Magyar Közigazgatás, 1892 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1892. ÉVI TÁRGYMUTATÓJA. A m. kir. belügyminiszternek törvényhatósági és általá­nos közigazgatási ügyekben hozott határozatai. A külföldön székelő konzulátusoknak szánt postaküldemények nem küldhetők hivatalból bérmentesen, hanem a megfelelő frankojegyek­kel bérmentesitendők __ .............. __.............. ... ... ... 1 A közigazgatási ügykörbe eső utak felett a főfelügyeleti és intéz­kedési jogot, míg a törvényhozás másként nem intézkedik, a kereske­delemügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértő­leg gyakorolja ! Ha valamely városi törvényhatóságnál a számtisztek a számvevő­ségi teendőket végzik, akkor azon körülmény, hogy a város szervezési szabályrendeletében a számtisztek a segéd- és kezelőszemélyzet közé soroztattak, nem menti fel őket azon kötelezettség alól, hogy a szám­vevőségi szakra a minősítési törvény 17. § ában előírt minősítéssel bír­janak, mert a törvény a minősítést nem az alkalmazás módja és a rang­osztály, hanem szakok szerint állapítja meg és írja elő ... .................. 5 Miután a községi közlegelők rendeltetése elsősorban a községi állatállomány táplálása, azok bérbe csak úgy adhatók, ha a legeltetési díj megállapittatik s a bérlő köteleztetik minden községi lakos marháját a megállapított bérért a legelőre befogadni .. ... ... ... ... ... 5 Az állami útkaparók, kik csakis havi bért élveznek, azon esetben, ha hivatalos esküt tesznek, a segédszolgák közé, ha pedig esküt nem tesznek, a cselédek sorába tartoznak. Az első esetben a keresetadó IV. osztálya, a másodikban annak I. osztálya szerint ad­óztatandók meg. Mindkét esetben azonban községi pótadót fizetni kötelesek. Az államvasuti tisztviselők és alkalmazottak nem állami hivatalnokok s igy a községi adó alól szintén nem mentesek .... ... ... ... ... ... . Arra nézve, hogy a törvényhatósági tisztviselő a cselekvése vagy mulasztása által egyeseknek okozott kárért felelősségre vonassék, a kártérítési kötelezettségnek előleges fegyelmi uton való megállapítására szükség nincs ................. .............. . ... ... ... ... ... 6 Az úrbéri italmérésért megállapított kártalanítási összegre nézve a kir. Curia 1891. évi 52. számú döntvényével kimondatott ugyan, hogy a tulajdonjog a volt úrbéreseket illeti, de ezzel a kártalanítási tőke kinek javára leendő haszonélvezetének kérdése érintetlenül hagyatott, a jövedelem tekintetében tehát az érdekeltek konkrét megegyezése irányadó ... ... ... ... ... ... ... ... .... ... ... ... ... ... 7 A gyámgondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-cz. életbelépte óta, tékozlás eseteiben, a törvényes osztályrész biztosítása már nem az 1861. évi országbírói értekezleti szabályok 4. §-a szerint birói zárlat által, hanem a pazarlónak gondnokság alá helyezésével eszközlendő................... _ _. ... ... ... ... ... ... ... _ 8 A tékozlás miatt gondnokság alatt álló egyén nemcsak vagyona, hanem személyei tekintetében is az árvaszék gondoskodása alá tartozik s vagyonának még gyermekeire, mint különben is törvényes osztály­részre igénynyel bíró örököseire történt átruházásra sem kötelező reá, habár gyámhatósági jóváhagyást nyert is ... ... ... ... ... ... 8 Állategészségügyben hivatalból teljesített eljárásból kifolyólag, sem a hatósági állatorvosnak, sem más hatósági személyeknek napidíj és útiköltség nem jár... ... ... ... ... . .... ... ... ... 9 A szülők tartósan különválva élése esetében az iránt, hogy a házasságból született kiskorú gyermeket melyik szülő van jogosítva magánál tartani, tekintet nélkül arra, hogy történt e erre nézve a szülők között szerződésszerű megállapodás vagy nem ? mindig a gyámhatóság határoz, s a gyámhatóság e határozatával meg nem elégedő fél annak kimondását, hogy a kiskorú gyermeket magánál tartani ő van jogosítva, a bíróság előtt, szerződés teljesítése czimén sem követelheti... ... ... 10 Ha fegyelmi határozatban, a fegyelmi választmány oly tagja vesz részt, ki érdekelve van : a határozat semmis ... ... ... ... ... 13 A vagyonfelügyeleti hatóság, a községnek törzsvagyona elidegení­tése iránti határozatától a jóváhagyást megtagadja ugyan, arra azonban, hogy a községet akarata ellen az eladásra kötelezze , nincs jogosítva, ha csak zár alá helyezés esete fenn nem forog , de ekkor is az e részben fenálló szabályok korlátai között ... ... ... ... ... ... ... ........... 