Magyar Jogász, 1880 (5. évfolyam, 148-299. szám)
1880-07-01 / 148. szám
be, ezen keresettel azonban a pozsonyi kir. törvényszéknek 19415/878. sz. a. kelt ítéletével felperes elutasittatott, azon indokból, hogy alperes a követelés keletkezésekor kiskorú lévén, miután e kötelezettségét nagykorúsága elértével meg nem erősítette, azért az semmis, daczára annak, hogy alperes a követelést 250 frt erejéig valódinak beismerte. Ezen ítélet ellen fellebbezéssel élvén, ezen kitételt használtam: „törvényeink azt rendelik, hogy a kiskorú nagykorúsága elértével adósságait világosan revocálni köteles, holott az eljáró kir. törvényszék megfoghatlan elfogultságban az ellenkező elvet állítja fel, ebben széksértést talált az előadó, engem 20 frt birságban marasztalt el, mi ellen én felebbezéssel éltem. Ez történt 1878. október 30 ; időközben leérkezett az ügy érdemében hozott II. s III. bírósági ítélet, mely utóbbi az eljáró kir. törvényszék által felállitott s általam megtámadot fenti elvet elvetette s a keresetnek hely adott: az ügy érdeme 1879. okt. 2. végleg elintéztetett, a pénz kifizettetett s én az ügyet befejezettnek tartottam annál inkább, mert a kir. tábla és a kir. curia már számos döntvényben kimondották, hogy a megbírságolás joga azon bíróságot illeti, melyhez a beadvány menesztetik s hogy az I. kir. ítélet ellen használt felebbezésben ejtett sértések a kir. táblánál megtorlandók Mennyire csodálkoztam, midőn 1880. január 19-én kézhez vettem a kir. Ítélőtáblának 41476/879. sz. keli végzését, azon ominosus záradékkal ellátva: „indokainál fogva helybenhagyatik.“ És miben állott ezen indokolás? az e. b. azt állítja, hogy a fentebb közlött kifejezés sértő; de miért tartja sértőnek, azt nem mondotta s ezen nemleges indokot magáévá tette a kir. itélő tábla is, így tehát egyik ügyben, mely már rég befejeztetett, post festum 20 frtot kénytelen vagyok lefizetni, a nélkül, hogy vétkes cselekmény terhelne, mert hisz a kir. curra nekem adott igazat, hogy ama felfogás csakugyan fonák volt, fizetnem kell anélkül, hogy tudnám miért? Valóban „difficile est, satyram non scribere.“ Miért közlöm ezt? Talán használhatok vele némelyt, kartársamnak, óvatosságra intem őket, hogy az előadónak bármily félrenézetét csak dicsérni, de soha megbírálni ne próbálják. Pozsonyban, 1880. junius hó 26-án. Morec Dani, ügyvéd. Vegyes közlemények. Lónyay Menyhért grófnak a magyar tudományos akadémia elnökévé és Csengery Antalnak másodelnökévé történt megválasztását király ő felsége jóváhagyta. Adományozás Hermann Olgának az arany-érdemkeresztet. Kinevezés: Mentovich Gyula jegyzővé a m.vásárhelyi székhez; dr. Szigeti Dezső aljegyzővé a gödöllőibirósághoz ; Skopecz Béla szkk. vezetővé az egri tszékhez ; Hankó István a k.-vásárhelyi, Biszterszky Lajos a beszterczebányai tszékhez ; Laboncz Miklós a v.hunyadi jbirósághoz írnokokká ; Frankó Gyula a szarvasi jbirósághoz végrehajtóvá ; Kovács József ellenőrzé az illavai országos fegyintézethez • ifj. Domae József, Bölöni Béla és Gálffy Ferencz IIosszt pénzügyi fogalmazókká a sz.fehérvári, pécsi és temesvári illetékszabási hivatalokhoz ; Beckenast Kálmán és Saárosy Isván II. oszt. p . fogalmazókká; Pietsch Antal a n.