Magyar Idők, 2017. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-16 / 217. szám

www.magyaridok.hu OLVASÓLÁMPA Likvidálva A kommunista diktatúra boszorkánykonyhája Tóth Ida ♦ ♦ Ö­sszeesküvés-elméletek kedvelői, fi­gyelem! Szekér Nóra, a jó tollú, fiatal történész Titkos társaság című kö­tetében felgöngyölíti a Magyar Testvéri Közös­ség tevékenységét. Vagyis korabeli dokumentu­mok alapján lépésről lépésre nyomon követi a kommunista párt válogatott módszereit, ame­lyek az egypártrendszerhez vezettek. „[...] azt a falrészt, mely határos Szent-Mik­­lósy István vezérkari őrnagy dolgozószobájával, megfúrtuk. Az így nyert kis alagútnak egy kö­tőtűvel átszúrt résen a Szent-Miklósy lakásán történt eseményekről lehallgatás eszközölhető.” A békeszerződés aláírásának előestéjén, 1947 elején vagyunk. Az egyezmény hivatalosan a szovjet katonai megszállás végét jelenti, legalább­is, ha a demokratikus viszonyokból indulunk ki. Ebben a helyzetben vajon milyen politikai taktikát választ az a kommunista párt, amelyik csak a szovjet hadsereggel a hátában tud érvé­nyesülni? A demokratikus rendszer megszün­tetésére készül... Akár a kommunista párt véletlen szerencsé­jének is tekinthetnénk, hogy a legjobb pillanat­ban adódott egy „ügy”, amely megteremtette a politikai fordulathoz szükséges feltéteket. Gya­nítható azonban, hogy a véletlen mögött akarat állt. A lehallgatások segítségével leleplezett Ma­gyar Testvéri Közösség ugyanis óriási fogást je­lentett a kommunisták számára: az „összeeskü­vés” mint ürügy alkalmat teremtett arra, hogy épp a demokrácia védelmének jelszavával lik­vidálják a nemkívánatos politikai csoportokat. És mivel a legerősebb demokratikus tényező ak­koriban a Kisgazdapárt volt, ezért az összees­küvés megszervezésével Kovács Bélát, a párt főtitkárát és Nagy Ferenc miniszterelnököt vá­dolták meg koncepciós perben. De nem is ki­zárólag az FKGP bomlasztása volt a cél, sokkal inkább az 1945 után megszülető rendszer de­mokratikus jellegének megszüntetése. Mi tudható a Magyar Testvéri Közösség­ről? A titkos társaság az 1920-as évektől mű­ködött Magyarországon, és a magyar érdekek hathatósabb érvényesítését tűzte ki célul. Ki­terjedt kapcsolatokkal rendelkezett a pártok­ban, társadalmi szervezetekben és intézmé­nyekben. Leleplezése tehát láthatóvá tett egy nemzetvédelmi összefogás jegyében szervező­dő kapcsolatrendszert. A Jaffa Kiadó Modern magyar történelem sorozatában megjelent kö­tet ugyanakkor ennél többről szól: egy titok­zatos és sokféleképpen értelmezett társaságról és koncepciós perek sorozatáról, melyek során Donáth Györgyöt és Pünkösti Lászlót kivégez­ték, két hónap alatt kétszázhatvanan kerültek börtönbe, és 2450 fővel bővült az államvéde­lem nyilvántartása. A perkoncepció formáló­dásába a kommunista párt vezetői is bekap­csolódtak, állandó tanácsadóként jelen voltak a szovjet szakértők és a szovjet hatóságok is. A nyomozás kapcsán kirajzolódó kép végső so­ron nem is a közösségről szól, sokkal inkább a kommunista diktatúra boszorkánykonyhá­jába enged betekintést. A perekben a Magyar Testvéri Közösség hatalmukat vesztett, dühös és korlátolt emberek gyülekezeteként körvona­lazódik, akiknek a realitást nélkülöző összees­küvése az amatőrizmus minden vonását ma­gán viselte. Ez a kép már a koncepció eredmé­nye. S mivel egy titkos társaság önmagában is kellően kompromittáló, tevékenységéről ráa­dásul bármit el lehet mondani, hiszen műkö­désének lényege, hogy azt nem dokumentál­ja, az érintettek körét lényegében csak az szab­ta meg, amit az aktuális politikai helyzet és a taktika megkövetelt. Ma már vitán felül áll, hogy a közösség tevé­kenysége kapcsán kreált perek koncepciósak vol­tak, és hatalmi célt szolgáltak. A rendszerválto­zás utáni szakirodalom egyhangúlag felmenti a Kisgazdapártot, Kovács Bélát és Nagy Ferencet a demokrácia megdöntésére irányuló vádak alól, és kimondja, hogy a bűncselekményt valójában a kommunista párt követte el: aktuális politikai céljainak