Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

12 MAGYAR GAZDASÁG Visszatért a tartós lendület a kormányzati intézkedések is serkentik az ágazatot Évtizedes csúcsra tör az építőipar A nemzetgazdasági tárca és szak­értők várakozása szerint nemcsak az idén, hanem hosszabb távon is kitarthat az építőipar lendüle­te. Az ágazat éves termelése az első hét hónap számai alapján ki­emelkedő lehet, és évtizedes csú­csot hozhat. Pintér Balá­zs ■tjmmmnmmmmmmmm A kormány által meghozott intézke­dések - mint a családi otthonterem­tési kedvezmény (csok) vagy a csök­kentett lakásáfa - egyaránt támogat­ják az építőipar keresleti és kínálati ol­dalának élénkülését - közölte a Nem­zetgazdasági Minisztérium (NGM) a statisztikai hivatal tegnapi jelentését értékelve. A júliusi építőipari adatok szerint csaknem 23 százalékkal nőtt az ágazat termelése az egy évvel ko­rábbihoz képest, az év első hét hónap­ját nézve pedig több mint 26 százalé­kos a bővülés az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva. Mindkét al­­ágazat jobban teljesített: az épületépí­tések fellendülése elsősorban az ipari és raktár-, kisebb mértékben a sport­­létesítmények és az oktatási épületek építésének eredménye, az egyéb épít­mények az út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővültek. A növekedés az elkövetkező idő­szakban is folytatódhat, ezt mutat­ja az is, hogy a hó végi szerződésállo­mány csaknem 84 százalékkal maga­sabb volt az egy évvel korábbinál - kö­zölte a tárca. Mint írták, az idén is foly­tatódik a lakáspiac lendületes bővülé­se: tavaly a kiadott lakásépítési enge­délyek száma a csod révén már 2016- ban két és félszeresére nőtt éves össze­vetésben, az idén pedig az engedélyek száma 40, az épített lakásoké 46 szá­zalékkal nőtt éves alapon. A tárca ki­emelte, hogy a visegrádi országokhoz viszonyítva a magyar építőipari terme­lés első félévi teljesítménye kimagasló.­­ Az építőipari termelés a kormány vá­rakozásainak megfelelően alakult, és összhangban áll a konvergenciaprog­rammal. Az uniós források felfutásá­val párhuzamosan visszatért a tartós növekedés, emellett az állami beruhá­zások is újabb lendületet adtak az ága­zatnak — írták. - A friss tényadatok is igazolják az év eleji várakozásainkat, összességében jócskán 20 százalék fölötti lehet az ágazat éves bővülése - mondta lapunk érdek­lődésére Koji László, az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, hozzátéve, hogy mivel már 2016 vége felé elindult az építőipar fellen­dülése, a hátralévő hónapokban némi­leg mérséklődni fog a növekedés. Koji László kifejtette, a kormányzati és az önkormányzati szektorból nagy érté­kű megrendeléseket kapott az ágazat, az uniós forrásokat már folyamatosan hívják le. Elindultak a Modern váro­sok programja keretében tervezett fej­lesztések, nagyarányú út- és vasútépíté­sek, illetve felújítások zajlanak, emellett a lakásépítések is húzzák az ágazatot. - Erre az évre beértek a kormányzati in­tézkedések a lakáspiacon: több mint 20 ezer új lakás áll kivitelezés alatt, ame­lyekből mintegy 14 ezer még az idén el­készülhet - jelezte Koji László. - A folyamatban lévő kivitelezése­ket és a szerződésállomány nagymér­tékű bővülését látva olyan időszakot élünk, amikor előre lehet tervezni, hi­szen a következő két-három évben bő­ségesen lesz munka. Várakozásaink sze­rint az ágazat lendülete megmarad, és néhány éven át két számjegyű lehet az építőipari bővülés - jelezte Koji László. A szakember hozzátette, az ágazat ter­melése folyó áron akár a 2300 milliárd forintot is elérheti, amire utoljára 2007- ben volt példa. Koji László felhívta a figyelmet, hogy mindebből már haté­konyságnövekedés olvasható ki: tíz éve ezt a teljesítményt 35-40 ezerrel több foglalkoztatottal érte el az építőipar.­­ A növekedéshez egészséges szer­kezetben mind a magán-, mind a kor­mányzati szektor beruházásai kiegyen­lítetten hozzájárulnak. Utóbbi az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát erőteljesebben, ami mellé már az épületek építése is felzárkózott - közölte lapunkkal Horváth András, a Takarékbank elemzője. A lakásépíté­sekről a szakember azt mondta: Bu­dapesten az átadások felpörgése vár­ható a következő negyedévtől, ahogy elkészülnek a nagy léptékű társasházi projektek keretében megvalósuló in­gatlanok. A friss adatok igazolják az év eleji várakozásokat: jócskán 20 százalék felett lehet a bővülés Fotó: Teknős Miklós öregszik a lakosság A magyarok 52 százaléka ugyan­azon a településen, 23 százalé­ka ugyanabban a megyében la­kik, mint a születésekor - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kis népszámlálásának adataiból. A mikrocenzus szerint az idősek aránya tovább nőtt a társadalom­ban. A 2011-es népszámlálás óta a gyermekkorúak száma mintegy 26 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. (MTI) Új lehetőség a nők foglalkoztatására A Fidesz-KDNP-frakció arra kér­te a kormányt, hogy teremtsen to­vábbi lehetőségeket