Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
14 MAGYAR GAZDASÁG Elektronikusan is lehetne kötelezőt kötni Egy várhatóan az ősszel parlament elé kerülő módosító javaslat szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) ezentúl teljesen elektronikus formában is megköthető és felmondható lenne - ismertette a Portfoliónak a tervezetet Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) gépjárműszekciójának elnöke. A módosítás bevezetésére azért van szükség, mert a jelenleg hatályos törvény alapján a kgfb esetében eddig mindez az írásbeli formához volt kötve. Papp Lajos szerint az évfordulós szerződést a biztosító továbbra is csak és kizárólag írásbeli alapon mondhatja fel a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal. Az ügyfél ugyanakkor a felek megállapodása alapján ugyanúgy a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal, de már elektronikusan is felmondhatja a szerződést, akár indoklás nélkül. Bár a biztosítók és az alkuszok már most is biztosítják internetes úton a szerződések felmondásának lehetőségét, illetve újak kötését, a nagy különbség az eddigiekhez képest az lesz, hogy ezt nem kell írásos szerződéskötésnek vagy felmondásnak követnie. Az elektronikus út nem jelent teljes szabadságot, a felek megállapodásába foglalt, vagyis a biztosítási szerződésben meghatározott csatornákat lehet használni. Az idén az utóbbi évekénél is visszafogottabb év végi kgfb-kampányra számítanak az alkuszok, hiszen a január 1-jei évforduló most már csak az autósok mintegy negyedét érinti. Újabb történelmi csúcson zárt a BUX A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 82,73 pontos, 0,22 százalékos emelkedéssel, 38 325,93 ponton zárt tegnap, amellyel újabb történelmi csúcsot döntött. A részvénypiac forgalma 16,4 milliárd forint volt, a vezető részvények az OTP kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest - áll a távirati iroda összefoglalójában. Kiss Nicholas, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője az M1-en kifejtette: napközben tipikusan pénteki hangulatban telt a kereskedés a BÉT-en, a zárószakaszban azonban átlagon felüli forgalmat teljesített a magyar piac a régiós CECE index hétfőtől érvényes átsúlyozásával összefüggésben, amelyben a magyar részvények is érintettek. Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy a Londonban péntek reggel történt terrortámadás némileg negatív hatást gyakorolt a nemzetközi piacokra, a BUX index mozgását azonban a hír nem befolyásolta. A vezető papírok közül kiemelte a Molt, amelynek továbbra is emelkedik az árfolyama, az elemző szerint ez a részvény hamarosan életbe lépő felaprózásával van összefüggésben. (A névérték nyolcadolásával az ezerforintos részvények helyébe 125 forintos részvények lépnek, amelyekkel szeptem ber 26-tól lehet kereskedni.) A Mol 255 forinttal, 1,05 százalékkal, 24 510 forintra erősödött, 3,7 milliárd forintos forgalomban, így a részvény árfolyama új éves csúcsára emelkedett. Az OTP-részvények ára 110 forinttal, 1,05 százalékkal, 10 325 forintra csökkent, forgalmuk hétmilliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 4 forinttal, 0,84 százalékkal 483 forintra nőtt, forgalma 512,1 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 88 forinttal, 1,33 százalékkal, 6729 forintra emelkedett, a részvények forgalma 3,4 milliárd forintot ért el. A BUMIX 2998,12 ponton zárt, ez 49,01 pontos, 1,61 százalékos csökkenés. Ugyancsak tegnapi hír, hogy az FHB Jelzálogbank közölte: ezentúl csak féléves és éves jelentést tesz közzé, a negyedéves gyorsjelentéseket sajtóközlemények váltják fel. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény alapján ugyanis nem kötelesek a tőzsdén lévő cégek negyedéves gyorsjelentést közzétenni. A londoni FTSE100 index 1,11 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,16 százalékos mínuszban, a párizsi CAC-40 mutató 0,21 százalékos csökkenéssel fejezte be a napot. A New York-i tőzsdén a 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,18 százalék pluszban állt, a részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 0,04 százalék, a technológiai papírok Nasdaq Composite mutatója pedig 0,33 százalék emelkedést jelzett. Irazdasági Tőzsdeindexek (2017. szeptember 15.) DAX - Frankfurt 12518,81 -0,17 FTSE-100 - London 72157 -1,10 DOW JONES* 22251,94 0,22 S&P - New York*_______________2498,20__________0,10 *18 órai adatok | A nap nyertesei, vesztesei (a legnagyobb forgalmú papírok)___________ ▲ INTEX 80 5,26 A CSEPEL 1042 4,20 ▲ WABERERS 5035 2,65 ▼ APPENINN 442 -4,54 ▼ CIG PANNÓNIA 246 -2,38 V OPUS________________________209________2,34 (Egy egységre, forintban - 2017. szeptember 15.) ESSESSSHHHHHBBHH111 HEE3S53 USA-dollár 258,90 Euró 308,84 Svájci frank 269,49 Angol font 350,32 Japán jen (100) 233,83 Lengyel ztoty 72,16 Orosz rubel 4,50 Cseh korona 11,84 Horvát kuna 41,32 Török líra 75,47 Román lej 67,17 | Magyar államkötvények____________________________________________________ (százalék) 2017.09.19. M3 0171220 2017.12.20. -0,02 -0,01 0,08 -0,12 100,0060 2017.09.19. M6 D180411 2018.04.11. -0,01 0,00 0,09 -0,11 100,0039 2017.09.19. M12 D180718 2018.07.18. 