Magyar Közigazgatás, 1890 (8. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A jó egészségről ... ... ... ... ... ... ........... ................. 36 Segélyt a tűzkárosultaknak ... ........................ ... ... ... ... ... 36 Külföldi közigazgatás ... ... ... ... ... ....................... ... 36 A közigazgatási bíróság és a különleges házközösségi intézmények ... 37 Külföldi közigazgatás ... ... ................. ... ... ... ... ... ... 37 A közigazgatási reform kérdése a napisajtóban... ... .. ... ... ... 38 A felvidéki magyar közművelődési egyesület közgyűlése . ...... 38 A közigazgatási reform főkérdései és a nagy­közönség ... ... 39 A veszettség elleni védoltásról ................. ... ........... ... ... ... 39 A községi és körjegyzők országos gyűlése... ... ... ... ... 40 Külföldi közigazgatás ... ... ... ... ... ........... ... 40 , Stein Lőrincz emlékezete ............ ... . . ... ... ... ... 40 A képviselőtestület és elöljáróság hatáskörének kérdéséhez szerződések kötésénél ... ................ ... ... ... ... .. ... 40 A községi pótadó utáni késedelmi kamatok ... ... .. ... ... ... 40­­ Az 1891. évi költségvetés ... ... ... ... ... ... ... ........... 41 1 Külföldi közigazgatás... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 41 1 A közigazgatás reformja ... .. ... .. ... ... ... ... ... ... 42 1 Külföldi közigazgatás... .. ... ... ... .. ... ... 42 A közigazgatás reformja ... . ................. ... ... ... 43 1 Külföldi közigazgatás . ... ... ... ... ............... ... ... 43­­ Utrendőrségi ügyek .......... .. ... ... ... ... ... ... ... 43 A közigazgatás reformja ... ... ... .. ... ... ... ... ... ... 44 Külföldi közigazgatás ... ... ... ... ... ... ... ... 44 A közigazgatás reformja ... ... ... . ... 45 Külföldi közigazgatás .................. ... ... ... ... ........... 45 A közigazgatás reformja ... ............... ... ... ... ... ... 46 A közigazgatási reform a költségvetési vitában ... ... ... 46 Közigazgatásunk reformja és nemzeti politikánk... .. .................. 47 Törvényjavaslat a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. évi XXII. t.­cz. módosításáról ... ... ... ... ... ... ... 47 A közigazgatás reformja ... ... ... ... 48 A tanítói javadalmi illetmények végrehajthatóságának formai kellékei... 48 A közgazdasági administrate szervezete a közigazgatás reformjában 49 A főszolgabirák által végzett községi vizsgálatok ... ... 49 A vármegyei bizottságok a közigazgatás reformjában . ... ... 50 A főszolgabirák által végzett községi vizsgálatok ... ... ... 50 A községi képviselők és a választók névjegyzéke . ... ........... 50 A közigazgatási reform financziális kérdése ... ... . ... 51 Felekezeti tisztviselők párbér illetményeinek behajtási kérdéséhez. ... 51 A tanítói javadalmi illetmények behajtásának kérdéséhez . ... ... ... 51 Erkölcsrendészetünk ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 52 A vagyontalan betegek gyógyszerköltségeinek fedezése... ... ... ... 52 Felsőbb hatóságok elvi A m. kir. minisztertanácsnak hatásköri összeütközésekben hozott határozatai. Az erdei tilos legeltetés cselekménye, ha az okozott kár a felje­lentés és az erdei szabályzat figyelembe vételével az erdészeti hivatal által eszközölt becslés szerint 30 frtot meghalad, még az esetben is a kir. bíróságok illetékessége alá tartozik, ha a kárösszeg a vizsgálat folyamán eszközlt külön bírói becslés folytán 30 frton aluli összegben állapíttatnék meg ............... ... ................. ... ............... ... 10 Iparos részéről oly ürmértéknek használata, melynek aljára belül egy darab fa van illesztve s az által­a mérték űrtartalma csekélyebbé vált, mint a minőnek a jelzet tanúsága szerint lenni kellene, a btk. 379. §-ába ütköző csalást képez, elbírálására pedig a kir. bíróság illetékes 20 Erdőlopással vádolt egyének szövetsége (tolvajszövetség) elleni eljárásra a kir. bíróság akkor illetékes, ha az illetők a 30 fzton felüli értékű lopást közösen követték el, avagy azoknak akármelyike egyma­gában is 30 frt értéket meghaladó fát lopott volna ... ... ... ... . ... 34 A telekkönyvi bekebelezéssel jelzálogilag biztosított tőkekövete­lések kétségkívül telekkönyvileg bejegyzett jogoknak tekintendők s a mennyiben ily jogok az örökséget terhelik, az iratok a hagyatéki bíró­ághoz átteendők ... ... .. ... . ... ... ... 