Magyar Közigazgatás, 1885 (3. évfolyam, 1-53. szám)

1885-01-01 / 1. szám

l­ső szám. MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Magyar állam, magyar társadalom és magyar közigazgatás A­ z államtudományok fejlődése rég túlhaladta már azon elméleti álláspontot, mely társadalmat és államot nem egy organikus egész alakzatainak, hanem teljesen különböző, egymástól teljesen elválasztott tes­teknek tartott volt. Napjaink államtudománya felküzdötte már magát annak megértéséig, hogy a társadalom fogalma nem többé egy általános, határozott tartalom nélküli üres abstractio, melynek keretébe ki-ki tetszése, illetőleg gondolatkörének terjedelme szerint illeszthet be mindent, a­mit az emberiség társas életében lát és tapasztal, hanem hogy az, az emberi közös életczélok valósításának meghatározott formákban élő és fejlődő organismusa. Napjaink államtudománya azon álláspont felfogásáig jutott, hol a társadalmi fejlődés menete párhuzamosan halad a közös életczélok megismerésének a «társa­dalmi czéltudat»-nak kifejlődésével. Ma tudjuk, hogy a társadalmi czéltudat fej­lődési fokozatai adnak életet és anyagot a társadalmi szervezeteknek, a­melyek formáit szorosabb értelemben család, község, «társadalom» s végre állam és emberiség nevezetekbe foglalva ismerjük. Ma tud­juk már, hogy ezen társadalmi szervezetek, csak mindannyi különös nagy társadalmi életczélok fentartásának és ápolá­sának garancziáját képezni hivatott intézmények. És tudjuk végre azt is, hogy az államtudományok alapvető fogalma az állam sem más tulajdonképen, mint az uralkodó társadalom által, melyet nem­zetnek nevezünk, a képezett organismus, melynek létoka a társadalmi közhatalom gyakorlása, az ural­kodó társadalom közczéljainak szolgálatában. Tehát meg­ismertük az állam természetének lényegeképen azt, hogy az nem más mint társadalmi közhatalom, az uralkodó társadalom, a nemzet életczéljainak szolgálatára. A­mint a modern államtudomány ezen színvonalára emelkedtünk, világossá lesz előttünk azon viszony is, mely a magyar állam és magyar társadalom között fenforog. Mi a magyar állam természetének lényege? A magyar állam az uralkodó magyar társadalom, a magyar nemzet által képezett társadalmi közhatalom, az uralkodó magyar társadalom életczéljainak szolgálatára! Tehát a magyar állam létalapja és létjoga a magyar nemzeti életczélokkal van elválaszthatlan lényeges összeköttetésben. Mik a «nemzeti életczélok»? Ezek az uralkodó magyar társadalomnak életczéljaival azonosak, miért is a magyar állam életczéljai szinte elválaszthatlan össze­függésben vannak a magyar társadalom életczéljaival. Úgy annyira, hogy a magyar állam és magyar társada­lom életczéljai elválaszthatlan kölcsönösségben egészítik ki egymást, elválaszthatlan organikus kölcsö­nösségben hatnak egymásra. A magyar állam hivatását képezi a magyar társada­lom életczéljainak fejlesztése és fentartása, valamint viszont a magyar társadalomnak is legnemesebb missiója, a magyar állam életczéljainak szolgálatában közreműködni! És miben nyilvánul azon nagy szervezetnek és é­­­tünk­ci­ója, a­mely szervezetet állam nevezetbe fog­lalva ismerünk? Minek nevezzük azon gyakorlati élet­fünk­­­i­ó­t, a­mely által nyilvánulásra jut az állam élete és cselekvősége? Ez egy szóval kifejezve a «közigazgatás». — 2 — A magyar közigazgatás tehát az uralkodó magyar társadalomnak, a magyar nemzetnek azon életfunktiója, mely által az a magyar állam s általa