Magyar Közigazgatás, 1901 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-06 / 1. szám

XIX. éufolyam. — 7. szám. / Megjelenik minden vasárnap. Budapest, 1901 január 6. Szerkesztőség: Kossuth Lajos-utcza 1., hova a lap szellemi részét illető küldemények czimzendők. KÖZIGAZGATASI HETILAP Kiadóhivatal: Kossuth Lajos-utcza 1., hova a lap anyagi részét illető küldemények czimzendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Előfizetési ára : Egész évre 16 korona, félévre 8 korona. Hirdetések árszabály szerint. A közigazgatás egyszerűsítésének törvény­hozási feladata. Széli Kálmán ministerelnök újévi beszédében, a legközelebbi jövő törvényhozási és kormányzati föladatait illetőleg a követ­kező nyilatkozatot tette: «Fontos teendők elvégzése vár még erre az országgyű­lésre. A költségvetés tárgyalásának befejezése után a tör­vényjavaslatok egész sorozata lesz elintézendő. Ide tartozik az összeférhetlenségi törvény, a helyiérdekű vasutakról szóié törvény, a közigazgatás körébe tartozó több fontos javaslat és majd minden tárcza köréből a törvényjavaslatok egész soro­zata. A nagy reformmunkák a jövő országgyűlésre marad­nak Az adrninisztráczió rendezésének nagy fontosságú ügye, az igazságügy terén az uj peres eljárás, az adóreform, a bányajog, a gazdasági kérdések végleges rendezése, az auto­nóm vámtarifával és a külföldi szerződések kérdésével kapcsolatosan az ország érdekeinek és jogainak alapján úgy, a mint azokat a legutóbb hozott törvények biztosították, a jövő föladata.» Mindazok előtt, a kik a törvényhozás tárgyalásait figyelem­mel kisérik, a ministerelnök ezen nyilatkozata uj dolgokat nem tartalmaz, mert azonos értelmű kijelentéseket több Ízben tett az országgyűlésben és annak bizottságaiban. Mi újabb meg­erősítését látjuk az újévi beszédben a ministerelnök azon elhatá­rozásának, hogy az országgyűlés addig nem mehet széjjel, inig a közigazgatás egyszerűsítésére szükséges törvényhozási munkálatok befejezést nem nyernek. A ministerelnök kezdeményezésére minden kormányzati ágban megindult az úgynevezett egyszerűsítési akczió. Az egybegyüjtött anyag földolgozása folyamatban van. Ezen földolgozás eredményeit érthetjük azon «a közigazgatás körébe tartozó több fontos javaslat» alatt, melyeket a ministerelnök még ezen országgyűlésen elintézendőkül jelölt meg. Köteles­ségünket véljük teljesíteni, a midőn minden befolyástól menten elmondjuk nézeteinket az egyszerűsítéssel kapcsolatos törvény­hozási teendőkről. Tudomásunk szerint már több ministerium annyira haladt a hatáskörébe tartozó ügyek egyszerűsítésének munkálataival, hogy egyik-másik rendeleteket is bocsátott ki. Hogy vájjon az egyes kormányzati ágaknak ily külön álló intézkedései meg- felelnek-e a czélnak, és vájjon az elforgácsolt intézkedések nem vezetnek-e még nagyobb bonyodalmakra: erre egyelőre véleményt mondani nem akarunk. Most csupáu azon nézetünk­nek merünk kifejezést adni, hogy legalább is időelőttiek lehet­nek az efféle különálló egyszerűsítési intézkedések; mert az egységes vezérelvek s határozott alapelvek megjelölése, vagyis a vonatkozó törvények megalkotása előtt a különben is nagy rendeleti anyagot szaporítjuk. Nem hallgathatja: el azonban azon megjegyzésünket, hogy ha minden tárcza, minden kér­dést külön rendeletekben egyszerűsít, sem a közigazgatás, sem közönség nem lesz képes megemészteni az igy előállott mondjuk egyszerűsített feladatokat. Közbevetőleg legyen szabad még kifejezést adnunk azon nézetünknek, hogy a közigazgatás terén szükségesnek mutat­kozó egyszerűsítés részleteinek megállapítása előtt, tisztába kell hozni: mit ölel fel a beligazgatás gyűjtő neve alatt összefoglalt feladatkör, mert nálunk a szorosan vett belügyi igazgatás meg­lehetősen szét van forgácsolva az egyes tárczák között. Meggyőződésünk szerint a czélba vett egyszerűsítésnél azon nagy területet kell a belkormányzat és beligazgatásnak első sorban felölelni, a mely a szoros értelemben vett közigaz­gatásra, vagyis a törvényhatóságok s azok alantas közegeire terjed. Ebben aztán nem tehet különbséget az, hogy a felső intézkedési ügykör a belügyi, kereskedelemügyi, földmivelés- ügyi stb. tárczákba van osztva. Az összes beligazgatási ügyek egyszerűsítését együtt, egyszerre és össszevágólag kell meg­oldani. Ide vonatkozik azon észrevételünk, hogy addig, a mig a ministerelnök által kezdeményezett egyszerűsítési akczió törvényhozási alapokat nem nyer, elhamarkodottaknak látsza­nak az egyes tárczák körében tett, vagy teendő intézkedések Hogy minő törvényhozási munkálatokban fog körvonalazást nyerni a közigazgatás egyszerűsítése, arról illetékes helyről tájékozva még nem vagyunk s igy ezúttal tisztán csak a saját nézeteink reprodukálására szorítkozhatunk. A beltigymiuister múlt évi 125,000. sz. a. kiadott s lapunk 48. számában közölt rendeletével 24 pontban csoportosította az egyszerűsítés sarkkérdéseit és fölhívta a törvényhatóságo­kat, illetőleg a főispánokat, hogy azok fölött alkalmas szakerőik bevonásával tanácskozva, megállapodásaikat 1900. év végéig terjeszszék föl A törvényhatóságok e fölhívásnak bizonyára legjobb tudásukkal és értelmi erejük teljes fölhasználásával igyekeztek megfelelni. Nem vagyunk ezen mindenesetre nagy­becsű anyag felől tájékozva, de magunk is számot vethettünk a rendeletben foglalt kérdésekkel kijelölt czéllal, s azért meg­kísértjük vázolni, hogy minő keretekben mozoghat nézetünk szerint a törvényhozási megoldás. A törvényhozási intézkedések a következőket ölelhetik föl. 1. A belügyminister kapjon fölhatalmazást arra, hogy a törvényhatósági és községi igazgatásban szükségesnek mutat­kozó egyszerűsítéseket rendeleti utón statuálja, természetesen csak az általános reformok életbeléptéig terjedő ideiglenes érvénynyel. 2. A felebbezési határidők egységesittessenek, valamint a különböző rendőri kihágásoknál a felebbezesi fórumok is. 3. Rendeztessék a kihágásokból befolyó pénzbüntetések kezelése és hová fordítása. 4. A közigazgatási pénzkezelés a postatakarékpénztárak utján történjék. 5. A kézbesítéseket a posta teljesítse. Ma már azt mondhatjuk, hogy ezen kérdések megoldásának mikéntje nem tisztán csak a szaktudomány titka, hanem sok tekintetben, közóhaj alakjában áthatotta a közvéleményt is. A tény az, hogy a törvényhatósági és községi igazgatási eljárás egyes részleteit a fejlődött viszonyok folytán a tör­vények már kellőleg nem szabályozzák, a számtalan kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents