Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

www.magyaridok.hu TÉNYEKBEN A LÉNYEG 15. Egymásnak adták a kilincset a világ vezetői a magyar fővárosban Diplomáciai nagyüzem Budapesten A 2017-es év kiemelkedő jelentőséggel bír a magyar diplomácia történetében, hiszen az utóbbi hónapokban stratégiai szövetsége­seink és a világ vezető politikusai is megfordultak Magyarorszá­gon. A kormányfői és elnöki látogatások mellett Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök is megannyi hivatalos látogatást tett külföl­dön: Ankarában, Pekingben és Tbilisziben is öregbítette hazánk jó hírét. Itthon az év vége közeledtével sem áll le a diplomáciai nagy­üzem, hamarosan a nemrég megválasztott francia elnök, Emma­nuel Macron érkezik Budapestre. Magyar Idők mmmmmmmmmmmmmm Szijjártó Péter külgazdasági és kül­ügyminiszter már az év elején jelez­te: Magyarország diplomáciai csúcsév előtt áll. A tárcavezető nem tévedett, az utóbbi hónapokban a magyar kor­mány képviselői rangos kormány- és államfőkkel találkoztak, hogy képvi­seljék, illetve érvényesítsék a magyar külpolitikai érdekeket. Hazánk azon kevés államok egyike, amely kiegyen­súlyozott kapcsolatot ápol a térség éle­tét meghatározó nagyhatalmakkal, így az Egyesült Államokkal, Németország­gal, Oroszországgal, Törökországgal és Kínával is. A diplomáciai nagyüzem már feb­­ ruárban, Vlagyimir Putyin budapesti látogatásával megkezdődött. Az orosz elnök Orbán Viktor miniszterelnökkel ismét áttekintette a magyar-orosz kap­csolatok politikai, gazdasági és kultu­rális dimenzióját. Orbán Viktor a ta­lálkozót követő sajtótájékoztatóján kö­zölte, hogy az oroszokkal kötött ener­getikai megállapodásoknak köszönhe­tően hazánk gázellátása 2021-ig bizto­sítva van, illetve kitért a Nyugat-Eu­­rópában elhatalmasodó oroszellenes hangulatra is. Putyin budapesti láto­gatását Oroszországban is pozitívan értékelték, a Kommerszant című gaz­dasági lap megjegyezte: olyan embe­rekkel, mint Orbán, lehet új Európát építeni. Hasonlóképp eredményesre sikerült Orbán Viktor májusi látogatása Peking­ben. A miniszterelnök az Egy övezet, egy út nevű nemzetközi fórumon vett részt, amelynek kapcsán hangsúlyoz­ta: a gazdaság húzóereje ma már nem Nyugaton, hanem Keleten van. Orbán Viktor látogatása során a Kínai Nép­­köztársaság elnökével, miniszterelnö­kével és házelnökével is tárgyalt, illet­ve kétoldalú találkozón vett részt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Később a magyar miniszterelnök leszögezte: a török-magyar kapcsolatok jó karban­tartása a legfontosabb nemzetbizton­sági érdekeink közé tartozik. Orbán Vik­tor épp emiatt Ankarában is hivatalos látogatást tett. A június végi törökor­szági viziten olyan kulcsfontosságú té­mák kerültek terítékre, mint a terroriz­mus elleni küzdelem és a nemzetközi migráció kezelése. Az újabb, történelmi jelentőségű dip­lomáciai lépés július végén következett, hiszen harminc év után újra Budapesten járt izraeli kormányfő. Benjamin Netan­jahu magyarországi látogatása új feje­zetet jelent az országok kapcsolatában. Orbán Viktor is ezt hangoztatta, mint fogalmazott, a zsidó-magyar együttmű­ködésnek a jövőről kell szólnia. A diplomáciai csúcsév minden bi­zonnyal tartogat még magas szintű ta­lálkozókat. Franciaország budapesti nagykövete nemrég elárulta: Emma­nuel Macron francia elnök még az idén Magyarországra látogat. KRONOLÓGIA 2017. február 2.: Vlagyimir Putyin orosz elnök Budapesten tárgyalt Február 24.: Dusko Markovic montenegrói miniszterelnök Budapestre látogatott Április 20-21.: Orbán Viktor miniszterelnök Grúziában járt Május 11-16.: Orbán Viktor Pekingben tárgyalt Június 29-30.: Orbán Viktor miniszterelnök ankarai látogatása Július 3-4.: Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Budapesten tárgyalt Július 17-20.: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása Augusztus 28.: Vlagyimir Putyin ismét Budapesten: az orosz elnök a csel­gáncs-világbajnokság