Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
www.magyaridok.hu Csütörtököt mondhatott a robbanószer a londoni terrorakció során Pokolgép a metrókocsiban Újabb terrortámadás történt tegnap a brit fővárosban, ezúttal a reggeli csúcsforgalomban robbant bomba a londoni metró egyik szerelvényén. Több tucat embert égési sérülésekkel szállítottak kórházba, egyikük állapota sem súlyos. A brit terrorelhárítás lapzártánkig nem akadt a merénylő nyomára. Magyar Idők Nem változik a nagy-britanniai terrorkészültség szintje - erősítette meg tegnap délután Theresa May brit miniszterelnök, hozzátéve, hogy a nyomozás előrehaladtával folyamatosan felülvizsgálat alatt tartják a jelenlegi, második legmagasabb készültségi szintet. A BBC közben arról számolt be, hogy a hatóságok tartanak egy újabb terrorcselekménytől. Egyelőre az sem világos, hogy a metrón történt merénylet mögött egyetlen személy vagy egy elkövetőcsoport áll. A hatóságok a késő délutáni órákban a támadás indítékát sem tudták megállapítani, mindössze arról tájékoztattak, hogy a terrorelhárítás és a titkosszolgálatok is nyomoznak a terrorista kézre kerítésén. Theresa May röviddel a merénylet után összehívta a COBRA nevű brit válságkezelési bizottságot. A robbantás a londoni metró Parsons Green nevű állomásánál következett be a péntek reggeli csúcsforgalom ban. Mark Rowley, a Scotland Yard ter rorellenes ügyosztályának parancsnoka a támadással kapcsolatban elmondta: házi készítésű szerkezet lépett működésbe a metrókocsiban. A brit sajtóban egy táskába csomagolt, füstölgő, fehér műanyag vödröt ábrázoló kép járt körbe. A szerkezet feltehetőleg nem megfelelő módon lépett működésbe, és csak részlegesen robbant fel, ennek köszönhető, hogy a merénylet nem járt halálos áldozattal. Rowley tájékoztatása alapján tizennyolc személyt szállítottak kórházba, többségüket égési sérülésekkel. A sebesültek között életveszélyes állapotban lévő és súlyos sérült sincs. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap délután megerősítette, hogy nem tudni magyar sérültről. A tárcavezető egyúttal Magyarország szolidaritásáról biztosította Nagy-Britanniát, és hangsúlyozta: az európai politikai vezetők kötelessége lenne végre visszaadni Európának és az európai embereknek a biztonságot, ez lenne a felelősségük, ahelyett, hogy továbbra is az illegális bevándorlás mellett sorakoztatnak fel „általában hamis érveket”. Donald Trump amerikai elnök Twitter-üzenetben reagált a Londonban történtekre. Újabb támadást hajtott végre Londonban egy pancser terrorista. Ezek beteg és tébolyult emberek, akik a Scotland Yard látókörében voltak. Proaktívaknak kell lennünk - írta. Theresa May brit miniszterelnök később spekulációnak nevezte az amerikai elnök szavait. Sadiq Khan londoni főpolgármester ezzel egy időben arról biztosította a nagyváros lakóit, hogy fokozott biztonsági intézkedésekre kerül sor. A politikus a BBC csatornának nyilatkozva elmondta: a támadás elkövetőit felelősségre fogják vonni, a londoniak pedig ne lepődjenek meg, ha a következő napokban több egyenruhást látnak az utcákon és a tömegközlekedési eszközökön. Nagy-Britanniában az elmúlt hét hónapban ez az ötödik nagyobb volumenű terrorcselekmény. Márciusban a londoni parlament melletti hídon követtek el gázolásos merényletet, májusban egy manchesteri popkoncert után robbantottak a tömegben, június elején pedig a szintén zsúfolt, London híd melletti Borough Market környékén történt gázolásos és késeléses támadás. Napokkal később - feltehetőleg bosszútól vezérelve - egy észak-londoni mecset tagjai közé hajtott egy elkövető. A londoni belügyminisztérium épp tegnap hozta nyilvánosságra jelentését, amely alapján a júniussal zárult elmúlt egy évben 68 százalékkal emelkedett a terrorgyanú miatt őrizetbe vettek száma. Sebesült lányt kísér egy rendőr a merényletet követőenFotó: Reuters _ 'obomaoffilsrube'.bJMjytw'^ ........ " Európa vezetői átveszik a magyar érvelést Folytatás az 1. oldalról Noha Magyarország és Szlovákia elvesztette a kvótapert az Európai Bíróságon, a tények azt mutatják, hogy az Európai Unió Tanácsa csak „üres” jogi győzelmet aratott - húzta alá a Politico. Az EU sok energiát fektetett a szolidaritás hangsúlyozásába, egyes tagállami kormányok intézkedései ugyanakkor tökéletesen illeszkednek Orbán Viktor régóta hangoztatott megoldási javaslatába, miszerint egyebek mellett szigorítani kell a határellenőrzést, és fel kell lépni a Földközi-tengeren tevékenykedő NGO-k ellen. Rámutattak: a nyugat-balkáni migránsútvonal lezárásával Olaszország felé érkeztek a legtöbben, ám ezen a nyáron az előre jelzettnél sokkal kevesebben érkeztek, mivel Róma Líbia vezetésére is bízta a helyzet kezelését, és fellépett a civil csoportok ellen. Az is vitathatatlan, hogy Emmanuel Macron francia államfő részben átvette Orbán Viktor álláspontját azzal, hogy nemrég befogadóközpontok felállítását szorgalmazta Csádban és Nigerben - mutattak rá, miközben azelőtt a jogvédő szervezetek hangoztatták, hogy ez a terv nem fog működni. A lap emlékeztet arra, hogy amikor Orbán múlt decemberben visszautalt korábbi felvetésére az Afrikában létesítendő központokról, azt mondta: „Azelőtt ezt az ötletet úgy fogadták, mintha magától az ördögtől jött volna, lassan viszont a mi álláspontunk válik a többségi véleménnyé.” Mint írták, nem kell feltétlenül meglepődni a vita súlypontjának eltolódásán, miután Európa láthatta, milyen súlyos politikai következményekkel járt Angela Merkel német kancellár számára, hogy 2015 szeptemberében megnyitotta országa határait a menekültek előtt. A Politico által megkérdezett uniós tisztségviselők szerint bizonyos területeken a magyar megközelítés egyszerűen a józan észt képviseli, de az EU vezetése ennek ellenére továbbra is elkötelezett a nyitottság politikája, a legális bevándorlási csatornák kialakítása mellett. Egyikük szerint az Orbán Viktorral való látszólagos egyetértés mindössze ideiglenes. „Nem az számít, hogy egyetértünk-e Orbánnal. Először meg kell mutatnunk, hogy ellenőrzésünk alatt áll a helyzet, utána pedig kidolgozhatjuk a bevándorlóáradat kezelésének jobb módjait” - mondta egy uniós diplomata. Orbán Viktor kézfogása Jean-Claude Junckerrel Forrás: Európai Parlament KÜLFÖLD 9 LAPSZEMLE BLOOMBERG Donald Trump már megint Londonnal élcelődik, írja cikkében az amerikai gazdasági hírcsatorna, idézve az amerikai elnök londoni terrorcselekményt követő Twitter-bejegyzéseit. Donald Trump szerint a robbantásos merénylet elkövetőjét ismerhette a brit terrorelhárítás. Nick Ti mothy, Theresa May brit minisz terelnök egykori jobbkeze rögtön válaszolt az amerikai elnöknek, aki szerinte egyáltalán nem segíti a britek ügyét. - Igaz vagy sem, ez a legkevésbé sem segítőkész egy szövetséges és stratégiai partner részéről - írta Timothy. A Bloomberg cikkében egy korábbi konzervatív párti jogászt is megszólaltat, aki hangsúlyozza: veszélyes és helytelen, ha egy vezető politikus titkos információt oszt meg, és ezzel potenciálisan aláássa a folyamatban lévő nyomozást. Korábban is volt példa amerikai szivárogtatásra, emlékezetes, hogy a manchesteri