-szebeni kát -kerületbe pótbiztossá; Bánya Miklós s. szolgává a dévai tszékhez. Áthelyezés: Littvay Elek szegedi tszéki írnok a kunvásárhelyi jbirósághoz; Tóth Mihály mezőtúribirósági végrehajtó a szolnokibirósághoz; Török Kálmán illavai fegyintézeti ellenőr a váczi orsz. fegyintézethez. Közjegyzői helyettesítés. A Csíkszeredai kir. közjegyzői állomás Béthy Sándor közjegyző halála következtében üresedésbe jővén, további intézkedésig annak teendőit a csikszeredaibiróság fogja teljesíteni. Ingók foglalása: Tarró László e. Bdegheo; Mátray Sándor s t. e. Gyöngyösön ; Waldner Albert e. Szegeden; Tratnyák Iván s Márk e. Pallinán; Diamant Dávid e. Galgóczon ; gr. Zichy Hermann e. Sz.Gotthárdon; Govis Gyula e. Mohácson; Kasztos Istv. és t. e Szabadszálláson ; Kosits Gyula s t. e. Mohácson ; Nagy Dániel s n. e. Komáromban ; Vizy Zsigmond e.Mérán ; Tkárecz Mátyás e. Lippán ; Péter Mik. s n. e . -Orasziban; b. Majthényi Izidor e. M.Csáton ; Völker Ján; e. B.Komlóson ; Puck György e. R.Mileticsen ; Grünfeld Józs. e. Kisfaludon; özv. Stern Lina e. Gyarmaton. Örökösök idézése. Stoics Sándor ör. (budapesti tsz) Idézés. Laskai Sándor . ör. (nyíregyházi tsz.) ; Pausz Vilm e. (kassai jb.); Koós Sára ör. (sz -németii jb.) Csőd. Klein Dániel sberényi kereskedő e ; bej aug. 3. 4. 5. ; perügyelő s id. tömeggondnok Koller Andor ; — Neumann Manó és testvére nyitrai ezég e. ; bej. jul. 12 13. 14. ; perügyelö Boróczy Lajos; id. tömeggondnok Kopcsányi Nándor; Lederbilger Nándor szászsebesi keresk. (n.-szebeni tsz.) és Steiner Salamon nyitrai ezég csődje megszűnt. Pályázat: Albiról áll. (kolozsvár városi tb. (A „Budapesti Közlöny“ 146. számából. Kérjük előfizetőinket, kik még hátralékban vannak, hogy járandóságunkat; azokat pedig, kiknek előfizetésük lejárt, hogy az előfizetési pénzeket küldjék be, nehogy a lap megküldésében akadály történjék. Megjegyezzük egyúttal, hogy annak, legyen bár vidéki vagy helybeli előfizető, ki az előfizetési dijt f. hó 10-kéig ki nem egyenlíti, azontúl lapunkat meg nem küldjük. Ügyvédi állás: Hódsághot (Bácsvármegyé-ben) Gombos Bogojova vasútállomástól 2 órai távolságban a kir .biróság székhelyén, hol takarékpénztár is létezik, telekkönyv is felállittatni szándékoltatik s hol eddig két ügyvéd volt, az egyik Lukich Vincze 8 éven át ugyanitt birt ügyvédi irodát, ezt családi viszonyoknál fogva, 1880. évi jul. 1-től kezdve kedvező feltételek mellett átadni hajlandó. E járásban a divó nyelvek, a magyaron kívül, a német, szerb s tót. Bővebb értesítés magánál az átadónál Hódsághon szerezhető. Közjegyzői hitelesség „Egyik közjegyzői irodánkban történt — írja a Szabadkai Közlöny, ezen, szinte hihetetlen könnyelműség, hogy Vujkovics Czinni Gergely, (Timoffi) megjelenvén, előadta, miszerint édesanyjának mintegy 15 láncz földje van s e fekvőséget most anyja neki ajándékozza, miértis kérne erről okiratot készíteni s akkoi bekebelezést is eszközölni. Elvezett a fiú egy öreg asszonyt, édes anyja helyett. A közjegyzői okmány annak rendje és módja szerint elkészült, hogy t. i. „N. N. előttem személyesen is ismert szabadkai lakosné két ügyleti tanú kíséretében, kik őt szintén ismerik . . stb. stb. . “ oda ajándékozza ezt meg ezt a fekvőséget fiának. Ennek alapján a 15 láncz föld a Gerga-gyerek nevére be is kebeleztetett, ki modern polgárhoz illően iparkodott azt 4000 írttal rögtön felöltöztetni vagyis megterhelni. A pénz folyt, az anya bámult s gyanút kapva, vagyona telekkönyvi állása után nézett s ekkor kisült, hogy a valóságos anya, titkkos tulajdonos, sohasem volt ez ügyben a közjegyzőnél, vagyonát fiára nem ruházta s az ő nevében megjelent vénasszony pénzért felfogadott csaló. Tehát az okirat kiállítóját sem a közjegyző, sem a közjegyző által tanukként említett tanuk nem