Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

4 LUGAS # I » * Jancsó Orsolya M­inden rendben :)? Vagy a munka miatt:(vagyunk? Esetleg a túlzott emojihasználat %­(vagy egyenesen :@ szül? Minden - a fenti kérdésben jelzett - ér­tetlenséget és haragot félretéve mára egyértel­mű, hogy a modern technológia előbb a telefo­nok, majd a közösségi média és az internetes csetprogramok révén megváltoztatta kommu­nikációnkat. Az elvesző nonverbalitást az emo­­jiként, emotikonként vagy smiley-ként aposzt­rofált billentyűsorok, illetve azok érzelemkife­jező jellé való átfordításai igyekeznek pótolni. Méghozzá olyan sikeresen, hogy az Oxford szó­tár 2015-ben a sírva nevető smiley-t választot­ta az év szavának, és ugyanattól az évtől olvas­ható az Alice Csodaországban is 25 ezer emoji formájában. Ausztrália külügyminisztere, Julie Bishop is adott már csupa emojiból álló inter­jút, az utca embere pedig banki jelszavait cse­rélheti le hangulatjelekre, hogy végül minden­ki együtt ünnepelhesse az emoji világnapját jú­lius 17-én. Legutóbb Hollywood bástyáját vet­ték be az emotikonok, ám Az Emoji-film hab­könnyű társadalomkritikája valahol a mosoly­gó székletfigura kupacán landolt a kritikusok és az internet közönsége szerint. (Bár el lehet­ne töprengeni azon a paradoxonon, hogy a tö­meges kommunikációt egyszerűsítő eszközök­ről szóló filmet hogyan tették tönkre a töme­ges véleménynyilvánítást lehetővé tévő filmes fórumok.) A sikertelenségétől eltekintve furcsa, hogy az álomgyár miért csak 2017-ben figyelt fel a közel hatvanéves jelenségre. A kör alakú, sárga ala­pon rajzolt, különféle érzelmeket kifejező feke­te szemek és szájak (a smiley-k) ugyanis már az 1960-as években megjelentek. Az emotikon az érzelem és az ikon angol megfeleiből származik, és nyugati formája 1982-ben jelent meg, amikor a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnika­professzora, Scott E. Fahlman a közös üzenő­falra kiírta, hogy „ajánlom a következő karak­tersort a viccelők számára::-) Oldalról kell ol­vasni.” 1999-ben pedig megjelent (és 2011-ben jutott el az okostelefonokra) az emotikonok ke­leti változata is, a kép és írásjel japán szavakból képzett emoji, amelynek készlete a sárga smi­­ley-k mellett egyéb figurákat, mint család, éte­lek vagy tevékenységek, is tartalmaz. Többsé­güknek van a nyugat ikonsor szerint standardi­zált megfelelője, de a folyamatosan fejlődő, je­lenleg 2600-nál is több emojinál tartó képkész­let közül számos már önállóan értelemezhető, különösen, hogy körülbelül 800 emoji csupán egy eredeti hangulatjel változata. A boldogság kifejezésére legalább hat jel áll rendelkezésre, sírni is minimum kétféleképp lehet, de a macs­kák esetében már tíznél is több emojiból lehet válogatni. A politikai korrektséget pedig a ke­zek és a családok különféle bőrszínekben való elérhetősége jelzi. Az elmúlt években az okostelefon- és inter­nethasználók kilencven százaléka szokott rá a rendszeres emojihasználatra, az amerikai Swyft Media szerint egy ember átlagban 96 emotikon­­nal kommunikál naponta. Az angol TalkTalk Mobile arra jutott, hogy a brit fiatalok 72 száza­léka már könnyebben fejezi ki hangulatjelekkel az érzelmeit, mint szóban. Világviszonylatban hatmilliárd emojit küldünk mindennap a mo­bil üzenetküldő szolgáltatásokon, és ezt számot a közösségi média még tovább szorozza, mivel a Facebook és Instagram vált az emojik legfon­tosabb gyűjtőhelyévé. Az Instagram felmérése kimutatta, hogy posztjainak és kommentjeinek fele tartamaz valamilyen hangulatjelet, illetve hogy az emojimentes üzeneteket a felhaszná­lók előszeretettel tekintik érzelemmentes köz­lésnek