Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
8 KÜLFÖLD Kijev megvizsgáltatja oktatási törvényét Kijev elküldi az Európa Tanácsnak (ET) szakértői véleményezésre a parlament által megszavazott oktatási törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat a jogszabály - jelentette be Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter kijevi sajtótájékoztatóján, amelyet azután tartott, hogy a külügyi és az oktatási tárca tisztségviselői tájékoztatást adtak a jogszabályról európai uniós országok, köztük Magyarország kijevi nagykövetének és nemzetközi szervezetek ukrajnai külképviseletei vezetőinek. Hrinevics leszögezte: szó sincs a törvényben arról, hogy magyar iskolákat zárnának be Kárpátalján, és arról sem, hogy a jövőben ezekben az oktatási intézményekben a diákok egyáltalán ne tanulhatnának magyarul. (MTI) Izlandi kormányválság Kilép az izlandi kormánykoalícióból az egyik párt, így elképzelhető, hogy kevesebb mint egy éven belül újabb előre hozott választásokat tarthatnak a szigetországban. A Fényes Jövő nevű izlandi párt a Facebookon jelentette be, hogy véget vet az együttműködésnek a Bjarni Benediktsson vezette kormánnyal. A párt a szakítást azzal magyarázta, hogy „súlyosan megrendült a kormányba vetett bizalmuk” a kormányfő apja körül kipattant botrányt követően. Nyilvánosságra került ugyanis, hogy Bjarni Benediktsson apja még tavaly támogató levelet írt annak érdekében, hogy egy gyerekek molesztálása miatt elítélt régi barátját töröljék a hatóságok a bűnügyi nyilvántartásból. (MTI) Washington ismét Moszkvát és Pekinget noszogatja cselekvésre Észak-Korea újabb rakétát lőtt át Hokkaido fölött Mártonffy Attila Még két hét sem telt el Észak-Korea legutóbbi kísérleti hidrogénbomba-robbantása óta, a phenjani rezsim újabb ballisztikus rakétát lőtt ki a Csendes-óceán felé. A rakéta, akárcsak a korábbi, augusztus 29-én kilőtt, 770 kilométer magasságban átrepült Japán Hokkaido szigete fölött, s 3700 kilométer megtétele után az óceánba csapódott - tehát magasabban és messzebbre repült, mint az előző. A rakétát az észak-koreai főváros Szunan nevű, a központtól 24 kilométerre lévő kerületében lőtték fel (itt található a repülőtér is), helyi idő szerint tegnap reggel 7 órakor. Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülésén utasította a kormányt, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködve vizsgálja meg az összes diplomáciai eszközt, amellyel elérhetik, hogy Phenjan felhagyjon nukleáris és rakétaprogramjával. Egyidejűleg - hat perccel az észak-koreai rakéta kilövése után - a dél-koreai hadsereg két ballisztikus gyakorlórakétát indított pénteken a két Koreát elválasztó tűzszüneti vonal térségéből. A japán kormány azonnal elítélte az újabb észak-koreai ballisztikus rakétatesztet. Szuga Josihide, a japán kormány titkára pénteki tokiói sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte az effajta cselekményeket. Hangsúlyozta: országa soha nem fogja eltűrni a sorozatos provokációt, és határozottan tiltakozik Phenjannal. Mint jelezte, a szigetország szorosan együttműködik az Egyesült Államokkal, Dél-Koreával és a többi érintett állammal, hogy sürgősen megfelelő választ adjon Phenjan lépésére. Észak-Korea újabb rakétakísérlete után tegnapra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését, amelyet zárt ajtók mögött tartottak. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter közleményben hangsúlyozta, hogy Kínának és Oroszországnak cselekednie kell. „Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának, Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek” - olvasható a közleményben. James Mattis védelmi miniszter bejelentette: a kilövés után az illetékes amerikai tisztségviselők már egyeztettek egymással, de a válaszlépésekről nem nyilatkozott. Kína és Oroszország is elítélte a rakétakísérletet. Peking egyúttal önmérsékletre hívta fel a válságban szemben álló feleket, míg Moszkva hangsúlyozta: sajnálatos módon Washingtontól csak agresszív szólamokra telik. Jan Stoltenberg NATO-főtitkár globális válaszlépéseket sürgetett. Tokiói járókelők a hírekről beszámoló tévéadás előtt. Nem éri el az ingerküszöböt Fotó: Reuters Irán visszautasítja az amerikai elnök támadásait az atomalku ügyében Béke körvonalazódik Asztanában A szíriai válság rendezését célzó asztanai béketárgyalásokon, amelyek Törökország, Oroszország és Irán védnökségével zajlanak, a felek megállapodtak az északnyugat-szíriai Idlíb tartomány feszültségmentesítési övezetének határairól - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Sitkei Levente A beszámoló szerint az viszont még nem tisztázott, hogy a szíriai rezsim fegyveres ellenzéke