Magyar Közigazgatás, 1896 (14. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS alkalmával ellopott dolgok értéke a cselekmény minősítése vagy a hatáskör megállapítása végett nem összesíthető. Szőlőoltványok ellopása, ha a kár 60 koronát meg nem halad, mezőrendőri kihágást képez ... .................. ... ... ... .................. 41 Idegen területen foganatosított vízmunkálat megengedhetése iránti ügyben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... 42 Erdei lopás kihágása miatt tett panasz érdemleges elbírálása az esetben is a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ha a cselek­mény elkövetése idején fennállott birtoklási állapot és használati jogo­sultság a felek között vitás ............................................................. ... 44 Ha a szántóföld elszántása miatt visszahelyezés czimén indított perben az eljáró kir. bíróság azt látja, hogy az elszántás által mezei dülőút vált vitássá s az iratokat ellátás végett az illetékes közigazgatási hatósághoz átteszi, a közigazgatási hatóság pedig ha megejtett tárgya­lás után a vitás területen mezei dülőutat nem talál, az ügy további el­bírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ......................... ...................................................... ......... 45 Erdei termék lopása miatt tett feljelentés elbírálása — a­mennyi­ben panaszos nem igazolja azt, hogy a lopott dolog értéke a 30 frtot meg nem haladja és a­mennyiben a feljelentett cselekménynyel kapcso­latos más, a kir. bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény nem forog fenn — a közigazgatási hatóság mint erdei kihágási bíróság hatáskörébe tartozik ... .............................................................................. .... ... 46 keretben összerakott szénaboglyában állatok által okozott kár az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-a, illetve 94. §-a /) pontjaiba ütköző mező­rendőri kihágást képez, s a­mennyiben az okozott kár 30 forintot meg nem halad, a közigazgatási hatóságok által bírálandó el... ... ... ... 47 Hatósági közeg ellen elkövetett meggyalázó cselekmény elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik 49 Vádnak élve való elfogásával elkövetett kihágás elbírálása nem a kir. bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... 50 Erdőben vásárolt, de az erdei területről eltávolított és legelőterü­leten elhelyezett erdei terméknek eltulajdonítása, nem erdei kihágást, hanem lopást képez s annak elbírálására a kir. bíróság illetékes... ... 51 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. Magában véve az, hogy valaki hivatala ellátása végett a hivatal székhelyére rendesen bejár, de állandó lakását más községben tartja, a székhelyi választók névjegyzékébe való felvételre jogosultságát még meg nem állapítja ................................ ... ... ... ... ................ ... 2 Nyilvános számadásra kötelezett vállalat (pl. a Duna-gőzhajózási társaság) tisztviselőjének képviselőválasztói jogosultsága megállapítandó, ha a fizetése utáni jövedelmi adója a vállalat pénztárnoka által a fizeté­séből levonatott... .............................................. ... ........................ 2 Harmadik személy felebbezési vagy felszólamlási jogával csak az bír, ha ugyanazon kerületbeli választók névjegyzékébe fel van véve, a­mely kerületbeli választóra vonatkozik felebbezése vagy felszólamlása . A gazdasági intézetek által kiállított végbizonyítványok, a föld­­mivelésügyi minister 1890. évi 5258. sz. alatti rendelete értelmében­­— a választói jog megállapítására — oklevél minőségével bírnak, nevezetesen kassai, m.-óvári, keszthelyi, debreczeni s kolozs-monostori intézetek oklevelei ... ........................................ ........................................ ... 2 Ha a központi választmány a rendelkezése alatt levő iratokból meggyőződést szerezhet arról, hogy valamely felszólamló a választók névjegyzékében régi jogon előfordul, a felszólamló ebbeli állításának bizonyítására nem utasítható s e bizonyítás elmulasztása miatt választói jogától meg nem fosztható ... ................. .................. .................. 2 Arról, ki az előző évben «nemesül» (t. i. mint nemes) volt a válasz­tók névjegyzékébe felvéve , az vélelmezendő, hogy régi jogon vétetett fel 2 Szerzetesek és lelkészek választói joggal csak az esetben bírnak, ha valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban vannak ... 2 Felszólamlási ügyekben benyújtott felebbezések elintézésének vég­határnapjául az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 54. §-a a deczember 15. napját tűzvén ki, e napon túl érdemleges határozat nem hozható .................. 