Magyar Ipar, 1909. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1909-07-04 / 27. szám
XXX. kötet. Budapest, 1909. julius 4. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Az Országos Iparpártoló Szövetség munkája. (Sugár Ottó.) A kisiparos. (Dán Leó.) Ipari balesetek 1907-ben. Tudnivalók Kubáról. (Alberto Sasso.) Iparpártolás. Országos Iparpártoló Szövetség. Kamarai élet. Országos, központi kamara. Kiállítási ügyek. A bécsi vadászati kiállítás és a magyar iparosok. Ipartestületek. Spolarits György ünneplése. Szakegyesületek. A protestáns iparosképző egyesület félszázados jubileuma. Munkaadók Országos Szövetsége. Szakoktatás. A budapesti állami felsőipariskola értesítője. Munkásügyek. Munkásbiztosítás. A vármegyék a munkások rokkantegyletéért. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a kereskedelmi minisztérium köréből. Kinevezések. Uj vásárok. Vásáráthelyezések. Különfélék. Mi a csekk? A főváros újabb mulasztása a magyar iparral szemben. Ipariskolai igazgatók kitüntetése. Uj központi kísérleti állomás. Harcz egy iparvállalat tőkeemelése körül. A középitkezések és közszállítások feltétfüzetei. Árajánlatokat meg kell fizetni. A gyárigazgató felmondási ideje. Áthelyezett konzulátus. A távirati dijak felemelése ellen. Adatok a törökországi bojkott monográfiájához. A munkaközvetítő intézetből II. Egyesületi élet. A kereskedelmi miniszter elismerése. A postai díjtételek reformja. (Felterjesztés.) III. Értesítések. M. kir. államvasutak. IV. Hirdetések. V. Melléklet. Vázlatok Bosznia és Herczegovina közgazdasági életéből. (Dr. Tonelli Sándor.) I. Kormányzat és közigazgatás. II. Nagyipar. III. Ipari czentrumok. Az Országos Iparpártoló Szövetség munkája. (Főtitkári jelentés.) Az Országos Iparpártoló Szövetség fordulópont előtt áll, amikor arról van szó, hogy mint az Országos Iparegyesület szakosztálya folytassa működését. Mielőtt ezen változás indító okára rátérnék, szabadjon néhány szóval a Szövetség eddigi működéséről megemlékeznem. Az Iparpártoló Szövetség működésének két kiemelkedő mozzanata volt: a mindnyájunk előtt emlékezetes Szegedi iparpártoló kongresszus és a Hazai beszerzési források kiadása. A kongresszuson a Szövetség, számbeli minoritása dacára vezető szerepet játszott, a Hazai beszerzési források kiadását pedig az illetékes körök a legnagyobb elismeréssel fogadták és a munkálatot iránytjelzőnek ismerték el. Az ezirányú tevékenységhez hozzájárult még a Szövetség bekapcsolódása a társadalmi eseményekbe, Így pld. az országos ügyvéd-gyűlésen a Szövetség ezerszámra terjesztett egy a hazai beszerzésekre buzdító lelkes felhívást, melyet Szövetségünk elnöke és Szivák Imre, az országos ügyvéd-gyűlés elnöke írtak alá. E felhíváshoz egy jegyzék volt csatolva, mely felölelte mindazon iparczikkeket, melyekre az ügyvédeknek általában szükségük van és mely pontos felsorolását tartalmazta a használható, illetőleg igénybevehető magyar iparczikkeknek. Külön meg kell emlékeznünk a Szövetség tudakozó irodájáról, mely úgy tagjainak, mint idegeneknek készséggel és postafordultával felelt a proveniencziát illető hozzá intézett kérdésekre. Alig volt nap, hogy postán, vagy telefonon igénybe nem vették, volna a Szövetség tájékoztató szakvéleményét és nem egyszer külön megköszönték azt a gyorsaságot, melylyel a Szövetség a hozzá utalt ügyeket elintézte. Mindez úgy hangzik, mintha a Szövetség vezetősége a legnagyobb megelégedéssel tekintene vissza eddigi működésére; az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy jóakarat, lelkiismeretes buzgóság és önzetlen törekvés tekintetében a Szövetség vezetése nem hagyott fenn semmi kívánni valót, ámde a gyakorlati tapasztalás érlelte meg a Szövetség vezetőségében azt a meggyőződést, hogy az irodai szolgálat lényeges kibővítése nélkül a Szövetség nem felelhet meg a hozzá fűzött várakozásoknak. Eddig a Szövetség a főtitkár vendégszeretetét élvezte; a szellemi vezetés dotálására egy fillért sem fordított és egyetlen szubaltern irodai tisztviselő ki-