Magyar Közigazgatás, 1887 (5. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS Felsőbb hatóságok elvi jelentőségű határozatai. A m. kir. minisztertanácsnak hatásköri összeütközésekben hozott határozatai. Az 1877. évi XX. t.-cz. hatályba lépte előtt már folyamatban volt hagyatéki ügyben az utóörökös részére később szükségessé vált gondnok kirendelés joga, nem az árvaszék, hanem az akkor hatályban volt törvény alapján illetékességet nyert bíróság hatáskörébe tartozik !­­ Méregtartalmú szerek jogosulatlan árulásával elkövetett kihágás, esetleg az elárusító gondatlanságából elkövetett vétség elbírálása nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik ... 14 Gyógyszereknek és gyógyfüveknek engedély nélküli árusítása által elkövetett kihágás elbírálása nem a közigazgatási hatóságok, hanem a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik ... ... ... . ... ... ... 21 Ha vadnak jogtalan eltulajdonítása, nem vadászati kihágás, tehát nem az 1883. évi XX. t.-czikkben foglalt tilalmak utján vitetett véghez, nem kihágást, hanem idegen ingó dolognak jogtalan elsajátítása vétsé­gét képezi. Elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik. Hatásköri összeütközés ... .. ... ... ... ................... 22 A közhatósági közegek ellen, hivatalos eljárásuk közben elköve­tett meggyalázó kifejezések nem vonhatók a kbtk. 46. §-a alá. Az ily cselekmények elbírálására az 1880. XXXVII. t.-cz. 39, 40. és 41. §§-ai értelmében a kir. biróságok hatáskörébe tartoznak ... . 23 Ha az örökség tárgyát csak telekkönyvileg bejegyzett jog képezi is, az 1877. évi XX. t.-cz. 254 tj-a harmadik bekezdése értelmében a hagyatéki bíróság és nem az árvaszék hatáskörébe tartozik a telek­könyvi jogok iránti rendelkezés ... . 25 A btk. 446. §-ában említett marhavész alatt nem csupán a keleti marhavész, hanem minden ragályos marhavész, tehát a lépfene is, ér­tendő. Elbírálása nem a közigazgatási, hanem bírói útra tartozik ... 26 A mezőrendőrségi kihágások elbírálása — ott, hol az 1840. IX. t.-cz. hatályba volt s az 1880. XXXVII. t.-cz. 14. §-a szerint közigaz­­gatási hatáskörhöz utasítva nem lettek — nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik ................................... ... 28 Templom előtt többek jelenlétében s azok m­egbotránkoztatására Krisztus szidalmazása a kbtk. 51. §-ába ütköző kihágását ismérveit fog­­­lalja magában. Elbírálása nem közigazgatási, hanem bíróság előtti útra tartozik ... ... ... ... ... ............................. ... .. ... ... 30 Csősznek zálogolásban erőszakkali megakadályozása által elkö­vetett cselekmény elbírálása nem közigazgatási, hanem bírói útra tartozik ... .. ... ... ... ... .. .. ... ... .. . . ... 32 Községi bírónak hivatalos eljárása közben «minden vörös ember hunczut» szavakkal illetése­s tettlegességekkel fenyegetése által elkö­­­s vetett kihágás elbírálása a kir. bíróság hatásköréhez tartozik 33 A mezei jószágokon — ezek közt a halas­tavakon is — elköve­tett rongálások és károsítások csak akkor képeznek mezei rendőri ki­hágást s büntethetők közigazgatási uton, ha azok az 1878. évi V., az 1879. évi XXXI. és az ugyanezen évi XL. t.-cz. határozmányai alá nem esnek ..... ... ... 35 Gátbiztos őrizete alá helyezett anyagszerek (tetőnád, rudak, épitő eszközök) eltulajdonítása nem az 1885. évi XXIII. törvényczikk (vizjog) hatálya alá eső kihágás, hanem a btk. 333. §-ába ütköző vétség ismér­veit foglalja magában. Elbírálása a kit bíróság hatáskörébe tartozik . 40 Az egyházi természeti adók és párbér fizetése alól a református hitvallású állami tisztviselők és szolgák, kiket e részben egyházi törvé­nyeik köteleznek, nem mentesek ... ... ... ... ... ... . ... 43 Ha valamely gépész cséplőgép kijavítására és a gépen való csé­­pelésre vállalkozva a gőzkazánt szabályellenesen használja, a közte és felfogadója közt fenforgó jogviszony elbírálása a kir. bíróság hatáskö­réhez tartozik, mert a gépész ezen esetben sem cselédnek, sem iparos­segédnek nem tekinthető.......... ... ... ... ... ... ... ... ... 44 Válópernek befejezte előtt a gyámhatóság által, az 1877. évi XX. t.-czikk 13. §-a alapján megállapított ideiglenes gyermektartási dij be­hajtása, az ingóságokra nézve a pernek bírói után történt jogerős el­döntése után is, közigazgatási végrehajtási után a gyámhatóság által eszközlendő......... ... ... ... ... ................. ... ... 