is. 2014 óta már azt is tudjuk, hogy az emojik nem csak a millenniumi generáció ked­vencei. A hangulatjeleknek mindössze 54 szá­zalékát küldi a 18-34 éves korosztály. - Az emotikonok használatának számos funk­ciója van - magyarázza Veszelszki Ágnes, a Bu­dapesti Corvinus Egyetem nyelvészdocense. - Fontos szerepe, hogy jelezze az üzenő és a cím­zett közötti kapcsolatot, közvetítse az üzenő jó­indulatát a címzett számára. Éppen ezért félre­értésre adhat okot, ha elmarad egy emoji, mert a címzett nem tudja, hogy komolyan kell-e ven­nie adott üzenetet. Az érzelemkifejezés mellett mára némileg írásjelek helyét is átvették, mi­vel árnyaltabb lehetőségeket kínálnak a klasz­­szikus írásjeleknél. Legfontosabb feladatuk azonban még min­dig a nonverbális kommunikáció pótlása. A hu­szadik század közepének neves pszichológusa, Albert Mehrabian gondolta úgy, hogy kommu­nikációnk csupán hét százaléka verbális, a ma­radék 93 az intonációból és a testbeszédből (el­sősorban az arckifejezésekből) áll össze. Mivel az ezredforduló után előtérbe került az írásbe­liség, elvesztek a gesztusok adta fogódzók, mi­közben kiépült a szóbeli írásbeliség, vagyis a di­gitális kor olyan új nyelve, amelyben úgy kom­munikálunk egymással, mintha beszélnénk. És ebben a szóhasználatilag, mon­­datszerkezetileg leegyszerűsített világban nyújtanak segítséget az emojik, amelyek a kapcsolatépí­tésben, az érzelmek, az empátia kimutatásában gesztusként hasz­nálhatók. Barátságosabbá, köny­­nyebben megközelíthetővé, em­beribbé teszik a közlőt. Mindezek a jelentések persze nem velünk született adottságok. Ahogy a szóbeli nyelv is társadal­mi konszenzus eredménye, úgy a modern kori hieroglifák is meg­ egyezéses alapon születtek, amely­hez agyunk igyekszik alkalmazkodni. 2014-ben az ausztrál Flinders Egyetem pszichológiakuta­tója, Owen Churches bizonyította, hogy az em­beri agy megtanult ugyanúgy reagálni az arco­kat megjelenítő emotikonokra, mint a való élet­ben látott emberi arcokra. Churches kutatása szerint csak abban az esetben képes felismer­ni például a mosolygós arcot:-), ha azt a meg­szokott sorrendben látja, fordítva: zárójel, kötő­jel és kettőspont sorrendben a karaktersor már nem tartalmaz külön jelentést. A probléma az, hogy még a 2600 jel sem ké­pes leírni minden emberi érzelmet, különösen azok kombinációit, illetve pontosan jelezni az irónia szintjeit.­­ Nietzsche az írógép kapcsán írta egy ba­rátjának, hogy az meghatározza gondolkodás­­módját. Ma az emojik korában szembesülünk a problémával, hogy az alapérzelmek szintjén szeretnénk jelezni a komplex érzéseinket, mert ezekre áll rendelkezésre jelkészlet - mondja el Prazsák Gergő, az ELTE Társadalomtudományi Karának docense. - Azonban a többezres jelkészlet sem tudja le­írni a ez ember összes érzelmét. Ráadásul az emojik értelmezé­se is eltérhet kultúránként. Ahogy Veszelszki Ágnes fogalmaz: kü­lönféle jelentést társítanak pél­dául a szemét eltakaró majom­hoz Európában, mint Ázsiában, és az sem mindegy, hogy két kéz összeérintése pacsit vagy imád­kozást jelent-e. A különféle jelentéstársítások problémáit egy brooklyni tinédzser esete példázza legjobban, aki a kü­lönféle tizenéves­ problémák mellett egyik 2015- ös státuszfrissítésében a rendőrségről alkotott negatív véleményének kívánt hangot adni, ami­kor kitett egy rendőrfigurát és egy pisztolyt. Tet­­tét­ azonban az amerikai ügyészség terrorista­cselekményként azonosította, és le is tartóztat­ták, mert a szeptember 11. óta érvényes ameri­kai törvények szerint sem szóban, sem írásban nem lehet a hatóságok ellen fenyegetően fellép­ni. (Osiris Aristyt végül felmentették.)