megnyitóünnepségén vett részt, és tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel Beharangozott látogatások: Kínai miniszterelnöki vizit, a kormányfő 16 kelet-közép-európai kollégá­jával találkozik majd Budapesten Emmanuel Macron francia elnök budapesti látogatása Fotó: Kurucz Árpád A közép-európai térség számára is­­segítséget jelentenek hazánk diplomáciai erőfeszítései Uniós problémákat orvosolhat a V4-elnökség Magyar Idők A diplmáciai csúcsév természetesen nem csak Magyarország bilaterális kapcso­latainak a fejlesztéséről szól: hazánk a visegrádi csoport tagjaként is ambició­zus külpolitikára törekszik. Budapest július 1-jén vette át a közös hagyomá­nyokra és értékekre épülő együttmű­ködés elnökségét, és egészen 2018. jú­nius 30-ig tölti be a szerepet. A ma­gyar V4-elnökség nem hiába választotta A V4 összeköt szókapcsolatot mottó­jául, hiszen a válságok sújtotta Európá­ban talán sohasem volt nagyobb szük­ség a párbeszéd és bizalom fejlesztésére. Orbán Viktor miniszterelnök is erre hívta fel a figyelmet, amikor június 19-én Varsóban átvette az országcsoport ve­zetését. - Ma Közép-Európa olyan ké­pet mutat, mint egy régió, amelyben van életerő, vannak közös célok, és cselek­vőképes országokból áll - hangoztat­ta, majd megköszönte a lengyel, a cseh és szlovák vezetésnek, hogy támogatták Magyarországnak az uniós határok vé­delmére irányuló harcát. - Elmondhat­juk - visszafogottan, minden történel­mi pátosz nélkül és tényszerűen -, hogy nekünk, négyünknek az elmúlt két év­ben nemcsak Magyarországot, hanem Európa déli határait is sikerült megvé­denünk - szögezte le Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök kiemelte: ha ez a négy ország nem fog össze, akkor ma még mindig akadálytalanul áramolná­nak százezrek Európába, tovább ront­va az európai népek biztonságos életét. Szijjártó Péter ugyancsak a viseg­rádiak stratégiai jelentőségét hangsú­lyozta az országcsoport júliusi kibő­vített külügyminiszteri találkozóján. - Rendkívüli mértékben felértékelődik a visegrádi és közép-európai együttmű­ködés, mert a jelenlegi kiélezett hely­zetben nőtt a jelentősége annak a józan észre és racionalitásra épülő politiká­nak, amelyet ezek az országok folytat­nak - közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint Közép-Európa mára az európai kontinens leg­versenyképesebb és legbiztonságosabb régiójává vált. A magyar V4-elnökség első, budapes­ti külügyminiszteri találkozóján a kül­ügyi delegációk vezetői is elismeréssel szóltak Magyarország elnöki program­járól és a visegrádi együttműködésben rejlő lehetőségekről. Witold Waszczy­­kowski lengyel külügyminiszter sze­rint a V4 olyan csoport, amely a meg­oldások része akar lenni, a négy or­szág együttműködése nem áll senki­vel szemben. Szlovák kollégája, Miros­lav Lajcák szintén a visegrádiak poli­tikai jelentőségére hívta fel a figyel­met. Közölte: ez a közép-európai cso­port nagyban hozzájárulhat az euró­pai uniós problémák megoldásához. A magyar V4-elnökség nemcsak po­litikai és gazdasági, hanem a minden­napi szinten is a régió összekapcsolá­sára törekszik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a megfogalmazott célki­tűzések: Európai Visegrád, Regionális Visegrád, Digitális Visegrád és Globá­lis Visegrád. Magyarország az elnöki ciklus során olyan területekre helyezi a hangsúlyt, ahol kézzelfogható ered­ményeket és hozzáadott értéket lehet felmutatni.­­ Miközben el fogjuk végez­ni a munkánkat, építjük a diplomáciai kapcsolatainkat, növelni fogjuk az or­szágaink tekintélyét; miközben a gaz­dasági együttműködést bátorítani fog­juk, adjunk egy speciális hangsúlyt a kultúrának és a fiatal nemzedéknek: hozzunk létre ösztöndíjakat, szervez­zünk gyakornoki programokat - han­goztatta Orbán Viktor Varsóban. Szijjártó Péter mezekkel lepte meg kollégáit a magyar V4-elnökség első üzleti fórumán Fotó: MTI/Kovács Tamás Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Next