Magyar Ipar, 1910. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

XXXI. kötet. Budapest, 1910. julius 3. 27. szám MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő­ utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Iskolai iparczikkek kiállítása. (Dr. Soltész Adolf.) A tisztességtelen verseny szabályo­zása Németországban. (Lénávai Jenő.) Ipari kivitel és tengerentúli bankok. (Dr. Tonelli Sándor.) Kamarai élet. Miskolcz, junius 23. Szakegyesületek. Magyar Gyáriparo­sok Szövetsége. Szakoktatás. Az orosházi inasotthon szabályzata. Ipariskolai vizsga. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Vásár­áthelyezés. Uj vásár. Különfélék. Fittler Kamill. Magyar­török barátság. Réthy Menotti ipari főfelügyelő. Iparügyek a fővárosnál. Bosnyák iparosok kívánságai. Némai Antal halála. A londoni kereskedelmi kongresszus. A postatakarékpénztár fejlődése. A vámkezelés reformja. Ün­nepelt igazgató. A karmesterség mint ipari foglalkozás. A szentgotthárdi óra­gyár. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Egyesületünk igazgatója. Az állami beruházások megsürgetése. Ipartörté­neti szakosztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. IV. Hirdetések. Iskolai iparczikkek ki­állítása. A magyar iparpártoló lelkese­dés újabb fellángolásának mint­egy tizenkét esztendős történetében nevezetes szerep jutott az iskolá­nak. A tanítók, tanárok körében egész sereg buzgó apostola tá­madt a magyar ipar ügyének és a tanulóifjúság szívesen hajlott tanítóinak buzdítására. Az isko­lásgyermekek örömest keresték a boltban a magyar tollat, magyar irkát, magyar papirost és az is­kolában szükséges egyéb holmit, s megállapítható, hogy a mi külső sikere, mindenkinek kézzelfog­ható eredménye mutatkozott a társadalmi iparpártolásnak, az jobbadán ezen a területen jelent­kezik. Még ha nem is becsüljük nagyon sokra a társadalmi ipar­pártolás közgazdasági jelentősé­gét, annyit mindenesetre el kell ismernünk, hogy az iskolában komoly hódítást tett a magyar ipar és viszont meg kell állapí­tanunk azt is, hogy a magyar iskola is hódított az ipar terüle­tén. Az iskolai iparpártolás két­ségtelen impulzust adott a ma­gyar vállalkozásnak, az ipari és kereskedelmi tevékenységnek, s az iskolaszereket és velük rokon iparczikkeket készítő magyar ipar­ágak az utóbbi évtizedben nálunk nagyon szép fejlődésnek indul­tak, élannyira, hogy az iskolai iparpártolás ma már nem haza­fias lelkesedés dolga, hanem az okosságé és czélszerűségé; az idegen iskolaszerek vásárlása ugyanis ma már a czikkek na­gyobb részében mellőzhető, mert a magyar készítmények legalább is olyan jók és olcsók, mint a kül­földiek. Hogy mekkora része van ebben az iparpártoló mozgalomnak, azt persze nem tudhatjuk, de két­ségtelen az, hogy minden ilyen mozgalom legszebb sikere az, ha — fölöslegessé válik. A magyar iparpártolás egyik ilyen sikerének dokumentuma az a gazdag, szép és minden izében sikerült kiállítás, a­melyet az Országos Iparegyesü­let tanszer­ipari szakosztálya kezdeményezett s a­mely a múlt szombaton nyílt meg a városligeti Iparcsarnokban. A kiállítás czíme: Országos Papiros-, Tanszer- és Iskolaszer Kiállítás. Szép, ízléses és minden izében világosan áttekinthető ki­állítás. Tartalma, hogy úgy mond­juk, belső nívója maguknak a ki­állító iparágaknak és iparosoknak, külső megjelenésének tökéletessége pedig a rendezőknek szerez becsületet és minden gáncs fölött való, meleg elismerést. Egyik legnagyobb érdeme a kiállításnak, hogy egységes alap­­gondolaton épült fel és ez az alapgondolat beszédesen érvénye­sül egész arcitekturáján. A kiállt- ELSŐ MAGYAR KÁBELGYÁRPERCI ÉS SCHACHERER R.-T, BUDAPEST, FŐPOSTAFIÓK 4. SZÁM. Gyárt mindenfajta szigetelt drótot és kábelt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szabványai szerint.

Next