Magyar Ipar, 1910. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-03 / 27. szám
XXXI. kötet. Budapest, 1910. julius 3. 27. szám MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“ - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Iskolai iparczikkek kiállítása. (Dr. Soltész Adolf.) A tisztességtelen verseny szabályozása Németországban. (Lénávai Jenő.) Ipari kivitel és tengerentúli bankok. (Dr. Tonelli Sándor.) Kamarai élet. Miskolcz, junius 23. Szakegyesületek. Magyar Gyáriparosok Szövetsége. Szakoktatás. Az orosházi inasotthon szabályzata. Ipariskolai vizsga. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Vásáráthelyezés. Uj vásár. Különfélék. Fittler Kamill. Magyartörök barátság. Réthy Menotti ipari főfelügyelő. Iparügyek a fővárosnál. Bosnyák iparosok kívánságai. Némai Antal halála. A londoni kereskedelmi kongresszus. A postatakarékpénztár fejlődése. A vámkezelés reformja. Ünnepelt igazgató. A karmesterség mint ipari foglalkozás. A szentgotthárdi óragyár. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Egyesületünk igazgatója. Az állami beruházások megsürgetése. Ipartörténeti szakosztály. III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. IV. Hirdetések. Iskolai iparczikkek kiállítása. A magyar iparpártoló lelkesedés újabb fellángolásának mintegy tizenkét esztendős történetében nevezetes szerep jutott az iskolának. A tanítók, tanárok körében egész sereg buzgó apostola támadt a magyar ipar ügyének és a tanulóifjúság szívesen hajlott tanítóinak buzdítására. Az iskolásgyermekek örömest keresték a boltban a magyar tollat, magyar irkát, magyar papirost és az iskolában szükséges egyéb holmit, s megállapítható, hogy a mi külső sikere, mindenkinek kézzelfogható eredménye mutatkozott a társadalmi iparpártolásnak, az jobbadán ezen a területen jelentkezik. Még ha nem is becsüljük nagyon sokra a társadalmi iparpártolás közgazdasági jelentőségét, annyit mindenesetre el kell ismernünk, hogy az iskolában komoly hódítást tett a magyar ipar és viszont meg kell állapítanunk azt is, hogy a magyar iskola is hódított az ipar területén. Az iskolai iparpártolás kétségtelen impulzust adott a magyar vállalkozásnak, az ipari és kereskedelmi tevékenységnek, s az iskolaszereket és velük rokon iparczikkeket készítő magyar iparágak az utóbbi évtizedben nálunk nagyon szép fejlődésnek indultak, élannyira, hogy az iskolai iparpártolás ma már nem hazafias lelkesedés dolga, hanem az okosságé és czélszerűségé; az idegen iskolaszerek vásárlása ugyanis ma már a czikkek nagyobb részében mellőzhető, mert a magyar készítmények legalább is olyan jók és olcsók, mint a külföldiek. Hogy mekkora része van ebben az iparpártoló mozgalomnak, azt persze nem tudhatjuk, de kétségtelen az, hogy minden ilyen mozgalom legszebb sikere az, ha — fölöslegessé válik. A magyar iparpártolás egyik ilyen sikerének dokumentuma az a gazdag, szép és minden izében sikerült kiállítás, amelyet az Országos Iparegyesület tanszeripari szakosztálya kezdeményezett s amely a múlt szombaton nyílt meg a városligeti Iparcsarnokban. A kiállítás czíme: Országos Papiros-, Tanszer- és Iskolaszer Kiállítás. Szép, ízléses és minden izében világosan áttekinthető kiállítás. Tartalma, hogy úgy mondjuk, belső nívója maguknak a kiállító iparágaknak és iparosoknak, külső megjelenésének tökéletessége pedig a rendezőknek szerez becsületet és minden gáncs fölött való, meleg elismerést. Egyik legnagyobb érdeme a kiállításnak, hogy egységes alapgondolaton épült fel és ez az alapgondolat beszédesen érvényesül egész arcitekturáján. A kiállt- ELSŐ MAGYAR KÁBELGYÁRPERCI ÉS SCHACHERER R.-T, BUDAPEST, FŐPOSTAFIÓK 4. SZÁM. Gyárt mindenfajta szigetelt drótot és kábelt a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet szabványai szerint.