Magyar Közigazgatás, 1895 (13. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A mezőrendőri törvény 95. §-ának a) pontjában felsorolt terü­letek és helyiségek között a kert is felemlíttetvén, a szérüskert is mint kizárólag mezőgazdasági czélra szolgáló hely tekintendő, mely oknál fogva szénának a szérüskertből ellopása mezőrendőri kihágást képez .. 41 Azon útkaparának bántalmazása, a­ki út rendőri kihágáson tetten ért egyéneket törvényes alap nélkül megzálogolni akarva hivatalos hatás­körét túllépte, nem képez hatóság elleni erőszakot ... ... .................. 44 Ha a mezőrendőri törvény hatályba lépte előtt elkövetett mezei lopás miatt az eljárás a törvény életbelépése előtt a kir. bíróságnál megindittatott, az eljárás továbbfolytatása a kir. bíróságtól nem von­ható el....................................... ... ... ........................................ ... 45 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A­ki a vasúti pályaőr tiltakozása ellenére a vágányon át akar hajtani, hatóság elleni erőszak vétségét követi el .......... ... ... ... A szülői hatalmon alapuló fegyelmi jog korlátlanul nem gyakorol­ható. A mely szülő 12. évi életkorát meg nem haladott gyermekét éhez­ted, sanyargatja, megkötözi, szóval, vele egészségét veszélyeztető módon embertelenül bánik, súlyos testi sértés vétségében válik bűnössé... ... Idegen vadászterületen levő vadászkutyát a kerülő jogosult lelőni Az 1888. évi XIX. t.-cz. 1. §-ának azon intézkedése, hogy a ha­lászat joga a földtulajdon el­választhatón tartozékát képezi és a meder tulajdonosát illeti, csak általános szabály, melynek ellenében a 3. §-ban az a kivétel van megállapítva, hogy a­kiket a halászat joga eddig illetett, azoknak joga bejelentéssel fentartható és csak abban az esetben enyé­szik el, ha a bejelentés elmulasztatott. Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 4. §-a, mely szerint a parti birtokos tulajdonát a part és a meder is képezi, korlátozva van ugyanezen törvény 22. §-ának azon rendelkezésével, hogy a halászatra nézve a fennálló jogszabályok irányadók. Ha tehát a ha­lászati jog előbb földesúri jog volt és a földesúri birtokosok azt az 1888. évi XIX. t.-cz. 3. §-a értelmében fentartották, akkor a volt úrbéri birtokosok a part tulajdonjoga alapján nem igényelhetik azt.................. A község inségbizottságának tagjai a könyöradományok felügye­lete körül hatósági teendőket végeznek, a­ki tehát ily minőségében az élelmi­szereket eltulajdonítja, hivatali sikkasztást követ el ... ... ... A munkások által a munka közben baleset folytán szenvedett halál vagy testi sértésből eredő károkért, a munkaadót felelősség ter­heli minden oly esetben, a­midőn a baleset a szükséges óvintézkedések alkalmazásával és kellő gondossággal elhárítható lett volna. A munka­adó a munkavezetéssel megbízott közegeinek rendelkezéséért, cselek­ményeiért és mulasztásáért vagyonilag felelős. A balesetet ért családfő özvegyét és gyermekeit illető tartásdíjak együttvéve a családfő keres­ményének fele összegét meg nem haladhatják ... .................. ........... Ha az utczák szabályozására kiküldött megyei bizottság új utczá­­kat nyitott és a kisajátítást szenvedett birtokosokat más helylyel kárpó­tolta, a­mennyiben az érdekelt felek a megyei hatóságnak eme intézke­désébe belenyugodtak, az ilyeténképen kiosztott területre épített ház és területének kibocsátására, a csupán telekkönyvileg bejegyzett tulaj­donjog alapján jog nem támasztható .............................................. ... Ha valaki, legyen az bár lelkész, közmunka teljesítésére kiadott hatósági rendelet ellen azon indokból izgat, mivel annak végrehajtása ünnepen nem jogosult, hatóság elleni izgatás vétségét követi el... A büntető törvény 446. §-ában általánosságban említett marha­vész alatt a házi állatoknak mindennemű ragályos betegsége értendő, a­melynek terjedése ellen a hatóság intézkedést tett ... ................. A nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanítók özvegyeinek nyugdíjigénye még a közigazgatási uton alkalmazott jogorvoslatok kime­rítése után sem tartozik a polgári bíróságok hatáskörébe ... ........... Gazdasági terményeknek valamely község belterületén levő be­kerített gyümölcsös kertből bemászással elkövetett ellopása, a­mennyi­ben azok értéke hatvan koronát meg nem halad, vagy a károsult fél kártérítési igényét 60 koronára leszállítja, az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágást képez ... .................................. Az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontjában meghatározott lopás által elkövetett kihágás bűntettet oly személylyel szemben sem képez, ki ellen a btk. 338. §-ában megjelölt eset­benforog .. .......................... A nyilvános tanintézeteknél alkalmazott tanító özvegyének ellá­tási igényének elbírálása nem a bíróságok, hanem az erre illetékes köz­­igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik és ha ebben a kérdésben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1875 évi XXXVII. t.