Magyar Közigazgatás, 1886 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1886. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA. Lapszám A kir. Curiának választó jogosultsági kérdésekben hozott elvi jelentőségű határozatai. Lap­szám. Hontmegye központi választmányának S. Mihály s társai felszóla­lását elvető határozata megváltoztatásával a választók névjegyzékébe fel­vétetni rendeltetnek. Mert a becsatolt hivatalos adatokból az tű­nt ki, hogy a választmány 1884. évre az alsó-rakonczai választók tekintetében az egynegyed teleknek megfelelő censust . Irt 89 krban állapította meg s a felszólamlásokat azon alapon elbirálandónak jelentette ki, az 1875. évre azonban az egynegyed telekkel hason kiterjedésűnek tekintendő bir­tok censusát 10 frt 85 krban állapította meg, a mely határozat ellen a belügyminiszterhez a felebbezés bejelentetett, de ez ideig még felül nem vizsgáltatott. Tekintve, hogy az utóbb nevezett felebbezők a becsatolt adókönyv­vel bebizonyították, miszerint földadó czimen az 1884. évre megállapított censust meghaladó összeggel vannak megróva, az 1885. évre vonatkozó­lag megállapított 10 frt 85 kvra vonatkozó választmányi határozat pedig a felterjesztő jelentés szerint még ez ideig a belügyminiszter által meg­erősítve nem lévén, a választói jogosultság megállapításánál a múlt évi censust kellett irányadóul elfogadni és ez alapon a fentebb nevezetteket a választói névjegyzékbe felvétetni, stb.__. ... ... . .. ... ... ... ... 2 Tord­a-Aranyosmegye központi választmányának azon határozata, melylyel dr. J. György felszólalását, elutasította, megváltoztatik és dr. J. György a tordai járáshoz tartozó Indus községbeli választók névjegyzé­kébe felvétetni rendeltetik. Mert, tekintve, hogy dr. J. György 1885. évi május 28-án Budapesten kelt folyamodásához csatolt B) alatti 1885. évi május 2-án kiadott tudori oklevele alapján kérte magát az Indus községi választók közé, mint oda való illetőségű egyén fölvétetii, tekintve továbbá, hogy azon időben, mint szigorló egyetemi hallgatónak illetőségi helyéül Indul községe, a­hol született, volt tekintendő ; s tekintve végre, hogy a választási törvény 38. §-ának 2. bekezdése szerint azok, kik a törvény 2. és 9. §§-ai szerint bírnak választói jogosultsággal, akkor, ha a rendes lakás iránt kétség támad, maguk jelölhetik meg a községet, melybe felvétetni kívánnak, felebbező pedig ezt eleve bejelentette, ugyan­azért tekintettel arra, hogy mint tudori oklevéllel biró az 1874. XXXIII. t.-cz. 9. §-a értelmében őt a választói jogosultság megilleti ... ..... 3 Bereczk város központi választmányának 1885. jun. 19-én 1264. sz. a. hozott azon határozata ellen, mely szerint mindazok, kik az 1872. évi választók lajstromába bevezetve voltak, kivétel nélkül régi jogon, mostani összeíráskor is, a választók névjegyzékébe felveendők, a fent­­emlitett központi választmány elnökének a kir. Curiához intézett felfolya­modása visszautasíttatott. Mert a központi választmány tagjai által a törvények értelmezése iránt intézett kérdésekre válaszolni a curiai bíróság hatásköréhez nem tartozik. A választók névjegyzékébe jogos alap nélkül bevezetettek kitörlése, avagy választói jogosultsággal bíró egyéneknek a névjegyzékbeli kiha­gyása miatti jogorvoslat mily módoni érvényesítését a választási törvény világosan előszabja. Végre a folyamodást azért is vissza kellett utasítani, mert azok, kik a választók névjegyzékébe jogosulatlanul lennének felvéve, avagy kik azon választói joggal bírók közt, a kik a névjegyzékből helytelenül lettek kihagyva, név szerint megnevezve nincsenek és igy a felfolyamodás vég­rehajtható határozat hozatalára alapul sem szolgálhat .. ... 