Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

14 MAGYAR GAZDASÁG Elektronikusan is lehetne kötelezőt kötni Egy várhatóan az ősszel parlament elé kerülő módosító javaslat szerint a kö­telező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) ezentúl teljesen elektronikus formában is megköthető és felmond­ható lenne - ismertette a Portfolió­nak a tervezetet Papp Lajos, a Függet­len Biztosítási Alkuszok Magyaror­szági Szövetsége (FBAMSZ) gépjármű­szekciójának elnöke. A módosítás be­vezetésére azért van szükség, mert a jelenleg hatályos törvény alapján a kgfb esetében eddig mindez az írásbeli for­mához volt kötve. Papp Lajos szerint az évfordulós szerződést a biztosító továbbra is csak és kizárólag írásbeli alapon mondhat­ja fel a biztosítási évforduló előtt leg­alább 30 nappal. Az ügyfél ugyanakkor a felek megállapodása alapján ugyan­úgy a biztosítási évforduló előtt leg­alább 30 nappal, de már elektroniku­san is felmondhatja a szerződést, akár indoklás nélkül. Bár a biztosítók és az alkuszok már most is biztosítják in­ternetes úton a szerződések felmon­dásának lehetőségét, illetve újak köté­sét, a nagy különbség az eddigiekhez képest az lesz, hogy ezt nem kell írá­sos szerződéskötésnek vagy felmon­dásnak követnie. Az elektronikus út nem jelent teljes szabadságot, a felek megállapodásába foglalt, vagyis a biztosítási szerződés­ben meghatározott csatornákat lehet használni. Az idén az utóbbi évekénél is visszafogottabb év végi kgfb-kam­­pányra számítanak az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Újabb történelmi csúcson zárt a BUX A Budapesti Értéktőzsde részvényin­dexe, a BUX 82,73 pontos, 0,22 szá­zalékos emelkedéssel, 38 325,93 pon­ton zárt tegnap, amellyel újabb törté­nelmi csúcsot döntött. A részvénypiac forgalma 16,4 milliárd forint volt, a ve­zető részvények az OTP kivételével erő­södtek az előző napi záráshoz képest - áll a távirati iroda összefoglalójában. Kiss Nicholas, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője az M1-en kifej­tette: napközben tipikusan pénteki han­gulatban telt a kereskedés a BÉT-en, a zárószakaszban azonban átlagon felüli forgalmat teljesített a magyar piac a ré­giós CECE index hétfőtől érvényes át­­súlyozásával összefüggésben, amely­ben a magyar részvények is érintettek. Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a Londonban péntek reggel tör­tént terrortámadás némileg negatív ha­tást gyakorolt a nemzetközi piacokra, a BUX index mozgását azonban a hír nem befolyásolta. A vezető papírok kö­zül kiemelte a Molt, amelynek továbbra is emelkedik az árfolyama, az elemző szerint ez a részvény hamarosan életbe lépő felaprózásával van összefüggésben. (A névérték nyolcadolásával az ezerfo­rintos részvények helyébe 125 forintos részvények lépnek, amelyekkel szeptem­­ ber 26-tól lehet kereskedni.) A Mol 255 forinttal, 1,05 százalék­kal, 24 510 forintra erősödött, 3,7 mil­liárd forintos forgalomban, így a rész­vény árfolyama új éves csúcsára emel­kedett. Az OTP-részvények ára 110 fo­rinttal, 1,05 százalékkal, 10 325 forint­ra csökkent, forgalmuk hétmilliárd fo­rintot tett ki. A Magyar Telekom árfo­lyama 4 forinttal, 0,84 százalékkal 483 forintra nőtt, forgalma 512,1 millió fo­rint volt. A Richter-papírok árfolyama 88 forinttal, 1,33 százalékkal, 6729 fo­rintra emelkedett, a részvények forgal­ma 3,4 milliárd forintot ért el. A BUMIX 2998,12 ponton zárt, ez 49,01 pontos, 1,61 százalékos csökkenés. Ugyancsak tegnapi hír, hogy az FHB Jelzálogbank közölte: ezentúl csak fél­éves és éves jelentést tesz közzé, a ne­gyedéves gyorsjelentéseket sajtóközle­mények váltják fel. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján ugyan­is nem kötelesek a tőzsdén lévő cégek negyedéves gyorsjelentést közzétenni. A londoni FTSE100 index 1,11 szá­zalékos, a frankfurti DAX-30 0,16 szá­zalékos mínuszban, a párizsi CAC-40 mutató 0,21 százalékos csökkenéssel fe­jezte be a napot. A New York-i tőzsdén a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,18 százalék pluszban állt, a részvények szé­lesebb körét felölelő S&P 500 index 0,04 százalék, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,33 száza­lék emelkedést jelzett. I­r­azdaság­i Tőzsdeindexek (2017. szeptember 15.) DAX - Frankfurt 12518,81 -0,17 FTSE-100 - London 7215­7 -1,10 DOW JONES* 22251,94 0,22 S&P - New York*_______________2498,20__________0,10 *18 órai adatok | A nap nyertesei, vesztesei (a legnagyobb forgalmú papírok)___________ ▲ INTEX 80 5,26 A CSEPEL 1042 4,20 ▲ WABERERS 5035 2,65 ▼ APPENINN 442 -4,54 ▼ CIG PANNÓNIA 246 -2,38 V OPUS________________________209________­2,34 (Egy egységre, forintban - 2017. szeptember 15.) ESSESSSHHHHHBBHH111 HEE3S53 USA-dollár 258,90 Euró 308,84 Svájci frank 269,49 Angol font 350,32 Japán jen (100) 233,83 Lengyel ztoty 72,16 Orosz rubel 4,50 Cseh korona 11,84 Horvát kuna 41,32 Török líra 75,47 Román lej 67,17 | Magyar államkötvények____________________________________________________ (százalék) 2017.09.19. M3 0171220 2017.12.20. -0,02 -0,01 0,08 -0,12 100,0060 2017.09.19. M6 D180411 2018.04.11. -0,01 0,00 0,09 -0,11 100,0039 2017.09.19. M12 D180718 2018.07.18. 