Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
2017-09-16 / 217. szám
8 LUGAS________________ AGÁRVERSENY - A magyarok Európa-szerte jó tenyésztő hírében állnak, Irigykednek is ránk - Éberling András képriportja Szegény műnyúl A Nemzetközi Kinológiai Szövetség (Fédération Cynologique Internationale, FCI) égisze alatt ebben az évben Magyarországon volt az agár-Európa-bajnokság A rangos pályaversenyt a Magyar Versenyagár Egyesület szervezte és rendezte a múlt hétvégén az alsónémedi agárversenypályán - nagy sikerrel. Jól szerepeltek a hungarikummá nyilvánított magyar agarak is, őket Németországban annyira szeretik, hogy miattuk gazdáik még „magyarkodásra” is készek. Mártonffy Attila A két héttel ezelőtti agárverseny-Európa-bajnokságra valamivel több, mint 350 nevezés érkezett tucatnyi országból. A legnagyobb számban a kis angol agarak, a whippetek álltak rajthoz, de komoly felhozatal volt angol agárból (greyhound), magyar agárból, afgán agárból, s indultak orosz agarak (barzoj), perzsa agarak (szaluki), arab agarak (sloughi), sőt futott néhány ír farkas (Irish Wolfhound) is. Nem véletlen, hogy a legnagyobb számban a közepes magasságú (40-50 centiméter) whippetek jelentek meg, ugyanis a világon ez a legnépszerűbb fajta - mondja Szanka Judit, a Magyar Versenyagár Egyesület (Mave) versenyszakosztályának vezetője, egyben aranykoszorús mestertenyésztő, mestertréner, nemzetközi küllem- és teljesítménybíró. A népszerűséget pedig az indokolja, hogy viszonylag kis testűek, jól kijönnek egymással, okos, hűséges állatok, azaz kiváló családi kutyák. A versenyzés már csak hab a tortán, bár az angol és a magyar agár mellett a legmegbízhatóbb versenyagarak közé tartoznak. Viszonylag nagy létszámú még az afgán és az orosz agarak tábora, de kedveltek az arab és az afrikai agarak (azawakh) is. Ahhoz, hogy egy agár FCI-címet nyerjen, legalább hatot kell indítani ugyanabból a fajtából, így most Alsónémediben a négy ír farkas és az egy skót szarvasagár (Scottish Deerhound) csak bemutató kört futott. Az agarak a legősibb kutyafajták közé tartoznak, hiszen ha végigtekintünk a domesztikáció történetén, csak azt kell megnéznünk, hogy elődeinknek milyen kutyára volt leginkább szükségük: agarakra vagy agárszerű kutyákra, mert segítették a vadászatot. Két típusa létezik: a látás és a szag alapján vadászók. A területnek megfelelően tenyésztették és szelektálták őket a vadászatra. Amíg például az afgán vagy a szaharai eredetű afrikai agár jól mozog a homokos vidékeken, addig diz angol fajtának ez a halála lenne. Elsőként Angliában alakult ki a pályaversenyzés, mivel kevés volt a szabad (vadász)terület. Hazánkban az alakította a magyar agár fajtajellemzőit, hogy hosszú távú, könnyűlovas-íjász vadászatokra alkalmazták. Az agarazás egyébként úri kiváltság volt, parasztok, jobbágyok törvény szerint nem tarthattak ilyen állatot. Funkció szerint is megkülönböztethetők, azaz hogy inkább a pályaversenyzés vagy a „szépségversenyzés” a fontosabb a gazdának. Ideális esetben mindkét szempontot érvényesítik a tenyésztésben. Igazából a származás számít, s Szanka Judit szerint mindig a jó szuka a fontos. Szabály, hogy egy szuka egy évben csak egyszer kölykezhet. Fajtákat keresztezni nem megengedett, ezért a legtöbb európai országban a nyilvántartott tenyésztőknek mind a két szülőtől genetikai anyagot kell beszolgáltatniuk az ellenőrző szerveknek. A hungarikummá nyilvánított magyar agár esetében ez évtől kötelező a beszolgáltatás. Bár a tenyésztők sokat adnak a minőségre, árban egy ígéretes agárkölyök sem veszi fel a versenyt a társasági kutyákkal. Szanka Judit elmondta, hogy a magyar agár népszerű külföldön, a legjobban a németek szeretik őket. Olyannyira, hogy évente megrendezik a Magyar agár kiállítást, a Jahresausstellungot, ahol a gazdik magyaros ruhába öltöznek, magyar zenét hallgatnak, és sokszor az ennivalót is Magyarországról hozatják. Nem ritka a lovas kocsis felvonulás sem. A biztonságos futtatáshoz elengedhetetlen a megfelelő versenypálya. Eddig két európai szintű pályánk volt: egy régebbi Rábapatonán s 2010- től egy újabb Alsónémediben. Ez utóbbi abban különbözik a világ összes agárpályájától, hogy - saját fejlesztésű - automata rendszert használ - mondja Schultz András, a Mave alapítója, jelenlegi elnöke, az alsónémedi agárversenypálya tulajdonosa. - Ennek az a jelentősége, hogy kicsi a tévedés és a manipulálás esélye, hiszen a bokszajtók egyetlen gombnyomásra, egyszerre nyílnak ki. Schultz András 35 éve agarazik, ismeri a sport minden csínját-bínját, így szinte egyenes út vezetett oda, hogy agárpályát építsen. Először a rábapatonai pályát vette át Mohos Antaltól, majd hét évvel ezelőtt megnyitotta az alsónémedit is, ahol kizárólag amatőr versenyeket rendeznek. Most már csak ez utóbbit üzemelteti, miközben maximálisan törekszik a korrekt versenyeztetésre, azaz a csalás lehető legteljesebb kiszűrésére. Az állatvédelem is fontos a versenyeken, például csak harminc Celsius-fok hőmérséklet alatt szabad futtatni. A pálya talaja kellő keménységűre kialakított homok, amelyet két-három futam után lesimítanak. Sőt a talaj minősége fan- 2017. szeptember 16., szombat