45 Ha valaki a gőzgéppel elcsépelendő gabona­kévék közé szándé­kosan féltégla darabokat köt, melyek azonban, mielőtt a gépbe kerül­tek , azt megrongálhaták volna, észrevétetve eltávolíttattak, a btkv. 418 §-ában körülírt idegen ingó dolog szándékos és jogtalan megron­gálása vétségének kísérletét látszik képezni s annak elbírálására a kir. bíróság illetékes ... ... ... __ ... ... ... ... ... ... ... ... 46 Ha bűnvádi panasz folytán elrendelt vizsgálatot a büntető bíró­ság beszüntette, de ugyanazon panaszlott ellen valamely kihágási eset ismérvei látszanak fenforogni, kihágás elbírálása a közigazgatási ható­ság hatáskörébe tartozik................ ... ... ... ... ... ... ... ... 52 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. Az igazgatás tényálladékát nem törvény vagy törvényes határo­zatoknak, habár nem helyeselhető ellenszenvvel nyilvánított bírálata, nem az azok felőli becsmérlő, tiszteletlen nyilatkozat, sőt még nem is vala­mely lealacsonyító véleménynyilvánítás, hanem kizárólag a törvény ren­delete iránti engedelmesség megtagadását tartalmazó egyenes felhívás, valamint nem egy osztály, nemzetiség vagy hitfelekezetnek a törvény által egy más osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet hátrányára nyújtott előnyök kiemelése, hanem az ez elleni gyűlöletre való izgatás képezi 1 Magyarország erdélyi területén fennálló unitárius egyházi bírósá­gok hatásköre házassági válóperekben kiterjed az ország egyéb részei­ben lakó unitáriusokra is ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 2 Meztelen női alak képének műtárgykénti nyilvános kiállítása sze­­m­éremsértő-e vagy sem: általános fogalmak vagy elvek szerint meg sem állapítható, illetve e tekintetben az elválasztó határvonal előzetesen meg nem vonható, hanem az illető tárgyak szemérmet sértő vagy nem sértő volta többnyire esetről-esetre, a fenforgó körülményektől, rend­szerint kiválólag a kiállítás helyétől és módjától függ és többnyire csakis már a külvilágra gyakorolt hatása alapján dönthető el biztosan. Rendőrségi preventív eljárás ... ... ... . ... ... ................. 3 4 5 A lopás az 1879. évi JCCIL I.-cz. ,61­. és 98. §§-ai szerin­t csak­ akkor képez a közigazgatási hivatalok hatáskörébe eső erdei kihágást, ha és a mennyiben az valamely erdőben létező élőfák, vagy ott létez­ő levágott, d­e eladásra vagy felhasználásra még fel nem dolgozott fán kí­­sérzeten él, és ha az okozott kár, a 30 forintot túl nem­ felad­ja. Rá­­törtben a kir. biróságok hatáskörébe, tartozik ... ... ... ... ... .. Az iskolaszéki­­elnöknek az iskolába járó tanulók felett, fegyelmi joga van ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... A mezei rendőrségről szóló 1840. évi törvények az 1879. évi XXXI. t.-cz. (erdőtörvény) által nem általában, hanem csak annyiban létettek hatályon kívül, mennyiben intézkedéseivel ellentétben állanak, mi nyilván kitűnik ezen törvény 134. és 138. §§-aittak rendelkezéseiből! A közigazgatási hatóságnak erdei kártétel feletti bíráskodása csupán­ az erdőtörvény 69. és ezt bővebben kifejte itt, és 118. tarj­aiban megha­­tározott esetekben van felh­attva .... ... A lákbélésektő Ezéaula lakás hollétére vonatkozó rovatának valót­lan kitöltésé nem a btkv. 400. §. alá eső vétséget, hanem az 1879. évi XXVIII. t-czikkbe ütköző kihágást képez.. ... ... ... ... ... . . A kik a község hatósági teendőinek teljesítésére különös megbí­zásuknál fogva kötelezvék, hatósági közegeknek tekintetnek; minélfogva az, ki valamely toloncz kíséretével a község által megbizatik, mint köz­hivatalnok jár el ... ... .. ...... Kiskorú gyermekek tartása iránt az i.8?­. évi XX. t.-Cz. 13. tj-a értelmében meg azon esetben is, ha a szülők törvényes elválás nélkül tartósan kötött gálra élitek, nem a kir. biróságok, hanem az illetékes gyánthatóságok kötelesek gondoskodni. Az ily czimből indított kéréste­­tek elbírálása a kir. bíróságok hatáskörébe nem tartozik ... ... A btk. 166. t­ pontja szerint a nyilvánosan felállított polgári török hatósági közegeknek tekintendők. A nyilvános felállítás kritériumát a szentély- és vagyonbiztonság feletti őrködésre az illetéké? Hatóság részéről vagy az általánosan közzé tett helyi szokásnál fogva oly modort való kiküldés vagy megbízás képezi, hogy arról az illető község köte­lékébe