36 A marhalevelek közokiratokat képeznek s meghamisításuk, ha ebből valakire jogsérelem háramlik vagy háromolhatik, a btkv. 391. §-a szerint közokirat meghamisításának bűntettét képezi. Ily esetek elbírá­lására a kir. bíróságok illetékesek ... ... . ... .. ... 37 Vascsavarok, tüzelésre feldolgozott ölfa vagy használatra elkészí­tett faoszlopok és deszkák lopása nem erdei lopás kihágását, hanem közönséges lopás bűntényét képezi, ennek elbírálása pedig a kir. bíró­ság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 38 Fáknak valamely fáslegelőn, illetve kaszálón jogtalanul történt kivágása nem erdei lopást, hanem a btk. 421. §-a szerint más vagyo­nának megrongálása vétségét képezi, melynek elbírálására pedig a kir. bíróság, illetékes ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 38 Építkezés alkalmával gondatlanságból előállott valamely súlyos testi sértés esetében az eljárás nem közigazgatási, hanem birói útra tartóik ... . . ... ... ... ... ... ........... .... 48 Ha a tilos legeltetés folytán tett feljelentésben foglalt kár 30 frtot meghalad, akkor az ügy elhárítása nem közigazgatási, hanem birói útra tartozik." Panaszosnak abbeli kérelme, hogy tilos legeltetés czimén tett feljelentése ne vétségnek, hanem erdei kihágásnak minősíttessék, figye­lembe nem vehető, mert a büntető cselekmények minősítése nem a panaszos, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik . ... ... ... 52 A m­. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A községi elöljárónak valamely büntetőtörvénybe ütköző cse­lekmény elbírálása hatáskörébe nem tartozik, azért, ha a községi elöl­járó tyúktolvajlási esetben valakit arra ítél, hogy az illető a lopott tyúkot a nyakába akasztva a községben meghurczoltassék s ezen íté­letét a tettes akarata ellenére végrehajtja , hivatalos hatalommal való visszaélést követ el ... ... ... ... ... ... ........... ... ... ... x A községi birói és az ügyvédi állás összeférhetlen .......... ... 2 Ha a községi biró valakit, bár a tárgyalás megkezdése előtt tett­legesen bántalmaz, ezen cselekménye a btk. 473. §-a alá tartozó hiva­tali hatalommal való visszaélést képez.......... ... ... ... ... ... ... 3 A rom. kath. egyházközség által felfogadott tau­tó-kántor dijainak megtérítését a «canonica visitation alapján egyedül a hátralékban levő egyes telkes gazdáktól és csak az illetékes közigazgatási hatóság utján szorgalmazhatja ... ... ............................................................................. 4 A törvényhatóság tisztviselőinek tényeiért s az ezek által oko­zott károkért, a kir. kincstár felelősséggel s kártérítéssel nem tartozik 5 Az árvaszéknek hatósági ügykörébe tartozó ingatlanok elárvere­zése és ily árverés alkalmával a legtöbbet ígérő általi megvétele vég­­érvénynyel csak az esetben bír, ha az árverési eljárás ténye az illetékes árvaszék által jóváhagyatván, az eladási szerződés a jóváhagyó meg­erősítési záradékkal elláttatik, avagy a megerősítés határozatilag ki­mondatik ... ... ... ................................................................ ... ... 6 A községi tanács nincs jogosítva rendzavarásért szabadságvesztés -büntetést alkalmazni ... ... ... ... .. ................. ................. 7 Az egyes választónak jogában áll választási jogát gyakorolni, vagy azt nem gyakorolni , de ennek szabad gyakorlása esetében, azért költségmegtérítést nem igényelhet, bármi cziment díjazást senkitől el nem fogadhat, mert ez által egyik legsarkalatosabb alkotmányos jogát üzérkedés tárgyává tenné ... .. ... ... ... ... ... 8 jelentőségű határozatai. A­ki Jézusról és Máriáról, habár magánháznál, de többek jelen­etében meggyalázó kifejezéseket mond : a kbtk. 51. §-ába ütköző ki­­hiágást követ el ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 9 Ha valamely községben három évenkint ugarlási gyakorlat áll fenn, az ezen gyakorlatnak az illetékes mezei rendőrhatóság megha­gyása alapján történt igénybevétele birtokháborítást­­ nem képez és annak ellenében az előző egy éves békés birtoklás alapján sommás visszahelyezés nem kérhető ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 10 A személyes szabadságnak közhivatalnok általi megsértése ... 11 Ha valaki a templomban az egybegyült hívek előtt a miséző papra közelről rámutat és hozzá fenhangon, sőt visszautasítólag szól, ez már magában nyilvános botrányt és annálfogva a btkv. 191. §-ába ütköző vétséget képez. Az, hogy várjon a templomban jelen voltak a jelenetet megbotránkoztatónak tartották-e vagy sem ? kérdés tárgya nem lehet.................._ ... ... ... __ ... ... ... ... ... ... 