a nőknek a nem hagyományos foglalkoztatási formák igénybevételére, például az otthoni munkavégzésre, a rész­­munkaidőre, a munkaerő-köl­csönzésre - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Megje­gyezte: a munkaadókat kedvez­ményekkel kell ösztönözni abban, hogy minél több embert alkal­mazzanak atipikus módon. (MTI) Ipari park Hatvanban A Bosch új, 60 ezer négyzetmé­teres csarnokának felépítésével az Inpark Hatvan Ipari Park Kft. mintegy 17 milliárd forintos in­gatlanfejlesztési beruházása lesz hazánk legnagyobb ipari parkja. Az alapkőletételen Seszták Mik­lós fejlesztési miniszter közölte: a kormány iparipark-fejlesztési kon­cepcióját határozottság, innováció és céltudatosság jellemzi. Ennek köszönhetően ez Európa egyik legnagyobb ilyen tárgyú program­ja és beruházássorozata. (MTI) 1 - 4 Hatékonyabb az uniós források felhasználása Magyar Idők Hatékonyabb a mostani ciklusban az uniós források felhasználása, a meg­ítélt és leszerződött támogatások kétsze­res javulást mutatnak a 2014-2020-as időszakban az előző, 2007-2013-as fej­lesztési periódushoz képest - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fej­lesztésekért felelős államtitkára tegnap a HG Média­csoport Fókuszban ren­dezvénysorozatának fejlesztéssel és ver­senyképességgel foglalkozó konferenciá­ján. Vitályos Eszter (képünkön) ismer­tette: valamennyi fejlesztési program­ban meghirdették a 2014-2020-as idő­szak 9400 milliárd forint keretét 2017. március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek. Az a terv, hogy év végé­re a kötelezettségvállalás szintje a tel­jes keret 85 százaléka legyen. Az államtitkár előadásában megje­gyezte, hogy csak stabil államháztar­tás képes az uniós támogatások kifize­tési tempójával lépést tartani. Hozzátette: az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, sze­rinte az intézményrendszer rendelke­zik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd fo­rint kifizetési célt teljesítse. Vitályos Eszter kitért arra is, hogy a korábbi időszak értékelései azt mu­tatják, hogy az uniós források felhasz­nálásával Magyarország külső stabili­tási többletet nyert. Az uniós források az ország versenyképességének növe­kedéséhez elsősorban az állami haté­konyság és a humán tőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a ku­tatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni - tette hozzá. Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős he­lyettes államtitkára egyebek mellett ar­ról beszélt, hogy az elektronikus köz­­beszerzési rendszer bevezetése az aján­lattevők közötti versenyt is erősíti, és a kis- és közepes vállalkozások hely­zetén is javít majd. Jelenleg az elekt­ronikus közbeszerzési rendszer tesz­telése zajlik, novembertől a vállalatok már regisztrálhatnak, januártól pedig elindul a rendszer alkalmazása. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. ve­zérigazgatója, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara elnöke kiemel­te, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak. A megrendelé­sükre készült piacfelmérő kutatás sze­rint a Széchenyi-kártya ügyfelei a ko­rábbinál pozitívabban látják a követ­kező egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 száza­lékuk profitjuk emelkedésével számol.­ ­ 1 ­ Gázbekötéssel spórolt legtöbbet a lakosság Magyar Idők Két hónap alatt összesen kétmilliárd forintot takaríthattak meg a családok, valamint a kis- és középvállalkozások a július 1-jétől díjmentessé váló gáz-, villany-, ivóvíz- és csatornabekötések­kel - hangsúlyozta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes állam­titkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A távirati iroda beszámolója szerint az első két hónapban csaknem 1,5 mil­liárd forintnyi megtakarítás a gázbe­kötésekből adódott, 400 milliót spó­roltak meg a villamos áramot és több mint 100 milliót a vizet bekötők. A program iránt óriási az érdeklődés, a helyettes államtitkár példaként hoz­ta fel, hogy az E.ON-nál júniusban meglévő 110 csatlakozási igény július­augusztusra 550 fölé emelkedett. Hoz­zátette, hogy a díjmentesség beveze­tése mellett radikálisan csökkentet­ték az ügyintézési határidőket, illet­ve ahol nem volt ilyen, azon a terü­leten rövid határidőket szabtak meg az elosztóknak. Bartal Tamás felidézte: a kormány átfogó programot indított, amelynek első lépése volt a díjmentesség, majd szeptember 1-jétől már nemcsak az elosztótársaságok, hanem vállalko­zók széles köre végezheti a csatlako­zások kiépítését. A villany- és vízsze­relők nyilvántartása a vártnál hama­rabb elindulhatott, továbbra is várják a jelentkezéseket.­­ A Könnyű közmű programmal a kormány ki akarja sza­badítani az otthont építő vagy felújító családokat a bürokrácia, a lehetetlen határidők és a magas költségek fog­ságából - fogalmazott Bartal Tamás. Az átfogó program első lépése volt a díjmentesség bevezetése Fotó: Bach Máté­ ­­s 2017. szeptember 16., szombat

Next