5 H.-M.-Vásárhely sz. kir. város központi választmány határozata megváltoztattatik és K. Adolf a választók névjegyzékébe fölvétetni rendeltetik. Mert a fölebbező fél által felmutatott adókönyvecske 1884. évről adóhátralékot ki nem mutat, s abba a földadó csak tizenkét krajczárral van kitéve. Jóllehet tehát az adókönyvi kivonat nagyobb földadót és hátralékot tüntet ki, ezt még­sem lehet alapul elfogadni arra, hogy az 1874. XXXVIII. t.-cz. 12. §-ának 5. pontja alkalmaztassák, minthogy az adókönyvecske ellenében nincs bizonyítva az, hogy a főkönyvi kivonat­ban kitüntetett földadó a fölebbező félre oly időben vettetett ki, hogy ő azt 1885. ápril 15-ig lefizethette ; a ki nem vetett adó nem fizetése miatt pedig őt választói jogától megfosztani nem lehet. ... ... ... ... ... 17 H.-M.-Vásárhely sz. kir. város központi választmányának azon határozata, melylyel K. Gyula rajztanár felszólalását elutasította, megvál­toztatik, s K. Gyula a választók sorába felvétetni rendeltetik. Mert a megtámadott határozat szerint is, a felszólaló fél, mint 600 frt évi fize­téssel biró rajztanár az 1874. XXXVIII. t.-cz. 9. §-ához képest választói jogosultsággal bir, a törvénynek az elutasítás indokául felhozott 8. §-a pedig csak a törvény 6. és 7. §§-aiban elősorolt esetekben alkalmazható. 21 Oly esetben, midőn a községi elöljáróság felszólalások beadására a választási törvény 44. §-ában a központi választmány közzétételében meghatározott 10 napnál hosszabb időt tűzött és hirdetett ki, — az ezen hosszabb határidőn belül, bár a törvényes 10 napon túl — beadott fel­szólalás elfogadandó, mert a közvetlen felettes hatóságnak a törvénytől eltérő ilynemű intézkedése a magát ahhoz alkalmazó felszólalónak joghátrányára nem szolgálhat ... ............................ ... .......................... ... ........... ... 39 Egy központi választmány kitörölt a választók névjegyzékéből egy nyugalmazott és 500 frt évi nyugdíjat hozó városi tanítót, indokolván határozatát azzal, hogy a választási törvény 7. §-ához képest csak a tényleges szolgálatban álló köztisztviselőnek van már 500 frt évi fizetés mellett választási joga, míg ellenben a nyugdíj másodosztályú jövedelmi adó­ alá eső olyan jövedelem, melyből a választói jogosultság megállapí­tására ugyanazon törvényhely szerint évi 700 főt kívántatik meg. A Curia ezen határozatot megváltoztatta és felebbezőt a választók sorába felvétetni rendelte, mert felebbező oly törvényhatósági tisztviselő, ki másodosztályú jövedelmi adó alá eső 500 főt évi jövedelem után van megadóztatva, mert ennélfogva a felhívott 7. §. szerint minősítve van, miután a jövedelem általános kifejezése alatt valamint a fizetés úgy a nyugdíj is értendő ........... .......................................... ............................ 39 A választói jog a v. t. 9-ik §-a alapján jövedelemre való tekintet nélkül lévén gyakorolható, ezen esetre az id. tövény 8-ik §-ának rendel­kezése nem alkalmazható................. ... ............................ ... ... ... 39 A választói törvény 8-ik §-ának rendelkezése nem alkalmazható azokra, kik a választói jogot az id­­örvény 2. §-a alapján gyakorolhatják. 39 A füstszám szerint megejtett választás módozata és eredménye, mint közigazgatási kérdés a kir. Curia bírósági illetőségéhez nem tartozik. 39 Lapszám ki választói jogát korábban birtok és jövedelem alapján gyako­rolta — nem alapithatja többé választói jogát az 1848. előtt fenállott nemesi kiváltságra __ ... ... ... .................. ...........