0,00 0,00 0,09 -0,09 99,9987 2017.09.19. Y3 2020/C 2020.09.23. 0,55 -0,01 0,65 0,45 101,3451 2017.09.19. Y5 2022/B 2022.10.26. 1,39 -0,03 1,48 1,29 101,7760 2017.09.19. Y10 2027/A 2027.10.27. 2,83 -0,02 2,92 2,73 101,5028 2017.09.19. Y15 2031/A 2031.10.22. 3,44 -0,02 3,54 3,35 97,8618 I Árupiac (2017. szeptember 15.) WTI (USD/hordó) 49,73 -0,32 Brent (USD/hordó) 55,43 -0,07 Arany (USD/uncia) 1326,70 -0,20 Ezüst (USD/uncia) 17,72 -0,39 Platina (USD/uncia) 969,90 -1,49 Kukorica (Usc/bushel) 354,50 0,07 Búza (Usc/bushel) 448,75 1,30 I Érdekesebb külföldi papírok (2017. szeptember 15.) Bayer 110,25 -1,43 Erste 36,11 -1,33 Daimler 66,25 0,64 RWE 20,17 -1,13 Wizz Air (penny) 2849 0,74 2017. szeptember 16., szombat Csekély az érdeklődés a tavaly bevezetett termék iránt Az alapszámla nem hozott sok változást Az eltelt egy évben csekély volt a kereslet a minden hitelintézet ál­tal kötelezően nyújtandó alapszámla iránt - derül ki a Magyar Idők piaci körképéből. A banki beszámolók szerint az arányaiban drága alapszámla helyett ügyfeleik könnyen találnak jóval kedvezőbb aján­latot is a mindenkori kínálatban. Rácz Gergő : Tavaly szeptember elején jelent meg a rendelet, amely a hitelintézeteket egy mindenki számára elérhető, alap­számlának nevezett termék bevezeté­sére kötelezte. Az egyszerű, de min­den alapvető banki funkciót biztosító terméktől azt remélte a kormányzat, hogy sok olyan magyar is belép a bank­­rendszerbe, aki eddig nem tudott vagy nem akart számlát nyitni. A Magyar Bankszövetség is üdvözölte és előre­mutatónak minősítette a termék be­vezetését, mivel a banki kapcsolatok­kal nem rendelkező magyarok száma jócskán meghaladja az uniós átlagot. Ehhez képest a lapunk által megke­resett bankok elmondása alapján ön­magában az alapszámla miatt nem tör­tént érdemi átalakulás. A Raiffeisennél elhanyagolható számban nyíltak ilyen számlák, a CIB minimális érdeklődést tapasztalt, a K&H, az UniCredit és az OTP is csekély keresletről számolt be. A Budapest Banknál eddig 29-en nyi­tottak alapszámlát. Kíváncsiak voltunk, hogy jellemzően milyen ügyfélkör igényel alapszámlát, azonban a nyitások elhanyagolható száma alapján messzemenő következtetése­­ ket nem tudtunk levonni. - Ha mégis megpróbálkozunk vele, akkor azt lát­juk, hogy az ügyfelek köre változatos, hiszen külföldi és magyarországi klien­seket is magában foglal - közölték az OTP-nél. A bank tapasztalatai szerint inkább a számlához köthető szolgálta­tás jellege, ismérvei azok, amelyek miatt az ügyfelek az alapszámlát választják. Ez az igény nem köthető konkrét föld­rajzi tényezőkhöz vagy társadalmi cso­portokhoz. Visszatérő elem volt a hitelintézetek­től kapott válaszokban, hogy az ügyfe­lek jellemzően azért nem az alapszámlát választják, mert a banknak van annál jobb feltételeket biztosító terméke. Több pénzügyi intézmény elmondása alap­ján már az alapszámla bevezetésekor is volt ilyen a kínálatban. A K&H je­lenleg költségvetés készítését javasolja ügyfeleinek, akik így állapíthatják meg, hogy a szokásaiknak leginkább melyik számlatípus felel meg. Mindent össze­vetve az alapszámla nem jelent verseny­társat egyéb termékeiknek - mutattak rá a megkérdezett bankok. A tavaly szeptemberi rendeletet kö­vetően az alapszámlákat októberben vették fel a termékkínálatukba a hitel­­intézetek. A számla havidíja legfeljebb a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó mini­málbér 1,5 százaléka lehet, ez az indu­láskor 1575 forintos maximumot jelen­tett. Mint akkori körképünkből kide­rült, szinte minden bank egyből a ma­ximált áron hirdette meg az alapszám­lát, csak az OTP és a CIB ment valami­vel ez alá, így már akkor sejteni lehe­tett, hogy az alapszámla piacán nem alakul ki jelentősebb verseny. Mint arra lapunk is felhívta a figyelmet, az alap­számla ezekkel a feltételekkel kifeje­zetten drága, és a fizetések emelkedé­sével évről évre többe kerül. Az indu­láskor az éves számladíj megközelítő­leg 19 ezer forint volt, ennél azonban bármelyik kereskedelmi banknál talál­hat az ügyfél jóval kedvezőbb ajánlatot. Az ügyfelek gyakran más megoldást választottak a hitelintézetek kínálatából Fotó: Kurucz Árpád A GAZDASÁGI ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A STRABAG r f é » i ♦ j r

Next