ismerték s még is megszületett a hiteles okmány! ennyit ér a közjegyzői hitelesség“. Téved nevezett lap, midőn a közjegyzőt kárhoztatja, ki ebben az egész ügyben teljesen ártatlan. A Verhovay-Majtényi párbajügy a beidézettek egy részének meg nem jelenése miatt elnapoltatott. Grabbi tárgyalási határnaput f. é. július 10-ike tűzetett ki. Azon körülmény, hogy vádlott a bűntény színhelyére benyomulók által velük együtt bemenni nem láttatott és mégis a mellékhelyiségbe hatoló egyének által ott találtatott, úgy a rajta két hét múlva észlelt karczolásokról felvett orvosi látlelet és 22 nap után a helyszínen megvizsgált lábnyomok a bűnösség megállapítására alapul nem szolgálnak s összetett törvényszerű bizonyítékot nem képeznek. (Legtöbbit: 39371880. b. sz.) A karczagi kir. törvényszék gyilkosság által elkövetett büntette miatt Csókási Balázs bárándi származású, 21 éves, fel. nőtlen, cseléd Gerda Sándor tetétleni lakosnál írástudó vagyontalan, büntetve nem volt, fogva levő vádlott ellen indított bűnügyet az alólírt napon tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, a kit ügyész vádja és indítványának előterjesztése után következőleg ítélt. Vádlott Csókási Balázs a szándékos emberölésben bűnösnek kimondatik s ezért befogatásától számított tiz évi börtönre, továbbá az eljárási és rabtartási költségek megtérítésére ítéltetik. Indokok: Folyó 1878. év junius hó 9-én reggel néhai Rózsás Ernesztinának kiabálása és visítására lakása ajtaja előtt megjelent tanuk előadásai szerint, az ajtó zárva találtatott, az ajtó befeszittetvén, az akkor már nagyobb számmal megjelenők az elhalálozott által használt szobába hatolván, őt a szoba padozatán elterülve találták a megvetetlen volt ágyára emeltetvén; észre vétetett, hogy a nyakára vékony zsineg van szorítva, melyet a hogy levágtak, életjelt mutatott, de szólni nem tudott, midőn pedig feléleszthetésére az átelleni szobában a jelen voltak közül egy utána másik aszszony vizet keresni ment, vádlott Csókási Balázst a suton guggolva ülni találták, a vizsgálat rendén kihallgatott tanuk s a szemle jegyzőkönyv tanúsítása szerint ezen szobának ablakai rostélylyal lévén ellátva, azok épen találtatván, az ablakon be nem hatolhatott és igy csak a konyhán keresztül mehetett volna be, már pedig a konyha ajtajának befeszítése előtt már összesereglett, azután perczről perezre szaporodott, a halotti szobát, úgy a konyhát és a konyha előtti tért ellepő népség közül vádlottat nemcsak a konyhába belépni, de megjelenni nem látták, mindaddig miglen a rejtekéül szolgált szobából Duró Mihály tanú által ki nem űzetett és úgy kétséget nem szenved, hogy Rózsás Ernesztinának nyakára ő szorította a zsineget és midőn annak sikoltására a tele nem várt gyorsasággal megjelenők által az ajtót feszegetni észrevette, a feletjelzett szobában rejtőzködött, ahonnan a hullámzó nép miatt, érezve bűnének súlyát, menekülni nem birt. Abbeli állítása, hogy ő az elholtnak szobájába az ott kezdetben megjelenőkkel jelen volt, a jelen voltak vallomásai, de saját előadásaival is megcáfoltatik, mert az elhalálozott szobájában történtekről és az ott jelenvoltak működéséről csakis annyit tud, mennyit a rejtekéül szolgált helyen a kis bejárók beszéde és többeknek általa ismert hangjai után felfoghatott. Igazolja továbbá bűnösségét az, hogy nem tudja igazolni a gyilkosság történtének idejébeni hollétét és hogy minden ennek igazolására tett erőlködései, azoknak előadásával is czáfoltatik, kikre mint tanúira