Magyar Jogász, 1879 (4. évfolyam, 1-147. szám)
1879-01-01 / 1. szám
felső instantiája, miután ezekhez szakértő lakosokat mindenesetre csak a kis- és nagyközségek, kivált pedig a mezővárosok érdemesebb és értelmesebb, de mégis bizonyos qualificatios cathegoria alá tartozó egyéneiből lehetne választani, logice és szükségkép következik, hogy a községeket és városokat újólag be kell előbb politikailag is rendezni hogy a közigazgatási bíróságok gyönyörű alkotmányát fölépíthessük. Ezen előleges politikai berendezés nélkül csak homokalapra építenénk s azon sajátságos anomáliának tárnánk kaput, hogy a hivatott és jogosult népelera helyett, a közigazgatási bíróságokat is az éhenkórász gentryk bocskoros hada lepje el. Meg kell pedig gondolnunk, hogy hajdan volt az, midőn a status ideája minden individualitást absorbeált; ma az individuumok képezik a status ideáját. A franczia centralisatio magába nyelt minden egyedi önlétet s absolutismussá torzította magát a demokratiát s a parlamentaris rendszert is. (L Pascaud H. De l’ organisation communale et, municipale en Europe, aux État-Unis et en France. 1878. S° VII. 299. p. p.) Óhajtandó pedig, hogy legyen tér, hol a szabadságot s jogot, népegyetem is érezhesse , és ez okból kell bevonnunk a közigazgatási bíráskodásba különösen a népelemet is, mert ezt a magyar parlamentáris és népképviseletre alapított alkotmány természete is követeli. A magyar közigazgatási bizottságok szervezetét tehát következő alakban óhajtanák megvalósíttatni. Újabb politikai berendezést nyervén községeink, közigazgatási járás és városaink, azon bizottság, mely a járás és városok igazgatását teljesítené, képezné egyúttal a járási, illetőleg elsőfokú közigazgatási bíróságot. Minden megyei törvényhatóság területére nézve központi közigazgatási bíróság alakíttatnék s ez képezné a második fokú fórumot. E második fokú fórum öt tagból állna, kiknek egyike bírói képzettséggel, másika magasb közigazgatási hivatalra való képesitvénynyel ellátott s a király által kinevezett egyén lenne ; a többi hármat a megyei törvényhatóság közönsége választaná. Legfőbb folyamodást elintézésre Budapesten közigazgatási főtörvényszék alakíttatnék, melynek tagjait felerészben bírói, felerészben közigazgatási hivatalra képesített egyének közül a felség nevezné ki élethossziglani időre és bírói minőségben. A közigazgatási bíróságok eljárása, szóbeli és nyilvános eljárásban állna az külföldi bűnesetek szemléje. Vádlott Jean Guiguot polgári mérnök, lakik Páris,Montmartre utcza 2. sz. alatt, 46 éves, Chissey születésű. Mint erőszakos s dobzodó egyén ismeretes, két gyermek atyja, azonban neje kénytelen volt őt rosz bánásmód miatt tíz év előtt egyszer elhagyni. Ez időben Párisban volt alkalmazva a transatlantique vezértársulatnál mérnöki minőségben 3600 frank évi fizetés mellett, melyet ő könnyelműen eltékozolva, családját a legnagyobb nélkülözésben hagyta. 1871 felé megismerkedett Guignot Dávid- házastársakkal, kiknek fodrász-üzletükkel szemben lakott. Kezdetben, mint fél jelent meg ezek házánál, azonban csakhamar a házi barát szerepét vitte s az üzletben tölté minden estéjét, gyakran meg lévén hiva az asztalhoz és vasárnaponkint elkísérő őket Ozouer falucskába, hol Dávid nejének anyja lakott. Ez a baráti vonzalom több éven át tartott, mig végre Guignot visszaélvén Dávid bizalmával, nejének kezdett udvarolni, kit 1877-ben el is csábított. E vétkes viszony m. évi május végéig tartott. Ekkor Dávidnak neje szakítani akarván, ebbeli határozatát tanú jelenlétében Guignotnak igen érthetőleg tudomására adta. Ettől az időtől kezdve a nőt üldözőbe vette, de utóbbinak nem volt elég bátorsága szeretőjét nyilvánosan eltávolítani, nehogy férjében gyanút keltsen. Guignot e körüményt arra használta fel, hogy a nőt a viszony folytatására irányzott kérelmével szüntelenül zaklassa. Szeptember havában ebbeli kérését fenyegetéssel kapcsoló egybe, miáltal Dávidné lelkében komoly nyugtalanságot idézett elő. „Nem tudom, mi gátolt tegnap abban, hogy önt megöljem“ — szólt egy napon hozzá. S valóban ez időtől zsebében 7 lövetű revolvert tartott. A nőnek aggodalma nem volt alaptalan, mert szeptember 30-án 1112 órakor délelőtt Dávidné egyedül volt leánykájával az üzletben. Guiguet belépve néhány perenyi társalgás után rá akarta bírni a nőt, hogy vele szobájába menjen, mit azonban ez határozottan visszautasított. „Legalább, így szólott a mérnök, adja ide kezét!