a magyar társadalom életczél­­jait fejleszti és fentartja. De valamint felismertük fentebb azt, hogy a magyar állam hivatását, a magyar társadalom életczéljainak fej­lesztése és fentartása képezi — ebből következőleg a magyar állami igazgatásnak is feladata a magyar társa­dalom életczéljainak fejlesztése és fentartása, a­mivel eljutottunk azon logikai követelményhez is, hogy a ma­gyar társadalomnak legnemesebb missiója, a magyar állam életczéljainak szolgálatában közreműködni! És miben állhat ez a közreműködés? micsoda gya­korlati életfunktió ez? semmi más ismét, csak a­mint azt fentebb megjelöltük volt, nem ugyan a közvetlen állami közigazgatás, hanem a társadalom közreműködése a közigazgatásban, vagyis az u. n. «önkormányzat». Mi tehát végleg a magyar közigazgatás teljes fogalma a magyar állam és magyar társadalom keretében? A magyar közigazgatás egyrészt a magyar állam gyakorlati életfunktiója, az uralkodó magyar társadalom életczéljainak fentartása és fejlesztése­­körül, másrészt az a magyar társadalomnak is oly életfunktiója, mely a magyar állam életczéljainak szolgálatára irányul. Világos ezekből azon következtetés, hogy ezen elvi és elméleti követelmények csak úgy és akkor nyerhet­nek gyakorlati megoldást, élő megtestesülést, ha kellő arányban lesznek azon szerepkörök megosztva az állam és társadalom, az állami közigazgatás és önkormányzat között. A magyar állam és magyar társadalom s másrészt a magyar közigazgatás és magyar önkormányzat nagy feladatai is csak úgy nyerhetnek teljes megoldást, ha kellő arányban lesznek megosztva azon szerepkörök, a magyar állam és magyar társadalom, a magyar állam­­igazgatás és magyar önkormányzat között. Ezekben voltunk bátrak vázolni kiindulási pontunkat, melynek folytatólagos érvényesítése képezi meggyőződé­sünk szerint a magyar közigazgatás reformjának sark­kövét. Dr. Kiss Mihály: A 1885. január 1 . megyei általános tisztujitások statisztikája. A legutóbb megejtett általános megyei tisztujitások ered­ményének, az azokat megelőzött állapotokkal egybevetése, nem csak igen érdekes, hanem tanulságos adatokat szolgáltattak, me­lyek sok tekintetben, de különösen a tisztviselők nyugdíjazása kérdésének szabályozásánál, valamint azon nagy fontosságú kérdés megoldásánál, hogy maradjon-e a periodikus választási rendszer, vagy hozassák be a törvényhatósági tisztviselők ál­landósítása, figyelemre méltó támpontokat nyújtanak. A legutóbb megejtett átalános megyei tisztujitások alkalmá­val a 63 megyében választás útján betöltendő állás volt ösz­­szesen 2303. Ebből a megyéknek, az 1883. XV. törvényczikk alapján lett új szervezkedése alkalmával rendszeresített uj ál­lomás volt 86. Az általános tisztúj­ítás alkalmával a 2303 tiszt­viselői állás közül betöltetett 2282. Egy vagy más okból betöl­tetlen maradt, s csak későbbi választások útján töltetett be 21 állás. A volt tisztviselők közül ugyan azon állásban megmaradt 1735, más állásra lett megválasztva 300; új tisztviselő választatott 557, ezek közül megyei szolgálatban egyátalában nem volt 257. Ezekben összefoglalva adjuk az átalános megyei tisztújítás összes eredményét. De nem kevésbbé érdekes adatokat nyerünk, ha a válasz­tások eredményét, az azokat megelőzött állapotokkal, a megyék főbb tisztviselőire vonatkozólag hasonlítjuk össze. Ezen összehasonlításnál, a megyék alispánjai, főjegyzői, árva­széki elnökei, tiszti ügyészei és szolgabírái vetettek figyelembe.

Next