hivatkozók. Ellenkezőt bizonyit saját testvérének Csókási Zsuzsánnának 16. n. sz. a. előadása, valamint Bujdosó Sárának 9, Aranyi Gábornak 13, úgy a 4 és 7. nap sz. a. kihallgatott tanuknak vallomásai. Igazolja továbbá Lubi Benjáminnak 11 és 12 nap sz. a. vallomása, mely a vádlott által a gyilkossági esetet megelőzőleg és annak megtörténte után neki vádlott által mondott szavait tartalmazza. Igazolja továbbá a meggyilkolttal küzdelembe kapott sérelmei illetve karczolásairól kiállított s 10 nap. sz. a. mellékelt orvosi látlelet és vélemény a 26 nap. sz. a. szemlejegyzőkönyv, úgy a községi elöljárósággal felvett 27. n. sz. a. mellékelt jegyzőkönyv. Végre igazolásul szolgál bűnösségére a megfojtottál levágott spárgának a vádlottnál talált s 6 napló rész. mellékelt spárgával hasonlatossága, habár a végtárgyaláskor megjelent, szakértőnek előadása szerint, minőségére nézve különböző, ezen különbözet azonban magyarázatát találja Balla János tanúnak a végtárgyaláskor tett abbeli felvilágosító előadásába, miszerint a vádlottnak átadott több darab spárga többféle spárga volt, mert nem gombolyag volt, hanem az uradalom kulcsárja gyűjtötte és vagdalta le az érkezett pakkokról. Azon feltevés pedig, mintha Rózsás Ernesztina magamagának lett volna öngyilkosa, a vizsgálat rendén kifejlett tényálladékon kívül már maga magába cáfolatát találja, mert hogy egy nő minden akasztó szög avagy segédeszköznél magát puszta kéz általi szorítással a szoba közepén megfojthassa és hogy a magán öngyilkosságot elkövetni akaró sikoltson, segítségért ordítson és ennek daczára magát mégis zsineggel fojtogassa, el nem fogadható természetellenes állítás, mely állítás annál kevésbé vehető figyelembe, ha a meggyilkoltnak meggyilkoltatása előtt kevéssel való nyugodt kedély állapotáról tanúskodó Nagy Margitnak, ki vele rendesen egy szobában hálni szokott, 28 nap. sz. a. vallomását kellő figyelemre méltatjuk. Hogy azonban vádlott ebbeli tettét előre terveit s elhatározott szándékkal hajtotta volna végre, erre nézve tagadása ellenében csakis egy tanú Csibi Benjámin előadása terhelvén, teljes próba hiányában gyilkosságban nem, hanem az emberölés bűntettében volt bűnösnek kimondandó és tekintve 21 és 22 nap. sz. a. erkölcsi viseletéről kiállított községi bizonyítványt, hol az egyikbe büntetlen előéletűnek mondatik, bár a másikban azonban jellemtelen és közbiztonság tekintetében veszedelmes egyénnek jeleztetik, következve enyhítő körülményül csakis fiatal kora, súlyosítóul borzasztó lelkén kivül makacs tagadása vétetvén, a reá kiszabott büntetésre volt elitélendő. A kir. tábla 33072/880 sz. a. következőleg ítélt. Az eljárt kir. tervszék ítélete megváltoztatván, vádlott Csókási Balázs a gyilkosság bűntényében találtatik bűnösnek s ezért az elsőbiróság ítéletének hozatala napjától, azaz 1879. évi aug. hó 19. napjától számitandó tizenöt (15) évi börtönre s az eljárás s rabtartás költségeinek megtérítésére ítéltetik. Indokok: Hogy néhai Rózsás Ernesztin 1878. évi jun. hó 9. napjának kora reggelén idegen kéz általi megfojtás következtében fosztatott meg életétől, ezt a magyar tudományos egyetem orvoskara tanári testületének pótlólag kivett szakértői véleménye s az alább ide vonatkozólag felhozottak által kétségtelenné tétetvén, s igy a fennforgó esetben a gyilkosság bűnének tárgyi tényálladéka helyreállítottnak tekintetvén, habár Csókási Bálint vádlott ezen bűntény elkövetését folytonosan tagadta, ellenében a törvény kívánta bizonyíték kö-