­­.......... ... 39 Földbirtokos, kit a központi választmány azért törölt ki a válasz­tói névjegyzékből, mert az ingatlan, melynek alapján az összeíráskor föl­­véve lett, nagykorú leánygyermekei nevére van telekkönyvezve, felebbe­­zése folytán a választók névjegyzékébe visszahelyezni rendeltetett, mert telekkönyvi kivonattal igazolta, hogy azon ingatlan holtiglani haszonélvezete őt illeti s a földnek tettleges birtokában is van ; mert továbbá , valamint az 1874. XXXIII. t.-cz. 14. §-ának vég­pontjában kimondott azon elvhez képest, miszerint «a zálogbirtok a visz­­szaváltás idejéig a zálogbizlalónak» — a 7. §. értelmében pedig a haszon­­bérlet a bérlőnek — ad választói jogot, úgy a 6. § ának b) pontja szerint is nem a földbirtok tulajdonától, hanem annak jövedelmi mennyiségétől van a választói jog függővé téve; s mert a választási jogot megadó eme jövedelem felebbezőt illeti, felszólalók részéről pedig az, hogy ezen jövedelem, illetőleg földbirtok utáni adót felebbező fizeti, kétségbe nem vonatott, sőt azon körülmény­nél fogva, miszerint ezen birtok alapján vétetett fel az össz íráskor, — önként értetik, — mert végre ezen ingatlan alapján az illető telekkönyvi tulajdonosok a választói jogot igénybe nem veszik, de nemüknél fogva nem is vehe­tik. (1875. julius 10. 532. sz. a.) .................................. — ... — ... 40 Napdij-illetményre nem állapítható a v. t. 7. §-a alapján köz- és magántisztviselőket megillető választói jog ... ... .. ... ... ... . 40 Tekintve, hogy a törvény különbséget nem tesz arra nézve, vájjon az első osztályú jövedelmi adó egy vagy több czimen fizettetik-e ? ennél fogva ha a részint haszonbérletből, részint iparüzletből származó jöve­delmi adó megfelel a v. t. 7. §-ának, a választói jog meg nem tagadható. 40 Főispánilag kinevezett vagy helyettesített községi jegyző, választói jogát nem az 1874. XXXIII. t.-cz. 9., hanem csak annak 7. §-ára alapíthatja . — ... ............................ ...........­­.......... ... ... ... 40 A kegyes tanitórend által ennek szabályai szerint kinevezett s mint tanárok működő növendékpapok is gyakorolhatják a v. t. 9. §-án alapuló választói jogot .............................................. . ... 40 Tekintve, hogy az 1874. XXXIII. t.-cz. által szabályozott záros határidők minden megszakadás nélkül folynak, s ha valamely határidő végnapja ünnepnapra esik is, a legközelebbi köznap számításba vehető... 40 Haszonbérlő a végre, hogy a bérlemény utáni nyeresége 105 frt­­ mennyiségűnek tekintethessék, s ez alapon választói jogot gyakorol­­j hasson, — 10 frt 50 kv. jövedelmi adó fizetést tartozik igazolni ... ... 40 Az 1874. XXXIII. t.-cz. 8. §-ának értelmében, mely év veendő a választók összeírását megelőző évnek ... .................................................. 41 Üzlettársak egyéni választói jogosultsága az 1874. XXXIII. t.-cz.­­ 14. §-ából vett analógia alapján határozandó meg ... ... ... ... ... 41 A házadó általános kifejezése alatt, valamint a házosztályadó, ugy a házbéradó is tartalmaztatik, mint a házadó két külön neme ... ... 41 Államtisztviselők hivatali fizetéseit terhelő jövedelmi adó külön bevallásának s kivetésének helye nem lévén, választási jogosultságuk meg nem tagadható azon okból, hogy az adózók sorában elő nem fordulnak ... ... ... ..................­­.......... — —­­.......... — — 41 Az 1874. XXXIII. t.