóé a szó 16 Tudósítóink jelentik 18 A horgászat az idők során — nem sokat — változik 21 Fárasztási csúcsteljesítmény 22 Trófeakészítés Szlovákiában 23 Vita az etetésről 24 Szolunáris táblázat 23 Fekete rovat 26 Cserebere 27 A Magyar Horgász 1984. évi tartalomjegyzéke 28 Van humorunk 29 Keresztrejtvény 30 f l / ' Címlapunkon: Boldog új évet kívánunk! (Kácsor László felvétele) Hátsó borítónkon: Dunai hídlábnál (Nyerges Béla felvétele) Horgász A Magyar Országos Horgász Szövetség hivatalos lapja XXXIX. évfolyam 1. szám - 1985. január. Ára 16 forint Szerkeszti a szerkesztő bizottság A szerkesztő bizottság vezetője: CZAKÓ BÉLA A szerkesztő bizottság: Abonyi Ferencné, T. András Emil, Föl­­deáki Béla (titkár), Gál Pál, Micheller Tibor, Németh Jenő, dr. Pénzes Bethen, Pintér Károly, Rajnai Árpád, Regős János, Rozsman István, Szalai Ferenc, Szász Imre, Vigh József Főszerkesztő: PÉTER RÓBERT Szerkesztőség: 1051 Budapest V., Október 6. utca 20. Telefon: 325-315 Kiad­ón a Népszava Lap- és Könyvkiadó 1139 Bp. XIII., Váci út 73. Telefon: 497-950 Levélcím: 1553 Budapest, Pf. 43. Felelős kiadó: KISS JENŐ igazgató Kéziratokat, fotókat stb. nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely kézbesítő postahivatalban, a kézbesítőknél és a Posta hírlapüzleteiben Előfizetési díj egy évre: 192,— Ft. Index: 25 579 ISSN 0133-2112­85,2523/20­01 Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató

Next