Magyar Közigazgatás, 1905 (23. évfolyam, 1-53. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. Annak a kérdésnek eldöntése: várjon a közigazgatási közeg ter­hére fegyelmi úton megállapított mulasztás vagy vétkes gondatlanság okozati összefüggésben áll-e az okozott kárral ? a polgári bíróság hatás­körébe tartozik .......... . .......................................................................... 2 A segédjegyző, a ki kisebb polgári ügyekben a felektől bélye­gekre kapott pénzt jogtalanul eltulajdonítja , hivatali sikkasztást követ el . Az 1885. évi XXIII. t.-cz. 1­ §-a szerint az általános magánjogi törvények és szabályok intézkedései az eme törvény által szabályozott magánjogi viszonyokra csak annyiban alkalmazhatók, a­mennyiben azt eme törvény ki nem zárja, minthogy a hivatott törvényszakaszban meg­határozott vízművek átalakíttatása és az okozott kár iránti eljárás és határozathozatal az idézett törvényczikk 156. §-a és az 1996. évi XXVI. t.-cz. 57. §-a 6. pontja, 54. §-a 5. pontja szerint az illetékes köz­igazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik................................................. 5 A községi jegyző kártérítéssel tartozik, ha a törvény rendelkezé­sének meg nem felelő hiányos végrendeletet szerkesztett ................... 8 Ingatlanra vonatkozó adásvételi jogügyletnél az az eladó, a­ki maga szerkeszti és adja be a tulajdonjog bekebelezését kérő beadványt, akkor sem követ el zugirászati kihágást, ha ezt több ízben és díjazásért teszi ............................ .................................................................................... 13 Az általános jogelvek szerint az állat által okozott kárért rend­szerint az állat tulajdonosa felelős Ha valaki országos vásár alkalmával tehenét a vásáros nép között vezető kötél nélkül hajtatja , az ily állat által okozott kárért a tulajdonos felelős ................................................... 14 A zugirászati kihágásnak lényeges alkotóelemét a felek képvisele­tének Üzletszerű, vagyis kereset gyanánt díjazásért való folytatása képezi 15 Az 1881. évi IV. t.-czikknek az 1883. évi V. t.-cz. által is hatá­lyában fenntartott 35. §-a szerint, a fogyasztási adó körül felmerülő kér­dések elintézése nem tartozik a polgári bíróságok hatásköréhez ... ... 19 Az 1868. évi Lili­­t.-czikk 19. §-ának második bekezdésében fog­lalt, a minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka fel­függesztésére vonatkozó rendelkezés Szent István király napjára nem ter­jed ki ........................................... ..................................................................... 32 A mezőrendőri kihágás miatt kiszabott pénzbüntetésnek elzárásra való átváltoztatásánál nem a Kbt. 22. §-a, hanem az 1814. évi XII. t.-cz. 114. § a az irányadó............................................................................................. 33 A zugirászati kihágásra rendelt elzárás tartama két hónapi elzá­rást meg nem haladhat ... .........................__ ... _ _ _ ... _ 35 az illetékes gyámhatóság a gyermek tartása kérdésében úgy a bírói ítélettől, valamint a felek közt létrejött és a bírói ítéletnek alapul szolgált egyezségtől eltérő intézkedést tehet ... .................. ... ... 49 A csendőr által szolgálata közben okozott testi sértésért, habár a sértés véletlenségből követtetett is el, egyenesen az állam tartozik kár­térítési felelősséggel........................... ............................................................. 51 A marhalevelekbe valótlan adatoknak oly czélból való beírása, hogy a vesztegzári intézkedések kijátszassanak, a btk. 394. 8-ába ütköző közokirathamisitást képez _ ... _ _ ... _ ... .................. 53 Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Ha Budapest székesfővárosi virilisták választásánál a szavazás befejezte után hal el valamelyik rendes tagnak megválasztott virilista, ez a körülmény az illetőnek igazolását nem akadályozhatja, és az elhalt helyett póttag hívandó be ............................................................................ 3 Após és vő között, közös lakásból eltávolítás miatt felmerült panasz elbírálása bírói útra tartozik ........... ............................................ 