12 Ha a községi esküdt a bíró távollétében a jegyző utasítása sze­rint rendőri ügyben jár el, hivatalos eljárásban van... .. ... ... 13 A községi jegyző jogosítva van ismeretlen egyéneket igazolásra felhívni és a felhívásnak nem engedelmeskedők lovait és kocsiját az igazolásig lefoglalni ... ... ... ... .... ... ... ... ... ... ... 14 Ha a gazdát a cselédjét ért baleset körül a gazdai figyelem és gondosság kötelességének vétkes mulasztása nem terheli, a "cseléden történt testi sérülésért s annak következményeiért őt felelőssé tenni nem lehet ... ... ... ... ._ ... ... ... ... __....... ... ... 16 A ki pénz felajánlása mellett egy véleményezésre hivatott köz­hivatalnok pártfogását kéri: megvesztegetésben bűnös .................. ... 17 Csupán pénzbüntetéssel büntetendő kihágás esetén vádlott az ítélet előtt le nem tartóztatható ; a hatósági tag tehát, ki ilyen esetben vádlott elővezettetését elrendeli, a btk. 193. §-a alapján bűnös... ... 18 Mindazon gügyék, melyek vízszabályozásra, vízhasználatr­a, és a vizek elleni védelemre vonatkoznak, a közigazgatási hatáskörbe tartoznak 19 A kutya tulajdonosa a hatóság különös intézkedése vagy rende­lete nélkül is tartozik kutyájára ügyelni; ha tehát ezen felügyeletet el­mulasztja s kutyája valakit megmart, büntetőjogilag felelős ... ... 24 A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben a vádlott bármely indokból személyes megjelenésre idézhető. A szemé­lyesen megjelent vádlott tartozik a hozzá intézet kérdésekre válaszolni és ezt képviselője sem közbeszólásaival, sem a vádlottnak eltávolításá­val megakadályozni jogosítva nincsen, míg ellenben a feleket szemé­lyesen kihallgatni akaró birói közeg említett törvényes jogát érvényesít­heti Ezzel az eljáró hivatalos közeg az ügyvédi képviselet jogkörét lényegileg meg nem sérti, ha azonban a felek és képviselőik iránt tartozó higgadtság és tisztesség korlátain túl megy, ezért csak fegyelmi úton vonható és vonandó felelősségre ... ... ... ... ... . ... ... ... ... 26 Jogszerűen, de tárlat nélkül szerzett borjukról olyan tárlat kiál­lítása, mely szerint a borjú az illetőnek saját nevelése, nem képez ok­­irathamisítást .. ... ... ... ... ... 40 Az erdőőr akkor is hivatalosan j­ár el, ha az őrizetére bízott erdőterületen kívül zálogolja meg az ezen erdőterületen fát lopott egyént .............. ............................................ ................. ... ... 4* A közlekedési­­ utak feletti felügyelet és rendelkezés a közigaz­gatási hatóság jogköréhez tartozván, az ily útból elfoglalt terület vissza­­bocsátása iránt indított perben a bíróság nem ítélhet ... ... ... 42 A községjegyzői tiszti működésből származó járandóság iránti igények, a közigazgatási út kimerítése előtt a bíróságok előtt nem érvé­nyesíthetők ... ... ... ... ... .. ... ... ... ... ... ... 43 A ki a hatóságnak árviz alkalmával, törvényes hatáskörében ki­adott rendelete ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz: hatóság elleni izgatást követ el. ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 44 Ha a róm. kath. plébános javadalmazása a canonica visitation alapszik, ez egyrészről az egyház illetve javadalmas, másrészről a köz­ség mint politikai testület közt létrejött magánjogi szerződést képezvén, a községnek ezen magánjogi szerződésen alapuló kötelezettsége nem egyházi adónak, hanem a község oly terhének tekintendő, a­melyhez nem csak a római kath. hivek, hanem mindazok hozzájárulni tartoznak, a­kik a község terheiben résztvenni kötelesek. A község, mint politikai testület által kivetett pótadók kérdésének elbírálása nem a polgári birot­t­ság, hanem a politikai hatóság jogkörébe tartozik ... . ... ... 45 A községi szülésznők és községi orvosok az 1876. évi XIV. t.-cz. szerint szolgálatuk és hivatásuknál fogva a község hatósági teendőjének teljesítésére vannak kötelezve, annálfogva azok e hatáskörükben annál is inkább tekintendők közhivatalnokoknak, minthogy az érintett t.-cz. 147. §-a szerint a szülésznők mulasztásaira megállapított fegyelmi sza­bályok alá esnek, a községi orvos pedig azonfelül, hogy a 145. §. sze­rint a községi orvosrendőri ügyeit végezni köteles, az 1886. évi XXII.

Next