­­ Eleinte hat alapérzelem jelent meg a hangu­latjelek között, ezek többé-kevésé minden kul­túra számára ugyanazt jelentették, azonban az emojik számának növekedésével félreérthetőség is nagyobb eséllyel fordul elő. Az X és az Y gene­ráció még visszakérdez, ha valamit nem ért, vi­szont a legfiatalabbak már sokkal lazábban keze­lik a kérdést - magyarázza Prazsák Gergő. Szé­kely Levente, a kutatópont kutatási igazgatója annyit tesz hozzá, hogy a problémák már tech­nikai vonalon megjelenhetnek, mivel az And­roid, az iOS és a Windows nem ugyanazokat a képi jeleket használja. ,, - Nagyon régóta megvan az igény az emberek­ben egy nemzetközi nyelv kifejlesztésére, amely vizualitása nyomán tolmács nélkül köti össze a különböző nyelveket. Bár a gondolat igen idea­lista, az emojik sajnos nem alkalmasak ennek megvalósítására, mivel sem komplex jelentése­ket nem tudnak hordozni, sem egységes jelentést társítani az egységes kommunikációhoz, mivel ez 2600 jel megjegyzését kívánná, ami a kínai írás­beliséggel érne fel - mondja el Veszelszki Ágnes. Így nem valószínű, hogy az emojik képesek lennének szónyelv teljes helyettesítésére, bár igaz, hogy a netes kommunikáció részeként szerepet játszanak a nyelvi kifejezések egyszerűsödésében. Erre a folyamatra kívánja felhívni a figyelmet a Petőfi Irodalmi Múzeum Önarckép álarcok­ban című Arany János-emlékkiállítása, amely­nek egyik termében bonyolult applikáció segít hangulatjeleket megfeleltetni Arany metaforá­inak, így a boldog emoji a Bolond Istók „a bú fá­­tyola lelekben / S kiront a jókedv táncban és da­lon” sorában fedezhető fel, a szomorú fej pedig a Buda halálában olvasható, az „Úr vala, mintegy pók, palota zugában, / Képzelete gyászos sző­nyegeit fonta” idézetben. Szakértők egyetértenek, hogy a hasonló kez­deményezések fontos útjelzők, de a folyamat nem visszafordítható, mivel az emberek megkedvelték az emojik játékos jellegét, amely komolyabb iro­dalmi körülírás nélkül mindenki számára ren­delkezésre áll. Az emberek ráadásul személyisé­güktől függően különféleképp használhatják az emotikonokat. A való életben is nyitottabb és töb­bet mosolygó felhasználók például jóval több mo­solygó smiley-t küldenek a közösségi médiában, mint zárkózottabb társaik. Hasonló összefüggést mutatott ki az egyik legnagyobb internetes társ­kereső weboldal, a Match.com is, amely szerint a több emojit tartalmazó levelezők - nyitottsá­guk okán - több randevúlehetőséget is kapnak. A jövőt illetően a kutatók valószínűsítik, hogy az egyre szélesedő emojikészlet természetes élet­ciklust fog bejárni bizonyos képek elhalásával és mások megszületésével.­­ A kilencvenes években a Westel adott ki egy füzetet az akkoriban ismert jelek leírásával, ho­gyan kell például rózsát rajzolni. Ezek nagy ré­sze mára feledésbe merült, és csak néhány alap­dolgot fejlesztettek a mai emojik szintjére, így valószínű, hogy a jelenleg használt emotikonok jó része is el fog veszni, hogy csak a legtöbbet használt kedvencek maradjanak meg - fogal­maz Székely Levente. KOMMUNIKÁCIÓ - /s modern kori hieroglifák is megegyezéses alapon születtek Egy zsaru, egy pisztoly Hangulat jeleink (emojik) velünk sírnak és nevetnek, de mit tesz­nek a nyelvvel, kommunikációnkkal, kapcsolatainkkal? Világvi­szonylatban hatmilliárd darabot küldünk mindennap a mobil üzenetküldő szolgáltatásokon. Nagyon régóta megvan az igény az emberekben egy nemzetközi nyelv kifejlesztésé­re, amely vizuali­tása nyomán tol­mács nélkül köti össze a különböző nyelveket. T. J. Miller színész pózol Az Emoji-film című mozi cannes-i bemutatóján. Egyre egyszerűbben Fotó: Reuters 2017. szeptember 16., szombat

Next