2 A központi választmány határozata ellen irányzott felebbezés nem közvetlenül a kir. Curiánál, hanem az illető központi választmánynál nyújtandó be ... ... ... ... ......................... .................. ... ... 3 A külön tulajdonukat képező ingatlannal nem bíró, bár apjukkal közös háztartásban élő fiuk, földbirtok alapján a választók közé föl nem vehetők ..................................................................................................... 3 A központi választmány törvénytelen megalakulása és törvény­­ellenes eljárása ellen intézett felebbezés elintézésére nem a kir. Curia, hanem a belügyministérium az illetékes ........... ........... ... ... ... 3 Az előző évre szóló adó le nem fizetése folytán a választói jog nem gyakorolható, az bármely jogon alapuljon ............... ... ... ... 3 A választói jogosultság szempontjából kimutatandó adófizetési adatok bizonyítása csakis adókönyvek, adóhivatali bizonyítványok vagy a községi főkönyvek B. táblái szolgálhatnak. Ezeket községi bizonyít­ványok nem pótolhatják ........................................................ ... ... . 3 Tényleges alkalmazásban levő szolga, pl. bankhivatali szolga, vá­lasztói jogosultsággal fel nem ruházható .......... ................................ 3 Választói névjegyzékbe felveendő, a­ki mint jogtudor ügyvéd választói jogosultsággal bir, midőn reá adó kivetve nem lévén, adó­hátralékban nem is lehetett ........................ ................................ ... 3 A választói névjegyzékbe felvétel régi jogon kérelmeztetvén, el­utasításra e tekintetben ok nem forog fenn, midőn az elutasító választ­mányi határozatban indokul nem hozatott fel, hogy az illető az 1849— 1872. évi választói névjegyzékbe régi jogon felvéve nem volt, ügy az sem, hogy sem életkorát, sem múlt évi adójának kifizetését nem bizonyította . Végrehajtói kimutatás az ingatlan birtokának és az adó lefizeté­sének bizonyítására nem elégséges ................. ... ... ... ... ... 4 Táviratilag bejelentett, de írásban nem indokolt felebbezés vissza­utasítandó ............................................................................ ... . ... 4 A választási törvény 38. §-ának értelmében bárki csak egy választó­­kerület névjegyzékébe vehető fel............................................................... 4 A felszólamlásnak hely adandó, midőn hivatalos határozatokkal kimutattatik, hogy az illető neve megmagyarosittatott s igy régi neve alatt helytelenül vétetett fel a választók névjegyzékébe................. ... 4 A központi választmánynak joga van az összeíró küldöttség által készített ideiglenes névjegyzékbe felvett egyének kihagyása iránt hiva­talból intézkedni... ... ... ... ... ... ................... ................... 4 A föld és ház tulajdonjoga telekkönyvi kivonattal igazolandó, és a telekkönyvi kivonatot az adóhivatali bizonyítvány nem pótolja ... ... 4 Értelmiséget igazoló oklevél alapján adófizetés kimutatása nélkül a névjegyzékbe csak azok vehetők fel, a kikre adó még kivetve sem volt 4 A községi jegyzőnek bizonyítványa arra nézve, hogy bizonyos községi lakos az adó kirovása ellen felebbezéssel élt s ezen felebbezés elintézést még nem nyert, alkalmas bizonyítékot nem képez ... .......... 4 Az elutasítás helybenhagyandó, ha a régi jogon kérelmező annak bizonyítására, hogy az 1848 — 1872. évi választói névjegyzékbe felvéve volt régi jog alapján, még felebbezéséhez sem csatolt okiratot ... ... 5 Az, hogy a vidékről Budapestre költözött okleveles ügyvéd 1891. évben a fővárosban adóval megróva nem volt, választói jogosult­ságát el nem enyészteti ................. ........................ ........................ 3 Azon okból, mivel az okleveles ügyvéd a gyakorló ügyvédek lajstromába fel nem vétetett, az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a értel­mében, az ügyvédi oklevele alapján őt illető választói jogától el nem esett . A gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdíj-egyesülete által ki­állított tagsági igazolvány az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-ában előirt (gazdász) oklevelet nem pótolja ... ... ................................................. 5 Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 9. §-a a községi jegyzők közt különb­séget nem tévén: az állandóan alkalmazott községi segédjegyzők a választói névjegyzékbe felveendők ... ... ................... ... ... 5 Abból, hogy valaki előbbi években a választói névjegyzékbe fel volt véve, következtethető, hogy az a választói jogosultságra szükséges életkort már elérte, s így ezen körülmény kimutatása az utóbbi név­jegyzékbe való felvételre nem szükséges ... ... ... ........................ 