Magyar Ipar, 1920 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1920-11-21 / 19-20. szám
s alelnök, a Budapesti Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete részéről Schwarz Félix elnök és a Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Bánlaky Adorján miniszteri tanácsos mondott üdvözlő beszédet. Közkívánatra felszólalt báró Szerényi József, a kerület képviselője is, aki a vállalat alapítójának, lovag Faik Zsigmondnak emlékét idézte fel. Utána a különböző munkástestületek képviseletében Staudt Ferenc, Schmidtmayer Vilma és D1inger Sándor köszöntötték a jubilánsokat, akiknek nevében Zimmermann Adolf mondott köszönetet az ünneplésért. — A sertéshúsból készült szalámi gyártásának megengedése. Lapunkban már megemlékeztünk arról, hogy az Országos Iparegyesület terjedelmes felterjesztéssel fordult a közélelmezési miniszterhez, a kizárólag sertéshúsból készült szalámi gyártásának megengedése iránt. A felterjesztés eredményéül a közélelmezési miniszter 74.600/1920. számú rendeletével a szalámi gyártására 45.000 darab sertés feldolgozását engedélyezte, azzal a korlátozással, hogy ebből a mennyiségből f. évi december 15-ig tizenötezer darab, 1921. január 15-ig további tizennyolcezer darab és az idény még hátralevő szakában tizenkétezer darab sertés húsa legyen feldolgozható. A szalámigyárosok tartoznak minden sertés után 50 kgr. fehérárut a rendeletben megjelölt szerveknek átengedni. Tartoznak továbbá a szalámigyárosok a sertésekből, vagy fejlábas húsokból előálló kocsonyahúst elsősorban a Magyar köztisztviselők fogyasztási termelő és értékesítő szövetkezetének felajánlani. A fényűzési forgalmi adó végrehajtási utasítása. A fényűzési forgalmi adóról szóló törvény végrehajtási utasítása szerint a fényűzési adóról szóló törvény sltása szerint a fényűzési adóról szóló törvény 1920. december 1-én lép életbe. Tárgy az adóban a törvényben taxatíve felsorolt fényűzési cikkeknek a belföldön ellenszolgáltatás mellett teljesített, az átruházó kereseti tevékenységnek köréhez tartozó és a kiskereskedelem keretén belül történő átruházása. Ebből a meghatározásból kitűnik, hogy az adó, amelyet természetesen a fogyasztónak kell megfizetni, csak a detailkereskedelem és közvetlen a fogyasztó közönség számára dolgozó ipar körét érinti, mígy a nagykereskedelem és a feldolgozással kapcsolatos forgalom szabad marad. Az árverések forgalma is adó alá esik. A törvény által érintett kereskedő mindenekelőtt ez év november végéig tartozik a székesfővárosban az adófelügyelőhelyettesnél, vidéken pedig az illetékes pénzügyigazgatóságnál írásban vagy élőszóval bejelenteni, hogy az illető cikkek eladásával foglalkozik. Az említett cikkekről naponként külön raktárkönyvet köteles vezetni, amelybe a hatóság bármikor betekinthet. Hónaponként való vallomás iivet tartozik készíteni, mely minden naptári hónap végéig lezárandó és legkésőbb minden rákövetkezendő hónap 15-éig az adóval együtt az illetékes magyar királyi állampénztárnak (Budapesten a IX. kerületi állampénztárnak, Fővámház) beszolgáltatandó. Minden adóköteles eladást a kereskedő indigó másolópapírral ellátott bárcafüzetbe tartozik bevezetni, az erről szóló törzslap egy példányát a vevőnek adja át, míg a másik a könyv az adóvallomással együtt minden hónapban beadandó és minden hónapban újat kell kezdeni. Ezeket a könyvecskéket az adófizetésre kötelezett Budapest az illetékes kerületi adófelügyelő-helyettes mellé rendelt számvevőségnél, másutt pedig az illetékes állampénztárnál köteles elismervény ellenében átvenni és csak sorszámmal ellátott hivatalos példányok használhatók. A vámkülföldről való behozatal általában adóköteles abban az esetben is, ha az illető tárgyat nem hivatásos keresetűző hozza is be. Minden ilyen behozatalt az eljáró vámhivatalnál két példányban kell bejelenteni. Adómentesen hozhatja be a fényűzési tárgyat: először az, aki a kérdéses tárgyak keresetszerű továbbeladás céljára szerez meg, másodszor az, aki a kérdéses tárgyat nem visszteherrel járó jogügylet alapján szerezte meg, harmadszor az, akinek a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőhelyettes) engedelmet adott arra, hogy fényűzési tárgyat adómentesen szerezhessen be. Az adó rendszerint a Vételár 10%/6-a. De az úgynevezett különleges fényűzési vállalatoknál (szórakozó- és mulatóhelyek, bárok és más ezekhez hasonló helyiségek), melyekre külön minősítési eljárás irányadó, a vételár 25%a. Azok, kik ez alapon adómentesen óhajtanak fényűzési tárgyakat beszerezni, kötelesek az erre vonatkozó engedély kiállítását a lakóhelyük vagy állandó tartózkodási helyük szerint illetékes pénzügyigazgatóságtól (adófelügyelőhelyettestől) kérni és igazolni, hogy a fényűzési tárgy adómentes vásárlásához való igényük jogos. Ha a pénzügyigazgatóság (adófelügyelőhelyettes) a kérelmet helyénvalónak találja, akkor a folyamodó részére az engedélyt kiállítja. A 25% adóval terhelt különleges fényűzési vállalatok mellett vannak ugyancsak külön minősítés alapján annak nyilvánított fényűzési vállalatok is, ahol az adó 10%. A minősítés dolgában, mely vagy hivatalból, vagy az illető cég kérelméből történt, az elsőfokú iparhatóság szakvéleménye alapján elsőfokon a pénzügyigazgató(adófelügyelő) dönt. Akitől 15 napon belül a miniszterhez felebbezhető. Aki a határidőt elmulasztja, 50%-os pótlékot fizet, ismétlés esetén pedig 100%-os pótlékot. A pótlék ellen a közigazgatási bíróságnál lehet panasszal élni. A szándékos csalás eseteire is az adócsalásról szóló törvény kártyadó. Adócsalást követ el, aki a kijelölt kötelezettségek alól ki akar bújni, aki adóköteles forgalmát eltitkolja, aki alaptalanul vesz igénybe adómentességet, aki könyveit hamisan vagy hiányosan vezeti, aki a beadványban valótlan nyilatkozatot tesz, vagy lényeges körülményeket elhallgat. Az Országos Iparegyesület és más érdekképviseleti