Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-11-21 / 19-20. szám
158 etika tekintetében követni óhajtunk. Minden törekvésünknek oda kell irányulni, hogy az elszakadt részeket gazdasági szempontból hozzánk kapcsoljuk. El kell követnünk mindent, hogy ezek a területek hozzánk kívánkozzanak. Tisztába kell jönnünk, hogy milyen gazdaságpolitikai viszonyba akarunk kerülni a monarchia elszakadt részeivel. Be kell kapcsolódnunk a világforgalomba és nem maradhatunk elszigetelve. Ma a termelőmunkának és a kereskedelemnek legfőbb akadálya nem a vámtarifa tételei, amelyek részben átalakulások folytán kisebb jelentőséggel bírnak, hanem azok az intézkedések, amelyek a kereskedelmet szabad mozgásában megakadályozzák. Ha nem lesz mennél előbb akadálytalan kereskedelem, akkor nem is lesz termelői munka. Meg kell becsülni a kereskedelmet, mert azt tapasztalhatjuk, hogy az országok gazdasági fejlettsége egyenes arányban áll a megbecsülésnek mértékével, amelyben a kereskedőket részesítik. A külön engedélyek rendszere csak a csempészést segíti elő és a román megszállás alatt tapasztalhattuk, hogy a túlzott adminisztratív rendszabályok csak azok számára nem képeznek akadályt, akik értenek ahhoz, hogy a rendelkezéseket mily módon kerüljék meg. Fájlalja, hogy a kereskedelempolitika irányítása teljesen kivonult a kereskedelmi minisztériumból, hogy ma foglalkozik kereskedelempolitikával a pénzügyminiszter, sőt még a kultuszminiszter is. Úgy látszik, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban csak a szatócspolitika irányítása maradhatott meg. Lers Vilmos, mint a szövetkezetek áruforgalmi rt.-ának küldöttje szólal fel és kitűnően sorakoztatta fel azokat az intézkedéseket és azokat az elveket, amelyek az őt delegáló vállalat monopolisztikus helyzetének biztosítására kívánatosak. A szövetkezeti eszméről tartott előadás a szövetkezeteket vette védelmébe, holott a szövetkezetek megtámadása senkinek sem jutott eszébe és a szövetkezetek áruforgalmi rt.-ának vajmi kevés köze van a szövetkezeti eszmékhez. Annak a kívánságának ad kifejezést, hogy mennél később ratifikálják a békeszerződést és azt a kérdést intézi a kormányhoz,hogy közölje az érdekeltséggel,flogyi van-e valamilyen irányban lekötöttsége. Rechnitz Béla a budapesti kereskedelmi és iparkamara nevében hangoztatja, hogy a gazdasági élet megindulásához mindenekelőtt nyugalomra van szükség. Nyugalomra van szükség a belpolitikában, a külpolitikában és az adminisztrációban. Ratifikálni kell, mert a külpolitikában nyugalom csak ezen az úton érhető el. Nem szabad folyton a kereskedelmet reglementálni ; a hatóság ne avatkozzék az üzletbe, kívánja, hogy a kiviteli tilalmat szüntessék meg és az érdekeltséget vonják be a kiviteli és behozatali bizottságok tárgyalásaiba. Mátyás Jenő, a GyOSz titkára szerint, különbséget kell tenni a szabadkereskedelemnek vámpolitikai értelme és a kereskedelem szabadsága között. Az első szempontot nem óhajtja most tárgyalni, azonban a kereskedelem szabadságát halaszthatatlanul életbe kell léptetni. A kikészítési eljárásra vonatkozó kedvezményeket sürgősen meg kell teremteni és az elszakadt részekkel való gazdasági kapcsolatot mennél előbb fel kell venni. Biró Pál az árvizsgáló bizottságnak a külkereskedelmi kérdésekbe való beavatkozása visszásságát hangsúlyozza. Felszólaltak még: Bartos Ármin, Berger Alfréd, Hosszú István, Kende Tódor, Fortényi Róbert, Fayer Sándor, Lengyel Géza, akik mind a kereskedelem szabadsága mellett törtek lándzsát, Schifffer Ottó és Halmi, akik a behozatali tilalmakban kerestekaz általuk képviselt szakipar részére védelmet. Különfélék. — A posta, táviró és távbeszélő forgalom javítása. Az Országos Iparegyesület igazgatóságának határozata alapján a kereskedelemügyi miniszterhez intézett emlékirat elintézéséül a miniszter megnyugtató választ adott az Országos Iparegyesületnek. A miniszteri leirat szerint megtörténtek a szükséges intézkedések aziránt, hogy a hiányos címzésű levelek kézbesítése ismét a régi nívóra emeltessék. Az erre irányuló törekvés azonban csak akkor fog teljes sikerre vezetni, ha az öszszes postahivatalok a szükséges segédeszközökkel, amelyekben az utóbbi évek zűrzavarában hiányok és hézagok álltak be, ismét elláthatók lesznek. Az időleges bélyeghiányt az államnyomdának egyéb teendőkkel kapcsolatos elfoglaltsága, valamint az a körülmény idézte elő, hogy a közönség a bélyegeket váltópénz céljaira használja fel. Ennek dacára a postahivataloknak megfelelő mennyiségű és értékű frankójegyekkel való ellátása most már biztosítva van. A távirót és távbeszélőt illető panaszokról szólva a távbeszélő előfizetők úgy, mint a háború előtt, a Távbeszélő Üzletszabályzat 47. §-ának 1. pontjában előírt bejelentéseire távirataikat távbeszélőn feladhatják. A táviratok cenzúra-kötelezettségét és ezzel kapcsolatban a táviratok feladásakor a feladó személyazonosságának igazolási kényszerét magasabb állami érdekek teszik szükségessé. A megszorító intézkedések hatályon kívül való helyezésére vonatkozó rendelkezéseknek a napi sajtóval való közléséről is gondoskodás történik. A kereskedelemügyi miniszter a távíró és távbeszélő szolgálat ellátása körül ma még tapasztalható hiányosságok és rendellenességek megszüntetésére törekszik és e tekintetben máris alapos javulás észlelhető. A leirat szerint remélhető, hogy céltudatos munkálkodással, meg