0,00 0,00 0,09 -0,09 99,9987 2017.09.19. Y3 2020/C 2020.09.23. 0,55 -0,01 0,65 0,45 101,3451 2017.09.19. Y5 2022/B 2022.10.26. 1,39 -0,03 1,48 1,29 101,7760 2017.09.19. Y10 2027/A 2027.10.27. 2,83 -0,02 2,92 2,73 101,5028 2017.09.19. Y15 2031/A 2031.10.22. 3,44 -0,02 3,54 3,35 97,8618 I Árupiac (2017. szeptember 15.) WTI (USD/hordó) 49,73 -0,32 Brent (USD/hordó) 55,43 -0,07 Arany (USD/uncia) 1326,70 -0,20 Ezüst (USD/uncia) 17,72 -0,39 Platina (USD/uncia) 969,90 -1,49 Kukorica (Usc/bushel) 354,50 0,07 Búza (Usc/bushel) 448,75 1,30 I Érdekesebb külföldi papírok (2017. szeptember 15.) Bayer 110,25 -1,43 Erste 36,11 -1,33 Daimler 66,25 0,64 RWE 20,17 -1,13 Wizz Air (penny) 2849 0,74 2017. szeptember 16., szombat Csekély az érdeklődés a tavaly bevezetett termék iránt Az alapszámla nem hozott sok változást Az eltelt egy évben csekély volt a kereslet a minden hitelintézet által kötelezően nyújtandó alapszámla iránt - derül ki a Magyar Idők piaci körképéből. A banki beszámolók szerint az arányaiban drága alapszámla helyett ügyfeleik könnyen találnak jóval kedvezőbb ajánlatot is a mindenkori kínálatban. Rácz Gergő : Tavaly szeptember elején jelent meg a rendelet, amely a hitelintézeteket egy mindenki számára elérhető, alapszámlának nevezett termék bevezetésére kötelezte. Az egyszerű, de minden alapvető banki funkciót biztosító terméktől azt remélte a kormányzat, hogy sok olyan magyar is belép a bankrendszerbe, aki eddig nem tudott vagy nem akart számlát nyitni. A Magyar Bankszövetség is üdvözölte és előremutatónak minősítette a termék bevezetését, mivel a banki kapcsolatokkal nem rendelkező magyarok száma jócskán meghaladja az uniós átlagot. Ehhez képest a lapunk által megkeresett bankok elmondása alapján önmagában az alapszámla miatt nem történt érdemi átalakulás. A Raiffeisennél elhanyagolható számban nyíltak ilyen számlák, a CIB minimális érdeklődést tapasztalt, a K&H, az UniCredit és az OTP is csekély keresletről számolt be. A Budapest Banknál eddig 29-en nyitottak alapszámlát. Kíváncsiak voltunk, hogy jellemzően milyen ügyfélkör igényel alapszámlát, azonban a nyitások elhanyagolható száma alapján messzemenő következtetése ket nem tudtunk levonni. - Ha mégis megpróbálkozunk vele, akkor azt látjuk, hogy az ügyfelek köre változatos, hiszen külföldi és magyarországi klienseket is magában foglal - közölték az OTP-nél. A bank tapasztalatai szerint inkább a számlához köthető szolgáltatás jellege, ismérvei azok, amelyek miatt az ügyfelek az alapszámlát választják. Ez az igény nem köthető konkrét földrajzi tényezőkhöz vagy társadalmi csoportokhoz. Visszatérő elem volt a hitelintézetektől kapott válaszokban, hogy az ügyfelek jellemzően azért nem az alapszámlát választják, mert a banknak van annál jobb feltételeket biztosító terméke. Több pénzügyi intézmény elmondása alapján már az alapszámla bevezetésekor is volt ilyen a kínálatban. A K&H jelenleg költségvetés készítését javasolja ügyfeleinek, akik így állapíthatják meg, hogy a szokásaiknak leginkább melyik számlatípus felel meg. Mindent összevetve az alapszámla nem jelent versenytársat egyéb termékeiknek - mutattak rá a megkérdezett bankok. A tavaly szeptemberi rendeletet követően az alapszámlákat októberben vették fel a termékkínálatukba a hitelintézetek. A számla havidíja legfeljebb a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százaléka lehet, ez az induláskor 1575 forintos maximumot jelentett. Mint akkori körképünkből kiderült, szinte minden bank egyből a maximált áron hirdette meg az alapszámlát, csak az OTP és a CIB ment valamivel ez alá, így már akkor sejteni lehetett, hogy az alapszámla piacán nem alakul ki jelentősebb verseny. Mint arra lapunk is felhívta a figyelmet, az alapszámla ezekkel a feltételekkel kifejezetten drága, és a fizetések emelkedésével évről évre többe kerül. Az induláskor az éves számladíj megközelítőleg 19 ezer forint volt, ennél azonban bármelyik kereskedelmi banknál találhat az ügyfél jóval kedvezőbb ajánlatot. Az ügyfelek gyakran más megoldást választottak a hitelintézetek kínálatából Fotó: Kurucz Árpád A GAZDASÁGI ROVAT MEGJELENÉSÉT TÁMOGATTA A STRABAG r f é » i ♦ j r