4 Ha valamely tisztviselő által fizetési osztályában eltöltött idő el­érte vagy meghaladja a magasabb összegű pótlékhoz megkívánt szolgá­lati időt, akkor az ehhez való igényt az illető tisztviselő már feltétlenül megszerezte, s nincs oly törvényes rendelkezés, mely ez igény érvénye­sítését később indított fegyelmi eljárás eredményétől tenné függővé ... " Az 1904. évi 1. t.-cz. alapján a m. kir. m­inisterium 530 M. E. sz. alatt kiadott rendeletének, mely szerint, ha az V—XI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőtől az 1904. évi I. t.-cz. hatályba lépte után hozott­­ jogerős fegyelmi ítélettel, vagy az 1871. évi VIII. t.-cz. határozata foly­tán a fokozatos előléptetés megvonatik, akkor az idézett rendelettel meg­állapított magasabb összegű személyi pótlék­ra való igény megállapításá­nál szolgálti idejéből leszámítandó az az idő, a­melyen át a fokozatos előléptetésből ki lett volna zárva, csupán az az értelem tulajdonítható, hogy a magasabb összegű személyi pótlék megállapításánál az a szolgá­lati idő nem számítható, a­mely alatt az illető tisztviselő magasabb fize­tési fokozatba előléptethető nem lett volna ; de nem foglalja magában ez a rendelkezés azt, hogy ne számíttassák egész tartamában az az idő, a melyet az illető tisztviselő fizetési osztályában eltöltött, még mielőtt ellene a fegyelmi eljárás folyamatba tétetett, vagyis a mely idő alatt a fokozatos előléptetésből kizárva nem volt ............................................ 7 Az 1893. évi XXVI. t.-cz. 4., 5. és 10. §-ai a tanítói illetménynek beszedésére és kiszolgáltatására kifejezetten az iskolafentartót kötelezik, és ezen kötelezettség elmulasztása esetén végrehajtási eljárás törvény­szerűleg csak az iskolafentartó ellen indítható ... ................................... 11 Ha az állatorvosi kiszállás közérdekből történik, a kiszállási költ­ségeket akkor is az államkincstár viseli, ha a kiszállás valakinek mulasz­tása folytán következett be. A mulasztás a fennálló szabályok szerint más megfelelő módon (pl. fegyelmi vagy kihágási eljárás) torolható meg 12 A városi közérdekű ügyekben hozott törvényhatósági határozatok elleni felebbezés határideje ... . ............................................................ 14 A gyámpénztári tartalékalapból külön alapítvány nem létesíthető 16 A szolgálat tartama alatt megbetegedett cselédért a kórházi gyógy­­költségeket, ha a tényleges szolgálat a 16 napot meghaladta s a betegség nem a gazda avagy a cseléd hibájából keletkezett, 30 napra terjedőleg a gazda köteles megtéríteni, az esetben is, ha cseléd nem közvetlenül a szolgálat elhagyása után, de ettől számítva 30 napon belül vétetett fel a kórházba............................................................................................................. 17 A bűnügyi nyomozás eredményéről szóló csendőri jelentésben a terheltek és tanuk személyi adatai is kitüntetendők ... ........................... 17 Az utolsó befizetéstől számított 6 héten belül kórházba került tag­jaiért a betegsegélyző-pénztár a betegápolási költségeket a törvényes határidőre terjedőleg fizetni köteles ... _ _ ... ... ................... 18 Közigazgatási után a görög keleti román egyházközségek kultusz­adója behajtandó akkor is, ha a kimutatások csupán az illetékes görög­keleti román esperes hivatalos pecsétjével és aláírásával vannak ellátva 19 A törvényhatósági bizottság legtöbb adót fizető tagjai névjegyzé­kének megállapításánál a közkereseti társaságok által fizetett egyenes állami adók a czégtulajdonosok adójaként számba veendők, ha magából az adóhivatal kimutatásából kitűnik, hogy az adó a társaság tagjai között miként oszlik meg, vagy pedig ha egyébként igazoltatik, hogy az adó alapját képező társasági vagyonhoz vagy jövedelemhez a társa­ság egyes tagjainak milyen arányban van joga........................................... 20 Katonai és törvényhatósági szolgálati időnek nyugdíjazás szem­pontjából való beszámítására nézve viszonosság nem forog fenn ........... 21 Szegénysorsú árváknak kisiparosoknál tanonczokul való elhelyezése 22 A törvényhatósági alkalmazottak elhalálozásáról szóló gyászjelen­tések, ha azokat a törvényhatóság adja is ki portókötelesek .................... 