“ „Majd ha férjem hona lesz“ válaszold a nő. Észre véve ugyanis, hogy férje lakásuk felé tart, Guignot azonnal kifutott az ajtó elé, számba veendő a távolságot, mely a férj s az üzlethelyiség közt feküdt, mire sietve visszatérvén az üzletbe, Dávid nejéhez közeledett, revolverét rá irányzás a lövés után, mely a nő nyakába hatolt, futásnak eredt. Dávidné sebe ugyan igen veszélyes, de mégsem volt halálos, miután a golyó véletlenül a lényeges életszerveket nem érintette. Guiguet vétkes tette után pár óra múlva maga jelentkezett a rendőrségnél, azt állítván, miszerint a lövés, melyet Dávidnéra tett, akaratlanul esett, felakarván ugyanis húzni revolverét tréfából. Ez az állítás azonban el nem fogadható, miután a töltött revolver szándékosan süttetett el a merénylő által s különben is előbbi fenyegetései s azon körülmény, hogy mindig töltött revolvert hordott magával, eléggé bizonyították, hogy a szeptember 30-án elkövetett gyilkossági merénylet már huzamos idő óta megfogamzott terv szüleménye. A vallatásnál Guignot tagadta, hogy Dávidnét sállítja, hogy valaha fenyegette volna s sohsem volt szándékában őt megölni, csak félelmet akart maga iránt az asszonynál előidézni s nem tudja megmagyarázni, hogy miként sült el a revolver. „Elismerem,hogy bűnös vagyok s Dávidné maga a jóság s csak folytonos ostromlásomnak volt kénytelen engedni.“ Dávid, az áldozatnak férje, mint tanú kihallgattatik. Elbeszéli,miként nyerte meg Guignot bizalmát, ugyanis a gyermekük iránt tanúsított ragaszkodásával. A vádlott felé fordulva, így szólt hozzá: „Ön nyomorult gyilkos. Ön visszaélt bizalmammal, melylyel ön iránt viseltettem. Kötelességemnek tartom néhány szót mondani, szól továbbá a tanú, azon viszonyt illetőleg, mely nem s ez egyén között létezett. Ha nem ez ember folytonos ostromlásának áldozatul esett, annak oka abban rejlik, hogy én nem voltam nőm irányában olyan, mint a minőnek kellett volna lennem ; nem voltam elég gyengéd és figyelmes, amint ő azt megérdemelte. Ezt pedig azért mondom, hogy szomszédaim, kik e kihallgatásnál jelen vannak, tudják meg hogy lépései menthetők. Dobjanak ezek után köveket rám,mondá szomszédaihoz fordulva, ha önöknek tetszik. Én vagyok bizonyos mértékben oka annak, hogy nem ily kellemetlen helyzetbe jutott.“ Guignot 20 évi kényszermunkára ítéltetett, elbírálás pedig a felek bizonyítékaihoz nem kötött tényleges puhatoláson és szabad meggyőződésen alapulna. Az ítéletek ellen nemcsak a felek élhetnének felebbezéssel, hanem a közérdek szempontjából a másodbíróságok elnökei is. Mindezekre nézve indokainkat a következő sorokban fejtjük ki. Vegyes közlemények. Boldog újévet kívánunk t. olvasóinknak! Lapunk szerkesztőjéhez, az ügyvédi nyugdíj intézmény eszméjének megpendítése tárgyában megjelent czikk folytán érkezett számos üdvözlet intézői fogadják ezennel a szerkesztő legbensőbb köszönetét. A bécsi semmitőszék igen érdekes ügyben határozott 11412/878 sz. a. Az eset az, hogy valaki távsürgöny utján jelentette be felebbezését. Az első bíróság a szabálytalan beadványt egyszerűen, a másod bíróság pedig azzal az indokolással találta el nem fogadhatónak, mert a törvény a felebbezésnek ily módon való beadását nem ismeri, azonban a legfőbb ítélőszék megmásítva az alantas bíróságok határozatait, a felebbezésnek záros határidő alatt beadására utasíttatta a jogorvoslattal élőt, azzal indokolván ebbeli határozatát, hogy ha valamely beadvány mindjárt meg nem felel is a törvényes kellékeknek és rendkívüli úton jut a bírósághoz, nem utasítható végkép vissza, hanem a