által ellenőrzött Idlíb tartományban kialakítandó övezetet mely államok fogják ellenőrizni. A Yeni Safak török kormányközeli napilap - amelyet az MTI idézett - értesülései alapján a több mint kétmilliós lakosságú terület ellenőrzésében előreláthatóan mindhárom védnök állam részt vesz. Az északnyugati részben a török haderő, valamint az Ankara által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) ellenzéki ernyőszervezet összesen 25 ezer fegyverese védi majd a civileket. Az újság úgy tudja, hogy a hadművelet még szeptember folyamán megindul a török Hatay tartomány felől, a csapatok a szíriai oldalon egészen 35-50 kilométeres mélységig benyomulnak, ellenőrzésük alá véve mintegy 5 ezer négyzetkilométert. Az övezet délkeleti részét az iráni és a szíriai kormányerők, a középső harmadát pedig Oroszország felügyelné - írta a Yeni Safak. A tárgyaló felek május elején összesen négy feszültségmentesítési övezet kialakításáról döntöttek. A kazah fővárosban tartott tárgyalások hatodik fordulója csütörtökön kezdődött meg. A szíriai béketárgyalások hivatalosan két helyszínen folynak, a nyugati szövetségesek Genfben egyeztetnek, Asztanában a velük más ügyekben rivalizáló nagyhatalmak tárgyalnak. Az Egyesült Államok és Irán között a nukleáris kiegyezés ellenére továbbra is nagy a feszültség, csütörtökön hoztak döntést újabb szankciókról iráni magánszemélyekkel szemben Washingtonban, és számos alkalommal hangoztatták az amerikai kormányzat részéről, hogy az iráni atomalkut újra kell tárgyalni. „Az iráni megállapodás az egyik legrosszabb, amit láttam. Nem megfelelő az országunk számára. Ezt a megállapodást nem szabadott volna aláírni. Majd meglátják, mit fogunk tenni (...) októberben” - mondta csütörtökön Donald Trump amerikai elnök különgépe fedélzetén újságíróknak. Kiemelte, Irán nem csupán „számos elemét megsértette a megállapodásnak, de az alku szellemével is ellentétesen cselekszik”. Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter tegnap Twitter-üzenetben azt írta, egy „jobb alku a fantázia szüleménye”. Hozzátette, ideje volna befejezni amerikai részről a nukleáris megállapodás támadását, s „hozzákezdeni a vállalások teljesítéséhez, miként azt Irán teszi”. Az említett nagyhatalmak az Öböl menti olajmonarchiák közötti feszültség ügyében is szemben állnak egymással, így Törökország és Irán egyértelműen kiállt Katar mellett, míg az Egyesült Államok Szaúd-Arábia oldalán áll. Tegnap Angela Merkel német kancellár tárgyalt Berlinben a katari emírrel, hogy mielőbb sikerüljön feloldani az ellentétet a korábbi szoros szövetségesek között. Merkel közölte, Tamím bin Hamad asz-Száni biztosította őt arról, hogy mindent megtesz a nemzetközi iszlamista terrorizmus visszaszorításáért, így azt szorgalmazza, hogy a felek a nyilvánosság kizárásával oldják meg a nézeteltéréseket. Katart azzal vádolta meg a Szaúd-Arábia vezette koalíció, hogy támogatja a különböző iszlamista csoportokat. Doha ezt tagadja, s ugyanezzel vádolta Szaúd-Arábiát. A koalíció által kiadott ultimátumot Katar nem volt hajlandó aláírni, így a diplomáciai bénultság továbbra is fennmaradt az államok között. Szíriai ellenzéki fegyveres Deir ez-Zór mellett Fotó Reuters 2017. szeptember 16., szombat Gőzerővel zajlik a katalán kampány Judi Katalónia tovább folytatja harcát a madridi kormánnyal, és megkezdte a kampányt az október elsejére beharangozott függetlenségi népszavazásra. Carles Puigdemont katalán elnök a szerda esti nyitórendezvényen tartott beszédét a „Kevesebb, mint húsz nap van a voksolásig. Bárki is elhiszi, hogy nem fogunk szavazni?” - kérdéssel kezdte, ami hatalmas ovációt váltott ki a négyezres közönség részéről. A zsúfolásig megtelt tarragonai csarnokot „Szervusz új ország!”, „Szervusz köztársaság!”, „Szervusz Európa!”, „Szervusz világ!” feliratú transzparensek díszítették. A spanyol sajtóforrások szerint a madridi kormány hamarosan eljárást kezdeményez a csarnok működtetői ellen. Madrid a katalán vezetést is jogi procedúrák tömegével fenyegeti. Puigdemont elnök erre a kampánynyitón is emlékeztetett, mint mondta, „eljárásról eljárásra haladnak a népszavazás felé”. A voksolás előkészületei javában tartanak, a barcelonai metrószerelvényeket és buszokat függetlenségre buzdító plakátok díszítik. Az El País tegnap arról tájékoztatott, hogy a katalán kormány dolgozik a választási bizottságok összeállításán. . A napilap szerint mostantól már csak a régió polgármesterein múlik a szavazás kimenetele. Madrid a héten beidézte az október elsejére szavazóhelyiséget biztosító katalán vezetőket. Katalónia 948 polgármestere közül eddig 706-an nyilvánították ki hivatalosan, hogy lehetővé teszik a voksolást.