Magyar Ipar, 1911. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1911-07-02 / 27. szám
XXXII. kötet. Budapest, 1911. julius 2. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK« - AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE. Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K., félévre 6 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. — Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. A magyar iparoktatás házi jubileuma. (Gelléri Mór.) A telefonjegyzék kérdése. (D. S.) Kamarai élet. Temesvár, június 23. Kiállítási ügyek. A budapesti világkiállítás ellen. Külföldi vélemények a kiállítási központról. A londoni kaucsuk-kiállítás. A la rochelle-i kiállítás. Szakegyesületek. Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. Magyar Hűtőipari Egyesület. Szűcsmesterek közgyűlése. Irodalom. Iparosok olvasótára. (R. Gy.) Szakoktatás. Az iparoktatás jubileuma. A fővárosi háziipari szövőtanfolyam kiállítás. Munkásügyek. Munkásbiztosítás. Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdijegylete. Munka és üzlet. Munka. Szállítás. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a keresk. minisztérium köréből. Állami kedvezmények. Alapszabályjóváhagyás. Uj vásárok. Vásáráthelyezések. Pótvásárok Különfélék. Emich Gusztáv halála. A nők éjjeli munkája. A Boszniával való postai forgalom tarifái. A vasárnapi munkaszünet Zágrábban. A Duna vizierejének értékesítése. Alföldi Közművelődési Egyesület. A Magyar malomépítő ipar mellőzése. Az országos ipari kísérleti állomás. Az osztrák ipartanácsból. Grafikusok felhívása a szülőkhöz. A német ipar adóterhei. A villamos ipar fejlődése. Középosztály kongreszszus Münchenben. „Műdohány.“ Aschinger. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Szüneti ügyek. Húsipari szakosztály. III. Értesítések. M. kir. államvasutak. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. IV. Hirdetések. A magyar iparoktatás házi jubileuma. (Felolvastatott az „Iparostanoncziskolai Tanítók Országos Egyesülete“ június 29-ikén tartott jubiláris díszülésén.) „Az iparoktatás törvényes rendezésének“ 25 éves fordulója alkalmából engem tiszteltek meg azzal a megbízással, hogy visszapillantást vessek a magyar inasiskolák történetére. Első pillanattól kezdve úgy fogtam föl hivatásomat, hogy ez a visszapillantás nem lehet más, mint dicsérete és dicsősége annak a derék gárdának, melynek kezére és szívére a fiatal iparosnemzedék nevelése és oktatása az utolsó negyedszázadban bízva volt. A dicséretet és a dicsőséget nem a szó banális értelmében gondolom, mert hiszen akkor másnak kellett volna erre vállalkozni, a kinek a hangja öblösebb s a ki jobban ért a hízelgéshez. A dicséretet és dicsőséget én az eredményekben és új siketekben találom és hogy rém. arányait kellő világításba ^■yezhessem, engedjék meg, hogy ^■amivel távolabb tekintsek vissza a múltba, abba az időszakba, a mikor az inasoktatás mai formája és rendszere keletkezett. Oly dicsőséges időre és időszakra, mely a nemzeti lelkiismeret ébredésének korszaka volt s melyre a mi országos egyesületünk is megelégedéssel és büszkeséggel tekinthet vissza, mert hiszen az az időszak az iparoktatás magvető, barázdatörő korszaka volt . . . * Mert már kezdetben is megvolt az ismeret, helyesebben a beismerése annak, hogy elméleti tanítás nélkül nincs műveltség és műveltség nélkül nincs gyakorlati haladás, kivált az iparban. A 17—18. században csak szórványosan találkozunk egy-egy inasiskolával, leginkább a szász városokban. A rendszeres iparoktatás alapjait 1843-ban a Kossuth Lajos vezetése alatt állott Országos Iparegyesület vetette meg a mesterinasiskolák létesítésével. Pest város tanácsának támogatásával érdekbe vonták a czéheket. 74 akkori czéh közül 17 „lelkesen“ karolta föl a mesterinasiskola ügyét. Volt aki 4 pengő forintot adott egy évre, de volt olyan is, aki 25 pengőt se sajnált. Az iparegyesület az ő 200 pengős adományával valóságos szenzáczió számba ment. És a lavina megindult. Az iskola tervei elkészültek. Az első „oktató“ Virnay János úr volt, akinek vezetése alatt ELSŐ MAGYAR KÁBELGYÁR PERCI ÉS SCHACHERER R.-T. BUDAPEST, FŐPOSTAFIÓK 4. SZÁM. Ayárt mindinfajta szigetelt drótot is kábelt a Magyar Mérnök- és Fitész Egulat szabványe- sprint.