Magyar Közigazgatás, 1885 (3. évfolyam, 1-53. szám)
1885-01-01 / 1. szám
lső szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Magyar állam, magyar társadalom és magyar közigazgatás A z államtudományok fejlődése rég túlhaladta már azon elméleti álláspontot, mely társadalmat és államot nem egy organikus egész alakzatainak, hanem teljesen különböző, egymástól teljesen elválasztott testeknek tartott volt. Napjaink államtudománya felküzdötte már magát annak megértéséig, hogy a társadalom fogalma nem többé egy általános, határozott tartalom nélküli üres abstractio, melynek keretébe ki-ki tetszése, illetőleg gondolatkörének terjedelme szerint illeszthet be mindent, amit az emberiség társas életében lát és tapasztal, hanem hogy az, az emberi közös életczélok valósításának meghatározott formákban élő és fejlődő organismusa. Napjaink államtudománya azon álláspont felfogásáig jutott, hol a társadalmi fejlődés menete párhuzamosan halad a közös életczélok megismerésének a «társadalmi czéltudat»-nak kifejlődésével. Ma tudjuk, hogy a társadalmi czéltudat fejlődési fokozatai adnak életet és anyagot a társadalmi szervezeteknek, amelyek formáit szorosabb értelemben család, község, «társadalom» s végre állam és emberiség nevezetekbe foglalva ismerjük. Ma tudjuk már, hogy ezen társadalmi szervezetek, csak mindannyi különös nagy társadalmi életczélok fentartásának és ápolásának garancziáját képezni hivatott intézmények. És tudjuk végre azt is, hogy az államtudományok alapvető fogalma az állam sem más tulajdonképen, mint az uralkodó társadalom által, melyet nemzetnek nevezünk, a képezett organismus, melynek létoka a társadalmi közhatalom gyakorlása, az uralkodó társadalom közczéljainak szolgálatában. Tehát megismertük az állam természetének lényegeképen azt, hogy az nem más mint társadalmi közhatalom, az uralkodó társadalom, a nemzet életczéljainak szolgálatára. Amint a modern államtudomány ezen színvonalára emelkedtünk, világossá lesz előttünk azon viszony is, mely a magyar állam és magyar társadalom között fenforog. Mi a magyar állam természetének lényege? A magyar állam az uralkodó magyar társadalom, a magyar nemzet által képezett társadalmi közhatalom, az uralkodó magyar társadalom életczéljainak szolgálatára! Tehát a magyar állam létalapja és létjoga a magyar nemzeti életczélokkal van elválaszthatlan lényeges összeköttetésben. Mik a «nemzeti életczélok»? Ezek az uralkodó magyar társadalomnak életczéljaival azonosak, miért is a magyar állam életczéljai szinte elválaszthatlan összefüggésben vannak a magyar társadalom életczéljaival. Úgy annyira, hogy a magyar állam és magyar társadalom életczéljai elválaszthatlan kölcsönösségben egészítik ki egymást, elválaszthatlan organikus kölcsönösségben hatnak egymásra. A magyar állam hivatását képezi a magyar társadalom életczéljainak fejlesztése és fentartása, valamint viszont a magyar társadalomnak is legnemesebb missiója, a magyar állam életczéljainak szolgálatában közreműködni! És miben nyilvánul azon nagy szervezetnek és étünkciója, amely szervezetet állam nevezetbe foglalva ismerünk? Minek nevezzük azon gyakorlati életfünkiót, amely által nyilvánulásra jut az állam élete és cselekvősége? Ez egy szóval kifejezve a «közigazgatás». — 2 — A magyar közigazgatás tehát az uralkodó magyar társadalomnak, a magyar nemzetnek azon életfunktiója, mely által az a magyar állam s általa a magyar társadalom életczéljait fejleszti és fentartja. De valamint felismertük fentebb azt, hogy a magyar állam hivatását, a magyar társadalom életczéljainak fejlesztése és fentartása képezi — ebből következőleg a magyar állami igazgatásnak is feladata a magyar társadalom életczéljainak fejlesztése és fentartása, amivel eljutottunk azon logikai követelményhez is, hogy a magyar társadalomnak legnemesebb missiója, a magyar állam életczéljainak szolgálatában közreműködni! És miben állhat ez a közreműködés? micsoda gyakorlati életfunktió ez? semmi más ismét, csak amint azt fentebb megjelöltük volt, nem ugyan a közvetlen állami közigazgatás, hanem a társadalom közreműködése a közigazgatásban, vagyis az u. n. «önkormányzat». Mi tehát végleg a magyar közigazgatás teljes fogalma a magyar állam és magyar társadalom keretében? A magyar közigazgatás egyrészt a magyar állam gyakorlati életfunktiója, az uralkodó magyar társadalom életczéljainak fentartása és fejlesztésekörül, másrészt az a magyar társadalomnak is oly életfunktiója, mely a magyar állam életczéljainak szolgálatára irányul. Világos ezekből azon következtetés, hogy ezen elvi és elméleti követelmények csak úgy és akkor nyerhetnek gyakorlati megoldást, élő megtestesülést, ha kellő arányban lesznek azon szerepkörök megosztva az állam és társadalom, az állami közigazgatás és önkormányzat között. A magyar állam és magyar társadalom s másrészt a magyar közigazgatás és magyar önkormányzat nagy feladatai is csak úgy nyerhetnek teljes megoldást, ha kellő arányban lesznek megosztva azon szerepkörök, a magyar állam és magyar társadalom, a magyar államigazgatás és magyar önkormányzat között. Ezekben voltunk bátrak vázolni kiindulási pontunkat, melynek folytatólagos érvényesítése képezi meggyőződésünk szerint a magyar közigazgatás reformjának sarkkövét. Dr. Kiss Mihály: A 1885. január 1 . megyei általános tisztujitások statisztikája. A legutóbb megejtett általános megyei tisztujitások eredményének, az azokat megelőzött állapotokkal egybevetése, nem csak igen érdekes, hanem tanulságos adatokat szolgáltattak, melyek sok tekintetben, de különösen a tisztviselők nyugdíjazása kérdésének szabályozásánál, valamint azon nagy fontosságú kérdés megoldásánál, hogy maradjon-e a periodikus választási rendszer, vagy hozassák be a törvényhatósági tisztviselők állandósítása, figyelemre méltó támpontokat nyújtanak. A legutóbb megejtett átalános megyei tisztujitások alkalmával a 63 megyében választás útján betöltendő állás volt öszszesen 2303. Ebből a megyéknek, az 1883. XV. törvényczikk alapján lett új szervezkedése alkalmával rendszeresített uj állomás volt 86. Az általános tisztújítás alkalmával a 2303 tisztviselői állás közül betöltetett 2282. Egy vagy más okból betöltetlen maradt, s csak későbbi választások útján töltetett be 21 állás. A volt tisztviselők közül ugyan azon állásban megmaradt 1735, más állásra lett megválasztva 300; új tisztviselő választatott 557, ezek közül megyei szolgálatban egyátalában nem volt 257. Ezekben összefoglalva adjuk az átalános megyei tisztújítás összes eredményét. De nem kevésbbé érdekes adatokat nyerünk, ha a választások eredményét, az azokat megelőzött állapotokkal, a megyék főbb tisztviselőire vonatkozólag hasonlítjuk össze. Ezen összehasonlításnál, a megyék alispánjai, főjegyzői, árvaszéki elnökei, tiszti ügyészei és szolgabírái vetettek figyelembe.