-cz. 41 §-ához képest a központi választmány­­á­nak feladata lévén az összeíró küldöttségek által készített névjegyzéket vizsgálat alá venni, — jogában áll, a­mennyiben oly egyének vétettek fel, kik választói joggal törvény szerint nem bírnak, azokat hivatalból is kitörölni ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 41 Az elöljáróságok tévedése a felszólalások benyújthatására közzé tett határidő tekintetében, — nem szolgálhat a felszólalók hátrányára — 41 Hogy a választói jog más mint a rendes lakhely szerint illetékes választókerületben gyakoroltassák, — megkivántatik, hogy az illető e részbeni kivánatát kifejezte legyen........................ ... ... ... ... — 41 Az esetben, ha az adókönyv, a BJ tabellától a kivetett adóösszegre nézve eltér, — a választói jog megállapítására nézve irányadóul csakis a fél kezén levő adókönyvet lehet tekinteni ... ... ... ... ... ... ... 41 Az 1874. XXXIII. t.-cz. 3. §-ának új pontja által a választói jog megállapítására megkívánt házadó alá eső három lakrész létezőnek csak akkor tekinthető, ha az illető háztulajdonos három lakrész utáni ház­adóval valósággal megróva van, vagy pedig egészben vagy részben adó­mentességet élvez................... .................................................. ... .. ... 41 Az 1875. VI. t.-cz. 2. és 3. §-ai értelmében ki-ki csak saját sze­mélyére nézve élhet felszólalással ... .................................... .......... ... 41 A választói jog nem a földbirtok tulajdonától, hanem annak jöve­delmi mennyiségétől lévén függővé téve, — a választói jogot az 1874. XXxIX. t.-cz. 6., 7. és 14. §-ai alapján a haszonélvező is gyakorolhatja. 41 A választói jogosultság megállapítására a nyugdíj és fizetés egyenlő jogalapul szolgál... ... ... ... .................................................... ... ... 42 Új bizonyítékok csak a központi választmány előtt állított körül­mények bővebb beigazolása végett hozhatók fel a felebbezési beadvány mellett ... ... ... ........... —................ — —­­................— — — 42 Az 1874. XXXIII. t.-cz. 2. §-ában fentartott régi jogosultságon alapuló választói képesség bizonyítását az id. törvény czikkely semmi egyéb feltételektől nem teszi függővé, mint attól, hogy az illető 1848— 1872-ig bezárólag készített országos választói névjegyzékek valamelyiké­ben azon alapon felvéve benfoglaltassék ... ... ... .. ... ... ... 42 Annak igazolása, hogy valaki az időkivetés ellen felszólalással élt és annak behajtása felfüggesztetett, — a felebbezéshez csatolható új bizonyítékokkal is eszközölhető ... ... ... ... ... — ... ... ... 42 Hivatalos alkalmazásban levő segédlelkész választói joggal bir, habár adóját nem saját nevére helyette plébánosa a törvényes időben lefizette ... ... .................... ................... —....................... — ........... 42 A személyes kereseti adó mint olyan, melynek alapján a választói jog megadható, az 1874. XXXIII. t.-cz. 6. §-ában felsorolva nem lévén, a személyes kereseti adó a jövedelmi adóba be nem számíttathatván, az e czimen kirótt adó a jövedelem után fizetett adóval nem összegezhető. 42 Kereskedői czégek beltagjai választói jogukat az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 6. §-ának c) pontja alapján, a czég neve alatt leróvott adózással is igazolhatják ... ... ... ... ... ... ... ... ... .......................... 42 A bányász e minőségben az 1874. XXXIII. t.­cz. 10. §-ában érintett gazdai hatalom alatt nem áll, s e törvényszakasz rendelete reá nem alkalmazható ................... .................................................... ............ . 42 Az 1876. VI. t.-cz. az abban meghatározott idő alatti adófizetés

Next