5 A községi bizonyítvány annak elbírálásánál, hogy valamely adózó a választói névjegyzékbe fölvehető volt-e, figyelembe nem jöhet ... ... 5 A hivatalos iratokból kitűnvén, hogy bizonyos tisztviselő ellen adóhátralék miatt foglalás intéztetett s ennek alapján a hátralék a fize­téséből tényleg levonatott s az illető pénzügyigazgatóságnak megkülde­tett kellő időben, az átküldésnél felmerült késedelem pedig a felszó­lamló terhére felróható nem lévén : a névjegyzékbe felvétel elrendelendő . Az, a­ki a betétszerkesztők mellett mint a gyorssajtó kezelője ideiglenesen napidíjasként van alkalmazva, közszolgának nem vehető... " Az okirat a jogosultak nevére vonatkozó részében nyilván ki­igazítva lévén, s a kiigazítás a kiállító főszolgabíró által megemlítve nem lévén, az aggályosnak tekintendő s mint ilyen az azzal bizonyítani kívánt ténykörülmény kimutatására nem alkalmas ... ... . ... ... ” Az ügyvédek jövedelmükre való tekintet nélkül választói jogosult­sággal bírnak, de ha adóval már meg vannak róva, ellenükben is alkal­mazást nyer a vál. törv. 12. §-ának 5. pontja, mely szerint az adóhátralék létezése kizárja a választási névjegyzékbeli felvételt.......... ... ... ... 6 Az állandóan nem alkalmazott és rendszeresített községi segéd­jegyző a választási névjegyzékbe fel nem veendő ................... ... ... 6 A községi elöljáróság nincs arra kötelezve, hogy a választási név­jegyzéknek közszemlére való kitételéről az érdekelteket még külön is értesítse ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 6 A községi bíró jogosítva van a víz lefolyását akadályozó fákat közrendészeti szempontból kivágatni ... ... ... .... ................ ... 7 Ha a tanító a vezetésére bízott népiskolába járó gyermekeket hazafiatlan érzelmű s a magyar nemzet elleni gyűlöletre alkalmas szövegű dalra oktatja, a nemzetiség elleni izgatás vétségét követi el. Ugyanezen vétségben válik bűnössé azon iskolai igazgató is, ki a tanító ezen eljárá­sát nemcsak eltűri, de a gyermekeket e dalból kérdezgeti is ... ...­­ A kézbesítőnek azon cselekménye, hogy elhalt egyének kézjegyé­vel látja el a telekkönyvi bejegyzést elrendelő végzés kézbesítéséről szóló bizonylatot és e vétiven a kézbesítés megmagyarázását is igazolja; közhivatalnok által elkövetett közokirathamisítást képez........... ... ... 10 Az adókulcsnak — censusnak — megállapítása ellen irányuló felebbezés a kir. Curia által figyelembe nem vehető. A valamely községben legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek adójának kinyomozása, illetve megállapítása kérdésében használandó felebbezés nem a kir. Curiához, hanem a belügyminiszerhez intézendő. (Törv. 26. és 34. §.)... ............................................................................. 11 A felebbezőnek a feleségével közös adókönyvében adóhátralék lévén kitüntetve, ily esetben az adótartozás közös és egyetemleges lévén , az nem tekinthető olyannak, a­ki adóhátraléktól való mentességét ki­mutatta, s így a névjegyzékbe felvétethetett volna ... ... ... ... ... 11 Választói jogosultsággal, ha egyéb törvényi feltételek fenforogná­­nak is, nem birnak azok, a kik (Törv. 10. §.) közszolgálatban álló szolgák 11 Azoknak is van választói joguk (1874. évi XXXIII. t.-cz. 6. §.), a kik tulajdonul oly házat birnak, mely legalább évi 105 frtnyi tiszta jöve­delem után rovatott meg hátbéradóval ............................................... 11 Tekintet nélkül jövedelmükre, csak azon községi iskolai tanítók bírnak választói joggal, a­kik tényleges hivatali alkalmazásban vannak, mint nyugdíjasok azonban csak azon esetben, ha legalább 500 frt évi jövedelem után fizetnek jövedelmi adót ... .......... ... ... ... ... 12 Az adásvételi szerződéssel megvett ingatlannak a felebbező tulaj­donosa április 15-ig még nem lévén , az ingatlan adásvételét megelőző időben azon ingatlan után maradó adóhátralék az ő választói jogosult­ságára befolyással nincsen ... ....................................................... ... 12 Az összeíró küldöttség felől feltételezendő lévén, hogy az illetéket a törvénynek megfelelő jogosultság alapján vette fel, a felvétel helyben­hagyandó, míg nem bizonyíttatik, hogy a felebbezettek a választói név­jegyzékbe való felvételre jogosultsággal nem bírnak... ... ... ... ... 12 A névjegyzékbe felveendő, a­kire nézve az adófőkönyvi kivonat­ból nem tűnik is ki, hogy mint föld- vagy háztulajdonos vagy ily ingatlan örököse közvetlenül mennyi adót fizet, de az sincs bizonyítva, hogy nem fizet annyi adót, a mennyi a választói jogosultság érvényesítésére elégséges 12 Attól, a ki valamely előző évben régi jogon a választók névjegy­zékébe felvéve volt, ama jog bizonyítása újra nem követelhető ..._12 Az adóelőírás a fivérekre közösen eszközöltetvén, ily esetben közös-

Next