Magyar Ipar, 1913. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-06 / 27. szám
XXXIV. kötet. Budapest, 1913. julius 6. 27. szám. „IPARÜGYEK“. — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijakért jár. Az előfizető Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házába egész évre 12 K., félévre 6 K. jeles szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I. Általános rész. Újabb adatok a drágaság kérdéséhez. (VI. Élelmiszertermelés Magyarországon. Komáromi Sándor.) Gelléri Mór ünneplése. A tanonczszerződés védelme. Kamarai élet. Pozsony. Kiállítási ügyek. Talajmivelő gépek bemutatása Kolozsváron. Találmányok, újdonságok. Érdekes találmány a nyomdászatban. Ipari közigazgatás. Ipari vállalat-e a boltőrzés ? Szappanfőzők telepengedélye. A földesúri malomjog tartalma. Megszorítások a telepengedélyben. Szakegyesületek. Magyar czukorgyárosok országos egyesülete. Magyar Hajózási Egyesület. Irodalom. A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok táblázatos ismertetése. Munkásügyek. Munkásbiztosítás. A budapesti pénztár jelentése. Munka és üzlet. Vegyes hírek. Hivatalos közlemények a kereskedelemügyi minisztérium köréből. Kinevezések. Állami kedvezmények. Vásáráthelyezések. Új hetivásár. Különfélék. Báró Hatvany József. Válasz a „Magyar Gyáriparinak. (Lázár Pál.) A vámközpont ülése. Perjéssy László halála. A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak törvénye. . Háziipari tanfolyamok. Adóreform és adóstatisztika. Állami rézgyártmányok árai. A munkaközvetítő intézetből. II. Egyesületi élet. Új nemzetközi munkásvédelmi egyezmények. (Felterjesztés.) III. Értesítések. Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. „Uniós élet- és gyermekbiztosító intézet mint szövetkezet. Újabb adatok a drágaság kérdéséhez. VI. Élelmiszertermelés Magyarországon. Eddig azokat a tényezőket vizsgáltuk, amelyek általánosságban, úgyszólván az egész világon való vonatkozásukban elősegítői, sőt fokozói voltak az élelmiszerdrágulásnak. Csak éppen az arany vásárló erejének csökkenésére vonatkozó közkeletű teória behatóbb mérlegelését mellőztük, melyet helytállónak különben sem ismerünk el. Az arany maga is áru, melynek értéke változik. Hol nagyobb, hol kisebb. Ezt a közelmúltban s ez idő szerint lehetett megállapítani a legélesebben. Értéke attól függ, mekkora a feléje irányuló kereslet. Ez a termelés folytonos emelkedésének hatásait is ellensúlyozza. Hiába van most több arany, mint tavaly és két évvel ezelőtt volt: senki sem állíthatja, hogy az arany olcsóbb és így vásárló ereje kisebb, illetőleg a drágaság e miatt nagyobb. Az új aranytermelést lekötötte s a régi termelés értékét emelte a háború, a fegyverkezés, tehát a háború és a fegyverkezés az átalakító tényező, nem pedig az arany. Ez egyébként abból is következtethető, hogy bizonyos élelmiszerek és használati czikkek hadi készülődések és háborúk idejében — függetlenül az arany értékétől — szerfölött megdrágulnak, mások viszont értéküket veszítik. Ha az aranytermelés volna a legfőbb árszabályozó, vagy a tulajdonképpeni árszabályozó, ez lehetetlenség volna, különösen ma, amikor távolságok úgyszólván nincsenek, s a javak cseréjének a közlekedési eszközök nagy tömege és magas fejlettségű kereskedelem áll rendelkezésére. De nem akarunk erre a témára még több szót vesztegetni. Folytassuk a kérdés vizsgálatát ott, ahol elhagytuk: az élelmiszerek drágaságát általában előidéző tényezők föltárása után ama tényezők megismerésénél, melyek a drágaság előidézésére és fokozására lokális erővel hatnak. E helyi hatású tényezőkről, melyek az általános jellegűekkel együtt, vagy ezektől függetlenül is befolyásolhatják az átalakulást a Kornfeldpályázaton részt vett munkámban is volt már szó, itt tehát csak további fejlődésükről, illetőleg jelenlegi állásukról kell megemlékeznünk. Amidőn ezt tesszük, az érintett munkában már fölhasznált kezdő és az akkor rendelkezésre állott utolsó adatokkal a legfrissebbeket az 1912. évig terjedőket állítjuk szembe, megjegyezvén, hogy az újabb adatokat is, miként az előzőket a kormány jelentéseiből merítjük. a) Növényi élelmiszerek. Magyaroszágnak (Horvátország nélkül) mintegy 28—29, Horvátországgal együtt 32—32 5 millió hektárnyi megmivelés alatt álló területéből körülbelül 45 százalék a szántóföld. Nem a szántóföld, de a birodalom megmivelés alatt