-cz. által reá ruházott hatáskörében véglegesen határozott, a peres út igénybe­vételének helye nincs ............................................................. Községi vagyonnak árverés útján haszonbérbe adása esetében, ha a feltételekben az árverésnek a képviselőtestület által jóváhagyása kiköttetett s az azt megtagadta, a felsőbb közigazgatási hatóság az ár­verést jóváhagyta, ennek alapján a haszonbérlő kártérítést nem köve­telhet ............................................. ................. ............................... Gyepmester segéde, ki rendőri segédlet mellett gazdátlan kutyákat befog, hatósági közeg A vadászjegy közokiratot képez, a­mennyiben az a vadászati jog gyakorolhatásának hatósági bizonyítását tartalmazza A mezei csősz csak akkor tekinthető a törvény által rendelt fel­tételek szerint alkalmazottnak s a vele szemben elkövetett erőszak a btkv. 156. §-a értelmében csak akkor állapíthatja meg a hatóság elleni erőszak bűntettét, ha a csősz a szabályszerű esküt letette ... ........... A ki ragályos betegség esetén a hatóságilag elrendelt zárlatot valótlan miniszteri engedély felmutatása mellett megszegi, közegészség elleni vétséget követ el ......................................................­.­­............... Adalék a rendőrség letartóztatási jogához .................................. A személyes szabadság megsértésének vétségéhez, úgy hivatali hatalommal való visszaélés vétségének tényálladékához múlhatlanul szükséges a gonosz szándék, vagyis azon tudat, hogy a letartóztatás tör­vényellenes, s azon akarat, hogy ez által a letartóztatott személy sze­mélyes szabadságában jogtalanul megsértessék; — szükséges tehát, hogy a közhivatalnok valakinek kényszerítése végett hivatali hatalmával visszaéljen és hogy eljárásában a rosszhiszeműségnek látszata legyen... Egyes lakosok által gyakorolt úthasználat által a község mint erkölcsi testület nem jut az úthasználat birtokába. A­mennyiben egye­sek az út használatára maguknak jogot szereztek, e joguk érvényesíté­sénél a község őket nem képviselheti........................ ... ... . ... 35 A 20 frtot meg nem haladó biztosítási díj megfizetésére irányuló keresetek az 1877. évi XXII. t.-czikkben szabályozott községi bíráskodás hatáskörébe tartoznak ... ... ... ................. ... ... ................... 37 A községi közlekedési utak jó karban fentartása az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §-a szerint az illető község hatáskörébe tartozik, tehát az ez által szenvedett birtokháborítást sem terelheti sommás visszahelye­­zési per útjára, hacsak önhatalmú cselekmény nem forog fenn. ... ... 38 Ha valaki másnak méhraját, mely saját kertjében levő fára szállott, bottal leüti s ez által a raj egy részét megsemmisíti, idegen ingó dolog szándékos és jogtalan megrongálásának vétségét követi el .................. 41 Az orvos nincs jogosítva más és nagyobb mennyiségben gyógy­szereket árulni, mint azt a fennálló miniszteri rendelet taxatíve meg­engedi... ........................ ................................................. ................. 43 Vallási körmenetnek szándékos zavarása közbotrányt okozó cse­lekmény. Körmenet helye vallás szertartásainak gyakorlatára rendelt hely 44 Az 1879. évi XXXI. t.-cz. 150. §-a szerint az erdei közegek jogo­sítva vannak ugyan az eltulajdonított erdei termékek iránt kutatást tar­tani, de kifejezetten csakis abban az esetben, ha a tolvaj tetten kapa­­tott és folytonosan üldöztetett. Ha az erdőőr ezen eseten kívül házku­tatást tart, jogtalanul jár el, s így eljárása közben büntetőjogi védelemre számot nem tarthat. Az ellenszegülő vádlott tehát hatóság elleni erő­szak miatt nem büntethető .................. ... ... ... ... .... ... ... 45 A­ki a saját birtokán gazdátlanul kóborló vadászkutyát lelövi, azt a kutya tulajdonosával szemben kártérítési kötelezettség nem terheli 49 A tanítói illetmény iránti követelés az 1876. évi XXVIII. t.-czikk értelmében közigazgatási uton érvénye­zzendő. A törvény abban különb­séget nem tesz, tényleges alkalmaztatása idején avagy az állás megszűnte után támasztatok a követelés ... ... ................................ ... ... ... 50 A törvény értelmében a közutaknak bármely elfoglalása s a fák­nak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén : az út mentén ültetett fákról az út felé nyúlt ágaknak az ezen után eszközölt szállítás közben történt megcsonkítása következtében a fák tulajdono­sának kártérítéshez való joga nem származik ......................... ... ... 51 A községi hatóság által a gazdasági termények elhelyezésére ki­jelölt közös rakodó­hely a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-a a) pontjában meghatározott helye fogalma alá tartozik s ott habár bemászás utján elkövetett lopás, ha a lopott dolog értéke 60 ko­ronát meg nem halad, kihágást képez.......... ... ... ... ... ... ... 52 Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott miniszeri határozatok. A gyámpénztár terhére valamely érték akkor írható elő, ha az azt fedező érték a gyámpénztárban tényleg megvan; ennélfogva a köz­gyám és árvapénztárnoknak átadott, de azok által elsikkasztott takarék­­pénztári könyvecske által képviselt érték a vagyoni felelőség kérdésé­nek tisztázása előtt a gyámpénztár terhére és a kiskorú javára nem írható elő ........................ ....................................... ... .................­­ Vármegyei számvevőnek a házi pénztárral szemben fenforgó el­számolási ügyében nem a vármegyei közigazgatási bizottság, hanem a törvényhatósági bizottság illetékes határozat ... ... ... ... ... ... 1 A gyakorlati mértanból tett vizsga nem elégséges ahhoz, hogy valaki a mérnöki czímet használja ... ...................................................... 2 A fennállott román­­ nemzeti párt­­ irányának megfelelő gyüleke­zetben, vagy ilyen gyülekezetek összehívásában való részvétel kihágást képez ........... ................................ ........................................................ 3 Az engedélyes vagyoni és erkölcsi megbízhatósága, a vízjogi tör­vény által előírt eljárásrenden, az engedély megadására vagy megtaga­dására indokul nem szolgálhat. Az engedélyestől a jövőben beállható károsodások c­ímén biztosíték nem követelhető ......................... ... 3 A nyomásos gazdálkodás körül fölmerülő kérdésekben a birto­kosok csak azon birtoktesteik beszámításával szavaznak, a­melyek a határnak nyomásos gazdálkodás szerint használt részében feküsznek ... 6 A magyar állampolgárság távollét általi elévülése megszakíttatik az által, ha az illető a népfölkelés vagy az állításkötelesek lajstromaiba idő­közben fölvétetik ......................................... ................................ ... 6 A törvényhatósági közgyűlés a szolgabirót nem valamely járás szolgabirájává, hanem általában szolgabíróvá választja meg ; a járásbani beosztás a főispán hatáskörébe tartozik ... .................. ........... ... 7 A nyomásos gazdálkodás fentartását kimondó birtokossági hatá­rozat a tagosítás keresztülvitelével azonnal érvényét veszti. Ha a tago­sítás után a nyomásos gazdálkodásnak az 1894. évi XII. t.-cz. 2. §-a b) pontja értelmében helye volna, a szóban levő gazdasági rendszerek fentartásának kérdése újra az érdekeltek elhatározása alá bocsátandó . Az 1890. évi I. t.-cz. 136. §-ába ütköző uj rendőri kihágást az követ el, s­­ büntethető ezen szakasz alapján, a­ki az ezen szakaszon alapuló hatósági meghagyás ellen véti... ................................................ 9 Közigazgatási tisztviselői állásoknak választás útján való betöltése a törvényhatósági rendes és nem rendkívüli közgyűléseken ejtendő meg. A rendes közgyűlések tárgysorozatába nem csupán az üresedés­ben levő, hanem a közgyűlésen történt választások útján üresedésbe jövő tisztviselői állások betöltése is felvehető ... ... ... ... ... --- 10 A felszólamlási küldöttség a hatásköre alá eső átadóügyekben végérvényesen dönt ... .......................... .................................. ... 11 Az alispánnak nem adható oly általános irányú és tartalmú fel­hatalmazás, hogy a törvényhatósági bizottság nevében a közgyűlés utó­lagos beleegyezésének feltétele mellett és saját felelősségére törvény­hatósági jóváhagyás alá tartozó ügyekben határozzon .................. ... n A tényleges katonai szolgálatot teljesítő egyén, a­mennyiben egyenes állami adót fizet, atadóköteles... ........................................ ... . 1 Mérgek elárusítására csak oly bejegyzett c­égű kereskedők nyer­hetnek engedélyt, kik teljes megbízhatóságukat erkölcsi bizonyitvány­­nyal igazolják .................................................................................... ___ X2 2 6 8 9 16 17 18 19 21 22 24 26 27 29 30 31 33 34

Next