18 A községi legelő-rendtartással kapcsolatos ügyekben, miután a mezei rendészet kezelése a község jogai és teendői közé tartozik, első­fokon a községi képviselőtestület, másodfokon pedig a közigazgatási bizottság illetékes határozni .. ... ... ................19 Községi adókivetési ügyekben elsőfokúlag a közigazgatási bizott­ság van hivatva határozni, ennélfogva, habár ily ügyben a jószolgabíró és alispán egybehangzólag határoztak is, a közig. bizottság az ügy ér­demleges elbírálását eszközölni köteles ... ... .... ... ................. 22 Az erdei kihágásoknak békés egyezség általi elintézése folytán befizetett pénzbüntetésekből a községi szegény-, vagy betegápolási alapokat illető összegek rendeltetési helyükre postadíjmentesen küldendők 22 A felfüggesztés idejére járó illetmények kiadására vonatkozó, de a fegyelmi eljárás befejezése útján beadott kérvény érdemleges tárgyalás alá nem vehető ... ... ... ... ... ... ... ... ............ ... ... ... 22 Az alattas hatóság, saját felettes hatóságának határozatával szem­ben, felterjesztéssel nem élhet ... ... .. ... ... ... ... ... 23 Törvényhatóságilag kihágási ügyekben való bíráskodással fel nem ruházott szolgabíró kihágási ügyben hozott határozata — semmis 23 Hátralékos papi bérek behajtása végett ingatlanokra vezetendő végrehajtásnál a követelésnek megállapítása előtt a végrehajtás el nem rendelhető ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 65 Katona beszállásolási illetmények ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozatot, a kir. ügyész felebbezni jogosítva nincs ... ... 29 A hadköteles szökevények bekísértetése alkalmával felmerülő csendőr élelmezési költségeknek, ha azok vagyontalanság miatt be nem hajtathatnak, a követelések sorából való törlése iránt, a behajthatlan­­ságot igazoló okmányoknak a számadási tételhez csatolása mielőtt a törvényhatóság saját hatáskörében is intézkedhetik ... . ... ... ... 32 A felség­folyamodások, származzanak azok akár egyesektől, akár testületektől vagy hatóságoktól, nem az illető minisztérium útján jutta­­tandók el legfelsőbb helyre, hanem közvetlenül adandók be.. ... ... 32 Fegyelmi ügyekben nem csak a fegyelmi vizsgálat elrendelése, hanem annak megtagadása esetében is az illető hatóságok ugyanazon fokozatok szerint vannak hivatva eljárni. Az elsőfokú fegyelmi határozati joggal fölruházott egyik hatóság határozatával szemben, másik csak­is törvényes felül­vizsgálati jog alapján járhat el ...................................... 32 A gyámhatóság a felek között létrejött bírói egyezségnek meg­változtatására nem jogosult, azonban kikötheti azon feltételeket, a­melyek mellett az egyezséghez a gyámhatósági jóváhagyást a kiskorú érdeké­ben megadja ................. ..........................­ ... ............................... 33 A marharakodó állomásokhoz kirendelt szakértők díjainak fele számítása és kifizetése ... ... ................................................ ........... 33 A tiszti ügyész valamely hagyatéknak tárgyalásáért és egyéb kér­dések elintézésénél ügygondnoki minőségben teljesített közreműködésért munkadíjat nem követelhet, ilyenre csakis örökösödési és kártérítési perek viteléért tarthat igényt........................ .......................... ... ... 33 Ha a gondnokolt (tehát nem gyámhatóság alatt levő) egyén kész­pénze, vagy készpénzbeli követelése ennek szüleinél hagyatik, ez köl­csön jellegével bir és a biztosítás nem az 1877. évi XX. t.-cz 18. §-a, hanem a 289. §-ban foglalt rendelkezések értelmében eszközlendő ... 34 Az előfogatot kiállítani vonakodó egyén terhére jogosítva van a járási főszolgabíró más fogatot kiállítani. A költségek közadók módjára hajtandók be. Ezen eljárás követendő a közmunka természetbeni le­szolgálására kötelezettek vonakodása esetében is ... ................. ... 36 Az alsóbb fokú hatóságok elintézése alatt álló fegyelmi ügyekben felsőbb fokú hatósági utasítások kibocsátása, a fegyelmi bíráskodás terén érvényesült jogi elvekbe ütközik.__ .................. ... ................. 37 Midőn a vármegyei számvevőség adóügyekben a községi elöl­járósággal közvetlenül érintkezik, a levelezés, ha a levelek hiv. pecséttel és a következő záradékkal «átadó ügyben portomentes» el vannak látva, portomentes ... ... ... ... ... ... ... ... ............... ... 40 Közös hadseregbeli tartalékos által a jelentkezési szabályok át­hágásával elkövetett fehágás miatt, annak megidézése és kihallgatása nélkül hozott malasztó határozat — semmis ................. ... ... ... 40 Az adóelőírás helyén kívül lakó adózók adóhátralékainak behaj­tása s a fegyveradó-igazolványokra vonatkozó számadási nyomtatványok­nak a községi közegek részére kiadása .. ... ... ... .. ... ... 