Magyar Ipar, 1915. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)
1915-07-04 / 27. szám
XXXVI. kötet. Budapest, 1915. julius 4. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“. — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETI KÖZLÖNYE Megjelenik vasárnap. — Az Orsz. Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12., félévre 6 . Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4., az egyesület házában. Felelős szerkesztő: Gelléri Mór. TARTALOM. I I. Általános rész. Az Országos Iparegyesület munkája. ( A közszállitási szakosztály újjászervezése. II. Magyar Vas- és Fémiparosok Országos Szövetsége.) A közgazdasági harcztérről. (A repczeolaj zár alá vétele. A Hadi Termény- Részvénytársaság. A főváros lisztellátása.) A bécsi kereskedelempolitikai értekezlet. Munka és üzlet. Újabb szállítások a honvédség részére. Vegyes hírek. Különfélék. Az Országos Iparegyesület a közmunkák előkészítésében. Bőriparosok a kereskedelemügyi miniszternél. Hadifoglyok alkalmazása magánvállalatoknál. Dr. Sugár Ignácz betegsége. A szegedi kamara ülése. Magyar Czukorgyárosok Egyesülete. Javaslatok a rokkant kérdés megoldására. Jakabffy Ferencz síremléke. Egy német védegylet. Osztrák épitőiparosok az olasz munkások ellen. A hadiszükséglet biztosítása Németországban. A magyar szakszervezetek vagyoni állapota 1914-ben. A czifferi háziipari góczpont. A világháború gazdasági okai és következményei. Olaszország ipara. A munkaközvetítő intézetből. II. Értesítések. Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság. III. Hirdetések. Az Országos Iparegyesület munkája. I. A közszállitási szakosztály újjászervezése. Az Országos Iparegyesület újjászervezett közszállitási szakosztálya június 25-én tartotta meg alakuló ülését. Jelen voltak Frommer Rudolfnak, a régi szakosztály alelnökének elnöklete alatt: Bálint Menyhért, Barta Artur, Beck Dénes, Boros Soma, id. Cserna Lajos, Deutsch Antal, Felsmann József (Kér. Múzeum), Gaál Károly, Ghimessy Béla, Hermán Ödön, Hirmann Ferencz, Hlatzky István, Iszer Károly, Koppély Géza, dr. Pánczél Sándor, Radócz János, Sóty Zoltán, Steiner Ferencz, Tihanyi Nándor, Vörös Lajos és még számosan. Az egyesületi iroda részéről: Gelléri Mór igazgató, dr. Soltész Adolf titkár, dr. Schiller Ottó segédtitkár, Pereszlényi Pál fogalmazó. Kimentésüket kérték: Bernáth István, Gyömrői M. Manó, Herz Lajos, Herz Vilmos, Holzer Sándor és dr. Szírj Lajos segédtitkár. Frommer Rudolf elnöklő alelnök üdvözli a megjelenteket a közszállítási szakosztály munkájának újrafölvétele alkalmából és bejelenti, hogy a gyáripari szakosztály elnöke, Ullmann Adolf, akinek fölötte nagyértékű vezetését és irányító közreműködését az újjáalakított organizáció részére megnyerni reméljük, fontos és halaszthatatlan egyéb elfoglaltsága miatt volt kénytelen a mai ülésről távolmaradni, amiért is őt bízta meg helyettesítésével. Rámutat a reorganizáció nagy fontosságára, különös tekintettel az iparnak a hadseregszállításokban való részvételére. A hadseregszállítások nemcsak megrendelésekkel látják el, vagyis gazdaságilag emelik az ipart, hanem a szabványos, elsőrendű minőség révén nevelő hatással is vannak reá. Ezekben a szállításokban a munka minőségének, a teljesítmények szakszerű és pontos kivitelének döntő szerepe van, úgy, hogy egy minőségileg is kiváló ipar fejlődik, amely a hadiszállításokon kívül a normális kereskedelmi forgalomban is fokozott mértékben megállja a helyét. Természetes, hogy éppen ilyen körülmények között a hadseregszállítások bizonyos előkészületeket, előzetes berendezéseket és szervezéseket kívánnak az ipartól. Az osztrák ipar, mely a hadseregszállításokból évtizedek óta fölösen kivette részét, ebből a szempontból előnyben van és nekünk erősen dolgoznunk kell, hogy joggal utalhassunk minőségi és mennyiségi teljesítőképességünkre és ez alapon csakugyan a kvóta arányában kapjunk ipari megrendeléseket, a nagyipart és a kisipart megfelelően részesítvén az őket megillető munkákban, gondoskodván egyúttal arról is, hogy az összes iparágak lehetőleg harmonikus részesedése biztosíttassák. Nem pro domo beszél, mert hiszen egyes iparágakban a helyzet kielégítő, hanem az ipar érdekeit általánosságban tartja szem előtt és különösen azt a valószínűséget, hogy a háború befejezése után a hadsereg új felszerelése igen jelentékeny beszerzésekkel fog járni, melyekből a magyar iparnak az őt megillető részesedést biztosítani kívánjuk. Mindezekre való tekintettel javasolja, hogy a szakosztály újjá-