terrortámadást követően az amerikai tisztviselők - feltehetőleg szándékosan - megszellőztették a sajtónak a nagy-britanniai nyomozás részleteit, ezt akkor a brit sajtó és politikai elit határozottan elítélte. Az amerikai hírügynökség Trumppal kapcsolatban megemlíti, hogy a London hídon történt terrortámadás után is belerúgott a britekbe: akkor Sadiq Khan polgármestert a terrorfenyegetettség szintjének elbagatellizálásával vádolta. Idén hetedszer váltak célponttá a hadsereg rendfenntartói Marokkói francia támadt egy párizsi katonára Szőcs László A párizsi híradások szerint egy 39 éves francia állampolgárságú férfi volt az elkövetője annak a tegnap reggeli késes támadásnak, amelyet egy metróállomásnál járőröző katona ellen hajtottak végre a francia fővárosban. A katona gyorsan lefegyverezte támadóját - aki egyes hírforrások szerint marokkói, casablancai születésű -, így senki nem sérült meg. Az AFP hírügynökség egy rendőrségi forrása szerint az illető „olyan kijelentést tett, amelyben Allahra tett utalást”, a francia RTL hírtelevízió szerint a szavai ezek voltak: „Allahu Akbar - hitetlenek vagytok!” Van olyan forrás, amely szerint az Iszlám Állam dzsihadista szervezetet is említette. A mostani már a hetedik támadás volt az idén az utcán 2015 januárja óta járőröző francia katonák ellen, és az ügyben a francia terrorellenes ügyészség folytat vizsgálatot. Hivatalos források szerint az elkövetőnek korábban nem volt dolga a rendőrséggel, nem állt megfigyelés alatt. Viszont a BFM hírtelevízió úgy értesült: a támadó szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, miután 2008-ban tagja volt egy egyesületnek, amely kapcsolatban állt radikális iszlamista körökkel. Azóta viszont semmilyen új adatot nem regisztráltak vele kapcsolatban. A hatóságok nem tekintették radikálisnak, nem volt úgynevezett S (biztonsági) kartonja, és nem állt megfigyelés alatt, írta a távirati iroda. Franciaországban vita bontakozott ki arról, hogy az Őrszem művelet keretében az utcára vezényelt katonák nem ellenkező hatást váltanak-e ki a kívánthoz képest, célpontokat kínálva a terroristáknak. A francia kormány csütörtökön jelentette be, hogy átalakítja a köztereken való katonai jelenlétet, de azt követően sem számolja fel, hogy - jelen állás szerint - november 1-jével megszűnik a csaknem két éve tartó rendkívüli állapot. Florence Parly, a fegyveres erők minisztere tegnap arról beszélt: a támadók számára láthatatlanabbá és kiszámíthatatlanabbá akarják tenni a katonai jelenlétet. Ennek indokoltságát szerinte a mostani merénylet is alátámasztja. Kalapáccsal támadt két nőre egy férfi tegnap Chalon-sur-Saone belvárosában. A feketébe öltözött támadó szemtanúk szerint azt kiabálta, hogy Allahu akbar, mielőtt sikerült elmenekülnie. A nők könnyebb sérüléseket szenvedtek. A közlekedési hálózat szívében történt a késelés Fotó: MTI/AP/Thibault Camus ELNÖKI SZIGNÓ ÉLŐ ADÁSBAN Élőben közvetítették - amerikai mintára most először - tegnap a francia televíziók, hogy Emmanuel Macron államfő aláírta a közélet megtisztítását célzó törvényeket. A jogszabályok - amelyek értelmében a képviselők és a kormánytagok ezentúl nem alkalmazhatják hozzátartozóikat - Macron egyik fő választási ígéretének tesznek eleget. Az elnökválasztási kampányban kiderült, hogy Francois Fillon jobboldali jelölt, feltételezhetően fiktív módon, évtizedeken át feleségét és gyerekeit is alkalmazta parlamenti asszisztensként. A közvélemény részéről felháborodást kiváltó gyakorlat eddig törvényes és elterjedt volt a parlamentben. (MTI)