eléréséért összeesküvést koholt, amely­nek a valósághoz volt a legkevesebb köze. Szekér Nóra szándéka, hogy írásában a kre­ált arculat mögé tekintve, hitelesen mutas­sa be a titkos társaságot és a Magyar Testvé­ri Közösség különböző korszakokban betöl­tött szerepét. A szerzőnek ráadásul megvan arra a képessége, hogy a legjobb bűnügyi tör­ténetekhez hasonlóan mindvégig fenntartsa az érdeklődést. S mert hihetetlenül izgalma­san tálalja a valóságot, ne lepődjenek meg, ha helyenként olyan érzésük támad, mintha nem is történelemkönyvet, hanem agyafúrt krimit olvasnának! (Szekér Nóra: Titkos társaság - A Magyar Testvéri Közösség Története. Jaffa Kiadó, Buda­pest, 2017, 297 oldal. Ára: 3490 forint) Május 1-jei felvonulás Győrben 1947-ben Fotó: Fortepan Párhuzamos sorsok Külvárosi töredékek Londonból Sárdi N­em könnyű olvasmány a kortárs an­gol irodalom színfoltjaként számon tartott, díjnyertes, félig jamaicai szár­mazású Zadie Smith NW című regénye. A ma­gyar olvasó számára rejtélyesnek tűnő cím a tör­ténet helyszínére, London északnyugati (north­west) kerületére, Kilburn külvárosára utal­­ an­nak irányítószáma (a brit főváros kerületeit az utcatáblákon, térképeken a nevük rövidítéséből kapott betű- és számpárok jelzik). Az eredeti nyelven 2012-ben megjelent könyv a posztmodern irodalom minden jellegzetességét magán viseli: töredékes, nem lineáris kronológia mentén halad, nincsenek benne konkrét jellem­rajzok, hosszú leírások vagy komoly lélektani fej­tegetések. Vannak viszont furcsa, hol hosszabb, hol rövidebb, helyenként szócikk méretű fejeze­tekbe tömörített emlékek, párbeszédek, narráci­­ók, amelyekből fokozatosan (és nem is teljesen) bontakozik ki a regény két főszereplője, Natalie Blake és Leah Hanwell barátságának története. Hiába a nehezen olvashatóság, az első pár oldal után mégis sodor magával Smith lendületes stílu­sa, regénye talán éppen ettől válik nagyon szug­­gesztívvé. Jóllehet többször méltatlankodnánk hangosan, hogy bizonyos események, helyzetek, gondolatok, mondatok miért nincsenek jobban kifejtve, megmagyarázva - ezek megfejtését az írónő egyértelműen az olvasó fantáziájára bíz­ta­­, az állandó elhallgatás is nagyban hozzájá­rul a könyv hatásosságához. A regény különlegessége és nehézsége még, hogy szinte teljesen időtlen. Bár apró jelzések vannak arra, hogy a szócikkszerű visszaemléke­zések valamikor a hatvanas-hetvenes évek Lon­donjában játszódnak, a jelen idejű történések pedig valószínűleg a kétezres években, ám az idősíkok nem mindig különíthetők el. Ugyan­akkor ez az időtlenség jól meghatározható célt szolgál: a könyv által nyújtott társadalmi látle­let ezáltal nem veszít érvényességéből. Márpe­dig a multikulturalizmusról és London (vagy ha már itt tartunk, Európa bármely nagyváro­sa) külvárosainak mikrokozmoszáról erős ké­pet ad Smith regénye, ami nem véletlen, hiszen ő maga is hasonló környéken nőtt fel. Zadie Smith nem első önéletrajzi ihletésű könyve az NW, szenzációnak számított húsz évvel ezelőtt, amikor az akkor még cambridge-i egye­temista 86 millió forintnak megfelelő ajánla­tot kapott jelenlegi kiadójától debütáló regényé­re, a még be sem fejezett Fehér fogakra (White Teeth). Ebben szintén London északnyugati kül­városaiba kalauzol el minket Smith, ahogy te­szi ezt legújabb regényében, a 2016 novemberé­ben napvilágot látott Swing Time-ban. Ez utób­bi kötet két sztepptáncos hősnője azonban ki­szabadul a betonrengetegből, és New Yorkban, valamint Nyugat-Afrikában próbál szerencsét. A Swing Time-ot idén júliusban beválasztot­ták a legrangosabb angol irodalmi kitüntetés, a Man Booker Prize legjobb 13 jelöltje közé, az úgynevezett longlistre. (Zadie Smith, NW. Ford.: Pék Zoltán. Eu­­rópa Könyvkiadó, Budapest, 2017, 372 oldal, 399­0 forint) LUGAS - a Magyar Idők hétvégi melléklete Szerkesztő: Fehér Béla • társszerkesztő: Margittai Gábor, Szényi Gábor • tervezőszerkesztő: Tóth Tibor • olvasószerkesztő: Major Anita, Nacsai Katalin LUGAS 15 