40 Az 1892 3. tanévvel életbeléptetett közoktatási miniszteri rendelet következtében a belügyminiszter által jövőben csak azon gyógyszerészek kérvényei vétetnek figyelembe, kiknek okleveleik a szabályszerű két segédi év kitöltéséről szóló bizonylatokkal el vannak látva .................. 41 A gyógyszertárak évi hivatalos vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvek az 1850. évi 3647. és az 1863. évi 66.533. sz. helytartósági rendeletek szerint állitandók ki ... .. ... ................................ ... ... ... ... 43 Az 1888. évben kelt 53,888. sz. belügyminiszteri rendelet a köz­ségi tűzoltóságba való belépés kötelezettségét a 20-ról 40 évesekre szabja meg, minélfogva községi szabályrendeletben magasabb körév meg nem állapítható. Közveszélyes tűz esetén a községi tűzoltóság segít­ségéül a közerő is kirendelhető ......................................... ... ... ... 45 A fő- és székvárosban, valamint a törvényhatósági joggal felru­házott városokban lakó állami tisztviselők állandó illetményeikre, illető­leg nyugdíjaikra eső állami adó után községi útadóval meg nem róhatok 45 A törvényhatóság rendes közgyűlése jogosítva van nem csak a tényleg üresedésben levő tiszti állások betöltésére, hanem arra is, hogy az ezen tiszti állások betöltése alkalmával esetleg fokozatos előlépte­téssel megüresedett állások egyidejű betöltésére is ... ... ................. 46 Az 1881. évi III. törvény a közbiztonsági szolgálat helyesitését kizárólag a csendőrség körébe utalja, minélfogva úgy ezen, mint az 1882. évi X. t.-cz. értelmében a csendőrség működése, az önálló tör­vényhatósággal biró városok bel- és külterületének kivételével, az ország egész területére s így a rendezett tanácsú városok kül- és belterületére is kiterjed ... ... ................................ ... ... ... ... 47 A törvényhatóság erkölcsi támogatása nélkül, a községi törzs­vagyon lekötésével, községi takarékpénztár nem létesíthető ... ... ... 47 Ha valamely vámjog nem nyugszik azon rendi alapon, melyen régibb törvényeink bizonyos kiváltságos osztályok részére vámmentes­séget biztosítottak, hanem a vámjog viszontkötelezettség fenhagyása mellett adományoztatott, akkor az 1891. évi I. t.-cz. 99. §-a alapján a vámmentesség megszűnése ki nem mondható. A vámmentesség élveze­tével szemben a viszontkötelezettségek magánjogi elbírálása nem közö­s igazgatási, hanem birói útra tartozik. A bíróság határozatáig a tényleges állapot fentartandó ... ........... ... .......................... ... ................... 52 A m. kir. belügyminiszternek községi közigazgatási ügyekben hozott határozatai. A községi tisztviselők a számukra természetben rendszeresített lakást másoknak használatába, a község beleegyezése ellenére, még díj nélkül sem bocsáthatják ... ... ... __ .................. ... ... ... _ Azon jegyzői szigorló, kinek írásbeli feladatát a vizsgáló bizottság elfogadta, a szóbeli szigorlat nem kellő eredménye folytán azonban a szigorlat ismétlésére utasíttatott, az írásbeli szigorlatot is ismételni tar­tozik ... . .... ... ... ... ............................... ... ... ... ... A törvényhatóságilag engedélyezett községi pótadószázalék oly maximális mérték, melyen a községnek csak túlterjeszkednie nem szabad, de azon alul maradnia, ha a fedezet elegendő, jogában áll. A pótadó a tényleges szükséglet mérvéhez képest leszállítható, az esetleges bevételi többlet pedig a következő évi költségvetésbe mint pénztári maradvány felveendő ... ... ... ... ... ... . . ................— — ... — I Oly földbirtokok, melyek az 1871. évi XVIII. t.-cz. életbeléptetése előtt egy községhez sem tartoztak s közigazgatásukat önállólag látták el, az 1886. évi XXII. t.-cz. 130. §-ában a községi pótadóra nézve meg­állapított kedvezményre jogosítottaknak minősitendők .... ........... ... Igavonó állatokkal biró s idegen községben lakó birtokosok azon község részéről, hol igavonóik vannak, előfogatozásra s általában községi szekeres munkára kötelezhetők, de községi kézi munkára nem, ha csak a fogatokra eső igás közmunka kézi közmunkára nem változ­­tattatnék át. Azon nem községi lakosok pedig, kiknek igavonói nem a község területén vannak beistállóztatva, de a közlegelőt igénybe veszik, ezért kötelezhetők igás kézi munkára_... ... ... ... ... ._ A törvény által előirt jegyzői képesítés a segédjegyzőkre nem terjed ki s igy az, hogy valaki jegyzői képesítési okmány nélkül is nyer­hessen el segédjegyzői állást, az 1883. évi I. t.-cz. 6. §-a értelmében nehézségbe nem ütközhetik ... ..................................................... A község oly önsegélyző egyletbe, melyben a községi vagyon koczkázatnak tétetnék ki, be nem léphet ....................................... . 1 1 2 2 3 3 3

Next