tartozó minden egyénnek tudomása legyen és igy az őrök még azott esetben is nyilvánosan felállítottaknak tekinntendők. Ha A község­ben fennálló szokás szerint ahhak m­ihdfek egyes tagja egymást idősza­­konkint vagy akár rtapo­nkint felváltva teljesítené az őri szolgálatot, az eskütétel rttint­t nélkülözhetlen kellék a törvényben megállapítva nincs ... Kártyavetés és szellemidézés ürügye alatt eszközölt jogtalan va­gyoni haszon szerzése nem csalást, hanem a kbt. 79. §-ába ütköző ki­hágást képez ... ............... . . Nem büntethető e k­özségi bitó, ki a helyét ok nélkül elhagyd cselédet, eletve azt, ki mást a községi fogdából kiereszt, a jóhiszemű­­leg letartóztatja ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... A katonai szökevény által elkövetett bűncselekmény nem tarto­zik a polgári bíróságok hatáskörébe ... ... ... .................. ... ... A kiskorú gyermekek tartása iránt első­sorban a gyámhatóság illetékes intézkedni s a bíróság akkor sem ítélheti meg a tartást, ha alperes nem jelent meg a tárgyaláson . ... ... ... ... ... A kártyajáték közben a kártyázás folytatásának czéljára tett köl­csönzést, fennálló joggyakorlatunknál fogva jogczímmel bíró jogügylet­nek tekínteni nem lehet, minélfogva annak érvényesítése bírói úton­ nem eszközölhető ... ... .... .... ... . . ... A község ellen indított, adósság­­perbéli érdemleges bírói hatá­rozat nem hozathatik, míg a község által kötött körösök­n­ek a közigaz­gatási szabályok szerinti érvértyességé ki n­em d­er­ittetik........................ A rágalmazás tényálladékát magában foglaló levelet panasztottak községelőljárói minőségükben írván, s ily esetben az állított tények be­bizonyítása megengedtetvén , végtárgyalásnál vádlottak felhívandók, s nekik alkalom nyújtandó, hogy azon bizonyítást teljesíthessék. A btk. 262. §-ában körülírt «hatóság» és «hatósági tag» ellen elkövetettnek valamely bűncselekmény csak azon esetben mondatik, ha a hatósági cselekmény, mely a sértő kifejezésekre okot adott, kellő formákkal hajtatott végre .. ..................... A kir. kincstári erdőhivatalok nem képezvén büntetőjogi érte­lembe veendő «hatóság»-okat, az azoknál valamely büntethető cselek­mény miatt tett feljelentés nem rágalmazást, hanem becsületsértést állapít meg .. ... .... ... A nem magyar nemzeti zászló, Czimer és jelvény használatával (1874. évi 26,559. és 1885. évi 62,693. sz. belügyminiszteri rendeletek) elkövetett kihágás elbírálása­ nem a kir. biróságok, hanem a közigazga­tási hatóságok hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ... .. Személyes szabadság elleni vétség elkövet­ése, az illető hivatal­nok által saját ügyében eszközölt letartóztatás folytán Nem képezi a személyes szabadság megsértésének vétségét, ha a rendőr az ügyészség megkeresésére, hogy egy bizonyos egyént «be­rendeljen», az illetőt a rendőrséghez előbb beidézni és azután őt elkí­séri az ügyészséghez .............. ... ... Hatósági «megidézés» és «elővezetési» parancs között elvi kü­­lönbség létezik, és azért ez utóbbi csak kivételesen és csak kölönös feltételek fennforgása mellett rendelhető el.............................. ... A püspök büntetőjogi értelemben (btk. 164. §.) hatóságnak nem tekinthető, minélfogva a püspöki szék előtt emelt vád, ha az valótlan­nak bizonyul is, a hamis vád bűntettét vagy vétségét nem állapítja meg A megyei hitelszövetkezet, mint a megyei községi hitelszövetke­zések szövetkezete, kt. 223. §. kellékének megfelelvén, attól a c­égbe­­jegyzési jogosultság meg nem tagadható ... ... . ... ... 1. A kisebb polgári peres ügyek bírájának az ingatlanokra kért végrehajtása körül nem lehet egyéb teendője, mint’a hozzá benyújtott kérvényt — a marasztalási összeg netaláni kereskedésének megjegy­zése mellett — az illető telekkönyvi hatósághoz áttenni, a további el­járás a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartozván 2. Az 1881. LX. t.-cz. a kisebb polgári peres ügyekben való el­járást szabályozó 1876. évi XXII. t.-czikket nem módosítván; hatályá­ban fentartotta ... ... . ... ...­­ ... ... .... ......... Ha a személyes szabadság megsértésének vétsége bilincsek al­kalmazása mellett követtetik el, ez sanyargatásnak veendő és a tett szerint minősítendő ... ... ... ... .. ........... 31 34 32 33 é 7 9 id i I 13 14 15 to if 18 áe i 1 12 27 27 30 13 to

Next