fél, mint más hibás beadvány esetében, annak pótlására utasítandó. — Nálunk, ha jól emlékszünk a múlt évben hason eset fordult elő, és semmitőszékünk ellenkezőleg határozott. A finánczok megzavarták a rendet Hunvásárhely békeszerető derék polgárai között is. Folytonosan zaklatják a pénzügyőrök a népet, mely e napokban megsokalva a dolgot, azokat űzőbe vette olyannyira, hogy ha be nem menekülnek s el nem zárkóznak egyik házba s onnan nem puskáznak kifelé s emellett a csendőrök közbe nem lépnek, pórul jártak volna. A csődök statistikai kimutatása s a csődeljárás eredménye fölött való jelentéstétel tárgyában rendeletet bocsátott ki az osztrák igazságügyér, és táblázatot csatolva rendeletéhez, fölhívja a bíróságokat, hogy a rovatok kitöltésénél különösen ügyeljenek arra, hogy a bukottak közül ki volt a kereskedő és ki nem , hogy váljon kényszer vagy önkénytes csődnyitási eset forog-e fenn. A táblázat, mely hozzánk is beküldetett a szakembernek mélyebb pillantást enged arra nézve, hogy tisztába lehessenek a csődök okai és okozataival. A német ügyvédegylet elnöksége elhatározta, hogy az ügyvédeknek a német birodalomra érvényes dijseálása megvitatása végett, Berlinben tanácskozást hív egybe. A javaslat a következő fejezetekből áll: átalános határozatok , polgári ügyekben felmerült díjak, kiadások, díjak és kiadások behajtása és zárintézkedés. A tervezet kezeink között lévén, azt alkalmilag bővebben fogjuk ismertetni. A tárgymutatót, mely lapunknak múlt évi tartalmát útbaigazítókig feltünteti, január 15-kén okvetlenül szétküldjük. Öngyilkosok számára életbiztosító társaságot szerveznek Amerikában. Feltétel, hogy az illetőnek öngyilkossági szándékát a bejelentés után csak két év múlva szabad végrehajtani, különben a biztosított fél semmit sem kap. Ahogy nálunk a dolgok mennek, nagyobb jövőt biztosítanánk a társaságnak, mint Amerikában. Hamis bélyeg terjesztésével vádolt Reichert Mihály, Stugl Henrik és Stein Mór a ma megtartott tárgyalás után egyenkint 3 havi börtönre ítéltettek. A szentendrei rablógyilkos bűnügyében a a pestvidéki törvényszék tegnapelőtt hozta meg vádhatározatot. Fébelőtte magát Mosch fővárosi illatszerész Arad egyik vendéglőjében. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint: Bőrből a Dezső lippai, Pascu Fülöp verseczi és Klein Mór pancsovai ügyvéd a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag fölvétettek. Ellenben Ivacskovics György csákovári és Demko Vincze temesvári ügyvédek elhalálozásuk folytán az ügyvédi lajstromból kitöröltettek; az előbbeni irodájára nézve Wahrmann Jakab csákovai ügyvéd, az utóbbiéra pedig Jeszenszky Béla temesvári ügyvéd rendeltetik ki gondnokul. Továbbá, hogy Fényesi Zsigmond lippai ügyvéd, a legfőbb stélőszék 545/f. 1878. számú határozata alapján bizonytalan időre, Pálffy Ferencz ujaradi ügyvéd pedig 519/f. 1878. számú határozata alapján 1879-ik évi január 1-től Február végéig az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetett. Olvasóinkat kérjük, hogy lapunkat ép úgy gyakorlati, mint tudományos irányú dolgozataikkal gazdagítani szíveskedjenek. Tekintse lapunkat mindenki magáénak, mert benne leplezetlenül felszólalhat ; tekintse másrészt a szaktudomány közlönyének, melyben terjesztheti a jogéletre üdvös ismereteit. Döntvény. A csődtömeghez tartozó ingó javaknak mikor és mi módon leendő eladása a csődtörvény 57. §- szerint a hitelezőválasztmány, nem pedig a törvényszék hatáskörébe tartozik. Magától értetvén, hogy az eljáró törvényszéknek az őt illető felügyeleti jognál fogva fen van hagyva az árverés szabályszerű és akadálytalan foganatosítása és netaláni visszaélések meggátlása czéljából a bírósági kiküldöttnek a körülményekhez mért utasításokat adhatni. (Legföbb stélőszéki 728/1878 sz.) Groszmann Henrik elleni csődügyben a szegedi kir. törvényszék, mint csődbíróság 1878. évi junius hó 1-én 9956 sz. alatt következő végzést hozott: Tekintve, hogy a csődtömeghez tartozó letétbeli czikkeknek megengedett árverése, a kü-