Magyar Ipar, 1911. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1911-07-02 / 27. szám

XXXII. kötet. Budapest, 1911. julius 2. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK« - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő­ utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. A magyar iparoktatás házi jubileuma. (Gelléri Mór.) A telefonjegyzék kérdése. (D. S.) Kamarai élet. Temesvár, június 23. Kiállítási ügyek. A budapesti világ­kiállítás ellen. Külföldi vélemények a kiállítási központról. A londoni kau­­csuk-kiállítás. A la rochelle-i kiállítás. Szakegyesületek. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Magyar Hűtőipari Egyesület. Szűcsmes­terek közgyűlése. Irodalom. Iparosok olvasótára. (R. Gy.) Szakoktatás. Az iparoktatás jubileuma. A fővárosi háziipari szövőtanfolyam ki­állítás. Munkásügyek. Munkásbiztosítás. Ma­gyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete. Munka és üzlet. Munka. Szállítás. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Állami kedvezmények. Alapszabály­jóváhagyás. Uj vásárok. Vásáráthelye­zések. Pótvásárok Különfélék. Emich Gusztáv halála. A nők éjjeli munkája. A Boszniával való postai forgalom tarifái. A vasárnapi munkaszünet Zágrábban. A Duna vizi­­erejének értékesítése. Alföldi Közműve­lődési Egyesület. A Magyar malomépítő ipar mellőzése. Az országos ipari kí­sérleti állomás. Az osztrák ipartanács­ból. Grafikusok felhívása a szülőkhöz. A német ipar adóterhei. A villamos ipar fejlődése. Középosztály kongresz­­szus Münchenben. „Műdohány.“ Aschin­­ger. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Szüneti ügyek. Húsipari szakosztály. III. Értesítések. M. kir. államvasutak. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvény­­társaság. IV. Hirdetések. A magyar iparoktatás házi jubileuma. (Felolvastatott az „Iparostanoncziskolai Tanítók Országos Egyesülete“ június 29-ikén tartott jubiláris díszülésén.) „Az iparoktatás törvényes ren­dezésének“ 25 éves fordulója alkalmából engem tiszteltek meg azzal a megbízással, hogy vissza­pillantást vessek a magyar inas­iskolák történetére. Első pillanat­tól kezdve úgy fogtam föl hiva­tásomat, hogy ez a visszapillantás nem lehet más, mint dicsérete és dicsősége annak a derék gárdá­nak, melynek kezére és szívére a fiatal iparosnemzedék nevelése és oktatása az utolsó negyed­században bízva volt. A dicsére­tet és a dicsőséget nem a szó banális értelmében gondolom, mert hiszen akkor másnak kellett volna erre vállalkozni, a kinek a hangja öblösebb s a ki jobban ért a hízelgéshez. A dicséretet és dicsőséget én az eredményekben és ú­j siketekben találom és hogy rém. arányait kellő világításba ^■yezhessem, engedjék meg, hogy ^■amivel távolabb tekintsek vissza­­ a múltba, abba az időszakba, a mikor az inasoktatás mai formája és rendszere keletkezett. Oly di­csőséges időre és időszakra, mely a nemzeti lelkiismeret ébredésé­nek korszaka volt s melyre a mi országos egyesületünk is meg­elégedéssel és büszkeséggel te­kinthet vissza, mert hiszen az az időszak az iparoktatás magvető, barázdatörő korszaka volt . . . * Mert már kezdetben is meg­volt az ismeret, helyesebben a beismerése annak, hogy elméleti tanítás nélkül nincs műveltség és műveltség nélkül nincs gyakorlati haladás, kivált az iparban. A 17—18. században csak szórvá­nyosan találkozunk egy-egy inas­iskolával, leginkább a szász vá­rosokban. A rendszeres iparokta­tás alapjait 1843-ban a Kossuth Lajos vezetése alatt állott Orszá­gos Iparegyesület vetette meg a mesterinasiskolák létesítésével. Pest város tanácsának támogatásával érdekbe vonták a czéheket. 74 akkori czéh közül 17 „lelkesen“ karolta föl a mesterinasiskola ügyét. Volt a­ki 4 pengő forintot adott egy évre, de volt olyan is, a­ki 25 pengőt se sajnált. Az iparegyesület az ő 200 pengős adományával valóságos szenzáczió számba ment. És a lavina meg­indult. Az iskola tervei elkészül­tek. Az első „oktató“ Virnay János úr volt, a­kinek vezetése alatt ELSŐ MAGYAR KÁBELGYÁR PERCI ÉS SCHACHERER R.-T. BUDAPEST, FŐPOSTAFIÓK 4. SZÁM. Ayárt mindinfajta szigetelt drótot is kábelt a Magyar Mérnök- és F­itész­ Egu­lat szabványe- sprint.

Next