Magyar Ipar, 1917. július-december (38. évfolyam, 27-52. szám)
1917-07-08 / 27. szám
XXXVIII. kötet. Budapest, 1917. julius 8. 27. szám. MAGYAR IPAR „IPARÜGYEK“. — AZ ORSZÁGOS IPAREGYESÜLET HETILAPJA. Megjelenik vasárnap. — Az Iparegyesület tagjainak tagsági dijukért jár. Az előfizetési dij egész évre 12 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, VI., Gróf Zichy Jenő utcza 4. Telefon: 26—75 és 162—00. — Felelős szerkesztő: Dr. Soltész Adolf. A farendelet módosítása. (A földmivelésügyi minisztérium ankétja.) Ismételten megemlékeztünk már arról az általános visszatetszésről, amelylyel az érdekeltség a kormánynak a fa értékesítéséről és forgalombahozataláról szóló rendeletét fogadta. Beszámoltunk azokról az intézkedésekről is, amelyeket az Országos Iparegyesület tett a rendelet módosítása és életbeléptetésének elhalasztása érdekében. Jelentettük továbbá azt is, hogy a földművelésügyi miniszter az általános elégedetlenség hatása alatt szakértekezletet hívott egybe az érdekeltség kívánságainak meghallgatása végett. A szakértekezletet kedden tartották meg az Országháza delegációs termében, Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter elnöklete alatt. Az értekezlet, amelyen egyesületünket Zhék Endre alelnök és dr. Soltész Adolf igazgató képviselték, nagyon népes volt, talán a kelleténél is népesebb, ami hátrányosan befolyásolta a rendkívül nagy fontosságú kérdés alapos tárgyalását és főképpen a részletek beható megbeszélését. Meg kell azonban állapítanunk, hogy még így is elég nívós és elég nyomatékos volt az érdekeltség fellépése és ha az illetékes minisztériumok — amint ezt a földművelésügyi miniszter úr rezüméjében kilátásba helyezte — alapos és jóindulatú megfontolás tárgyává teszik az elhangzott bírálatokat és kívánságokat és főképpen, ha meghallgatják azt a jogos és okos kívánságot, hogy az értekezlet anyagát az érdekeltek bevonásával szőkebb bizottságban dolgozzák fel, akkor remélhető a rendeletnek olyan módosítása, amely az érdekeltek sérelmeit orvosolja és a kívánatos célt jobban megközelíti. Mezőssy Béla miniszternek az ankéten tett nyilatkozatai erre nézve eléggé biztató kilátást nyújtanak, de viszont lefokozza bizakodásunkat az az aggasztó körülmény, hogy az érdekeltség legfőbb kívánsága az, amely a rendelet végrehajtásának újabb elhalasztására vonatkozik, nem részesült meghallgatásban. A rendelet életbe lépett, a Faértékesítő Hivatal megkezdte működését és máris teljes a zavar, általános a zugolódás és komolyan kell tartanunk a fatermelés és kereskedelem megbénulásától. A rendelet életbeléptetése óta eltelt néhány nap máris megmutatta, milyen helytelen volt életbeléptetni egy szabályozást ugyanakkor, amikor annak tökéletlenségéről a szakértő érdekeltség nyilvánvalóan meggyőzte a legilletékesebb faktorokat is és amikor a szabályozás lényeges módosítása elhalaszthatatlannak bizonyult. Ez az ingadozás és következetlenség már önmagában véve is súlyos hiba és attól félünk, hogy többet ártott, semhogy a rendeletnek bármilyen gyökeres átdolgozása mindent jóvá tehetne. Óhajtjuk mégis, hogy ez mielőbb bekövetkezzék, hogy megmentsék azt, ami még megmenthető. És addig is megfontolásra ajánljuk, nem volna-e jobb egy nagyobb hibát egy kisebbel jóvátenni, a rendeletet most felfüggeszteni. A szakértekezlet lefolyását tömören a következőkben ismertetjük: Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter megnyitva a szakértekezletet, kijelenti, hogy bár a rendeletet nem ő bocsátotta ki, annak céljával és irányelveivel egyetért. Kiemeli, hogy első a hadsereg faszükségletének biztosítása, ideértve a hadsereg részére dolgozó üzemeket is. Ezután következik a belfogyasztás szükséglete és csak ezeknek kielégítése után a kivitel. Ezeknek a céloknak szem előtt tartásával nem zárkózik el az érdekeltség jogos kívánságainak figyelembevétele elől. Gróf Hadik János mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy a rendelet nagyon is erősen avatkozik be a magánjogokba. A miniszter által említett szempontok helyesek, de ezeknek meg lehet felelni a maximálással, a lánckereskedelem kizárásával és általában a visszaélések üldözésével. Elő kell segíteni az intenzív termelést, erre pedig veszedelmes a fakereskedelem megrendszabályozása. A rendelet fenntartása a fatermelés csődjére vezetne. Minthogy tehát a rendelet inpraktikus és igazságtalan, annak teljes elejtését kívánja.