PROGRAMOK Kós Károly élete. A Kós Károly Művelődési Ház és Könyvtár rendezésében Túri Attila épí­tész megnyitja a Kós Károly élete című kiállítást, mely október 2-ig látogatható. Helyszín: Kós Ká­roly Művelődési Ház és Könyvtár, Kávézó (Bu­dakalász, Szentendrei út 9.). Időpont: szeptember 16., szombat 13.30. Nyitott templomok napja. A Belvárosi Nagy­­boldogasszony-főplébániatemplom előadásokkal, zenei koncertekkel és városi tematikus sétákkal - többek között a pálos könyvtárban tett látoga­tással - várja az érdeklődőket az Ars Sacra Fesz­tivál keretében rendezett nyitott templomok nap­ján. Az altemplomban Fatima csodájáról, Csíksom­­lyó rejtelmeiről és a Cursillo lelkiségi közösségről tartanak előadást, a templomban fuvolakoncert, majd orgonakoncert is hallható a délután folya­mán. A szent hely értékeivel tárlatvezető kísére­tével lehet megismerkedni 20 órától, éjszaka pe­dig Csillag Éva és Csillag Péter - Molnár C. Pál­nak, a főoltár alkotójának unokája - mesél a festő­művész életéről. Helyszín: Belvárosi Nagyboldog­­asszony-főplébániatemplom (Budapest V., Már­cius 15. tér 8.). Időpont: szeptember 16., szombat 14 óra. Esterházy János-emlékhely. Esterházy János­­emlékhely épül a hatvan évvel ezelőtt elhunyt már­tír politikus szülőföldjén, Zoboralján. Az Ester­házy János Szülőföldjéért Egyesület és a Pázmá­­neum Polgári Társulás megemlékezik a vértanú­ról, aki megkülönböztetés nélkül segített minden embertársának, legyen az magyar, szlovák vagy zsidó. Életének legfőbb célja a felvidéki magyar­ság sorsának jobbítása volt, ezért határozottan ki­állt „magyar családja” védelmében. A szülőföldön való boldogulás mindenekfelett álló, elvitathatat­lan jogáért küzdött. Helyszín: Szent Kereszt Fel­­magasztalása kápolna (Alsóbodok, Kálvária tér). Időpont: szeptember 16., szombat 15 óra. Égi és földi szerelem. Sebestyén Márta Kos­­suth-díjas népdalénekes és Andrejszki Judit barokk énekes, csembalóművész, orgonista koncertet ad Égi és földi szerelem címmel. Helyszín: Rákoscsa­bai Közösségi Ház (Budapest XVII., Péceli út 222.). Időpont: szeptember 17., vasárnap 17 óra. Arany János üzenetei. A Magyar Írószövet­ség kültéri tárlata a sokszor kétségek közt ver­gődő és sebzett Arany Jánost igyekszik megra­gadni, aki időnként szinte profetikus jövőbelá­tással érzékelte kora és a világ alakulását. A be­igazolódott aggodalmakat villantja fel az Arany János üzenetei című kerítéskiállítás egy-egy idé­zet és az idézetek ihlette kortárs fotókompozí­ciók tükrében. A 2018. április 1-jéig látogatható tárlatot megnyitja Szörényi László Széchenyi-dí­­jas irodalomtörténész, közreműködik: Szatmá­ri Attila színművész. Helyszín: Magyar írószö­vetség (Budapest VII., Bajza utca 18.). Időpont: szeptember 18., hétfő 18 óra, A teljesség felé. A Magyar Művészeti Akadé­mia kétnapos Weöres Sándor-konferenciát ren­dez A teljesség felé címmel. A tanácskozás célja Weöres Sándor művészetének sokrétű megraga­dása, ugyanis nincs még egy magyar költő, aki­nek a hagyományba illesztése ekkora változatos­ságot mutatna. A konferencián többek között elő­adást tart Kabdebó Lóránt Fairy Spring - ima az anekdotában címmel, Papp Ágnes Klára pedig az álom és hang összefüggéséről beszél Weöres Sándor kései költészetében. Helyszín: Pesti Viga­dó, Makovecz Terem (Budapest V., Vigadó tér 2.). Időpont: szeptember 18-19., hétfő-kedd egész nap. A stószi remete. A Rákóczi Klub rendezésé­ben Batta György író előadást tart Fábry Zoltán felvidéki író, kritikus munkásságáról Százhúsz éve született a stószi remete címmel. Helyszín: Pesti Vármegyeháza (Budapest V., Városház utca 7.). Időpont: szeptember 20., szerda 17 óra. A prófétaság lelke. Az Erdélyi Magyarok Egye­sülete rendezésében Tóth Tibor művelődéstör­ténész A prófétaság lelke címmel tart előadást. Helyszín: Erdélyi Magyarok Egyesülete (Buda­­ pest V., Molnár utca 5.). Időpont: szeptember 21., csütörtök 16 óra. (Programajánlatok a programok@magyaridok.hu e-mail címre küldhetők.)

Next