Magyar Ipar, 1903. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1903-07-05 / 27. szám
XXIV. kötet. Budapest, 1903. julius hó 5. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK" — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Nem tagoknak az előfizetési dij egész évre 12 K. félévre 6 K.—Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI., uj utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. 1. Általános rész. Két ipari főiskolánk. (G. M.) A munkaközvetítő harmadik éve. A sütő-„háziipar.“ (Lövenbach Benedek.) Magyarország külkereskedelmi forgalma. A nagydisznódi halmaipar fejlesztése. (A. Gy.) Kamarai élet. Szeged, június 26., Debreczen, július 2. Kamarai jelentések. (5. Kolozsvár.) Kiállítási ügyek. Műipari karácsonyi kiállítás. Zugkiállítások. Irodalom. Magyar Kisipar. Munkásügyek. Munkástanácsok létesítése. Munkások segítése, munkahiány és utazás idején. Hamburgi Népotthon. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Kinevezések. Állami kedvezmények. Vásáráthelyezések. Hetivásár. Különfélék. Kormányválság. A len- és kendertermelés előmozdítása. Törvényjavaslat a telepítésről. Budafok — gyárváros. A debreczeni czipészkongresszus. Maturáló műiparos. Szegedi bőripari szövetkezet. Zugkiállítások. Szőllőkosarak beszerzése. Kartelek 1902-ben. A reklám iskolája. A szövőháziipar segítése Ausztriában. Nemzetközi pályázat hajóemelő készülékre. A kamara könyvtára zárva. „Kis Kalauz.“ A munkaközvetítő intézet heti kimutatása. II. Egyesületi élet. Czukorgyártási szakosztály. III. Értesítések. Magy. kir. államvasutak. Hirdetések. Két ipari főiskolánk. (G. M.) Állandó haladásról, rendszeres fejlődésről tesznek tanúságot ipari főiskoláink legutóbbi évi jelentései. Idestova huszonöt esztendő viharzott el fejünk fölött, mióta az u. n. állami középipariskola és az iparművészeti iskola alapjait leraktuk. Hiszen mindkettőnek kiindulási pontja az iparegyesület dúsan termő földjéből fakadt. Keskeny, igénytelen patakocska gyanánt indult meg a kezdet, mely lassan-lassan erős, hömpölygő folyammá dagadt. A 25 év eiértparművészeti és a 24 éves állami felső ipariskola immár számottevő tényezővé fejlődtek. És ha mi, akik a fejlődésnek ezt az idejét átéltük és átdolgoztuk, ha évről évre nem is láttuk meg a nagy haladást, így egyszerre áttekintvén a múltat, összehasonlítva a kezdetet a maival, nem fojthatjuk el örömünket és megelégedésünket, látván és konstatálván a komoly, számottevő sikert, melyet főiskoláink elértek. Tényleg olyan ez intézetek növekvése, mint ha az Phrnnc. fejlődését hasonlítanék össze — születésétől kezdve embernyi koráig. Az állami felső ipariskola ma mint életerőtől duzzadó, izmos ifjú áll előttünk s az iparművészeti iskola — mely a szépnek szolgál — mint egy gyönyörűen kifejlett, igéző, hódító hajadon. Mindkettőn megakad az ember szeme és gyönyörűséggel telik meg szíve, látván a fejlődésnek ezt a természetes és mégis remeklésszámba menő processzusát. Az a kiállítás, melyet az iparművészeti iskola tavaly erejének és haladásának bemutatására rendezett, több volt mint matúra, mert a növendékek ízlésük fejlettségének és tudásuknak igen magas fokát mutatták be. És azok a jelentések, melyekkel a két intézet újabban eredményeiről beszámol, minden tekintetben elismerést és dicsérettel teljes megemlítést érdemelnek. Az eredményekért elsősorban a derék vezetést illeti az elismerés. Hegedűs Károly és Fittler Kamil egy emberöltőt szenteltek intézeteik vezetésének és megadatott nekik a szerencse, hogy életük teljében érhették meg azok fölvirágzását, hatalmas kifejlését és eredményekben való beavatását. És dicsérettel kell megemlítenünk, hogy mind a két férfiú ott áll ipari mozgalmaink központján, mind a kettő kiveszi a maga részét a vezető és közreműködő munkából, vagyis röviden szólva: mindkettő állandó kontaktusban áll és él a gyakorlati élettel. És ez az ő sikerük titka. Mert példájukon buzdulnak a tantestület tagjai is; az állami felső ipariskola tanárai országos hírű szakférfiakká nőtték ki magukat, akik iparunk gyakorlati fejlesztésében nap nap után aktív részt vesznek. Petrik Lajos, Lencz Ödön, Vámos Dezső, Jalsoviczky Géza, Klemp Gusztáv, Gaál Károly, Faragó Ödön, Edvi Illés Aladár ál