22 A tiszteletbeli tisztviselőkre nézve úgy a vármegyei mint a városi törvényhatóságokban az az általános gyakorlat áll fenn, hogy ha azok szolgálattételre berendeltetnek, az illető állással összekötött illetményekre jogot nem tarthatnak, a törvényhatóság azonban őket teljesített szolgá­latuk után jutalomban részesítheti.................................................................... 23 Fogtechnikusoknak a fogorvosi gyakorlat körébe tartozó műveletek végzésére adott legfelsőb engedélyek magyarázása .................................... 23 Elhagyott gyermek után felmerült s a községet terhelő tartásdij az orsz. betegápolási alapból meg nem téríthető _ _ ... _ ... 24 Az árvaszék az elhagy­ttá nyilvánítást mindaddig meg nem tagad­hatja, a­mig a kiskorú hozzátartozóinak anyagi helyzete előzőleg meg nem állapíttatott.................. ... .................. ............................................ 24 A királyi Jószef műegyetemtől nyert építési oklevél az államszol­gálat műszaki ágazatában való alkalmaztatásnál a köztisztviselők minő­sítéséről szóló 1883. évi I. t. sz. 10. §-ának rendelkezése szempontjából a mérnöki oklevéllel teljesen egyenlő.............................. ........................ 25 A kisajátitási jog engedélyezésével egyidejűleg a kisajátitási el­járás el nem rendelhető ......................................... ... ............................ 26 A kisajátítási eljárás elrendelésének kérelmezése előtt a kisajátítási tervre nézve az egyezség feltétlenül megkísérlendő. A kisajátítási eljárás csak azok ellen kérendő, a­kikkel az egyezség létre nem jött. Ha a tervre nézve a kisajátítást szenvedőkkel egyezség jött létre, a kisajátí­tási eljárásnak helye nincsen............................................................................. 26 A kisajátítási tervre nézve létrejött egyezség a kisajátítási tervre és összeírásra záradékban reávezetendő, s az érdekeltek által aláírandó 27 Állatvásárterek czéljaira a kisajátítási jog megadható ................... 27 A kisajátítási terv és összeírás mindenkor két-két példányban ter­jesztendő fel, ha az eljárás elrendelése kérelmeztetik ... .................... 27 A bányaüzem czéljaira szükséges területek kisajátítása a bánya­­törvény alapján bírálandó el. A bányaüzemmel kapcsolatos kisajátítási kérdések végső fokban a m. kir. pénzügyministerhez tartoznak ........... 27 Felekezeti népiskola czéljaira kisajátítási jog nem adható ... 28 A kisajátítási tervnek és összeírásnak összhangban állónak kell lennie. A kisajátítandó területeken létesített épületek úgy a kisajátí­tási terven, mint az összeírásban pontosan feltüntetendők s leirandók .... 28 Felekezeti templomok, iskolák, óvodák czéljaira sem a hitfelekezet, sem pedig a községek (városok) részére kisajátítási jog nem adható . 28 Az idegen hangzású utóneveknek a választói névjegyzékbe miként való feljegyzése.................................................................... ............................ 29 Ha a kisajátító és a kisajátítást szenvedő fél között úgy a kisa­játítási tervre nézve, mint az árra nézve a megegyezés létrejött, a bir­tokba vezetés a rendes bíróságnál kérelmezendő. Ily esetekben az 1881. évi XLI. t.-cz. 45. §-a alkalmazásának — mely szerint a munká­latok megkezdését sürgősség esetén a kereskedelemügyi miniszer a tör­vényben megszabott feltételek mellett megengedheti — helye nincsen ... 30 A kisajátitási eljárás foganatosítására kiküldött bizottságnak fel- Szolgálatban lévő pénzügyőr ellen tiszteletlen, de nem becsület­­sértő kifejezés miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jog­körébe tartozik................................................................................................. 38 A közigazgatási hatóság jogerős ítéletének hatályon kívül helye­zése nyilvános helyen való verekedés alkalmával okozott könnyű testi sértés miatt indított ügyben ........................................................................... 39 Beltelken fekvő mesgyevonal helyreállítása iránt indított ügy el­bírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ............................................ 41 Az állami italm­érési tiszta jövedelemből az 1888. évi XXXV. t.-cz' 69. §-a alapján a várost megillető részesedés iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik................................................... 42 A­ki valamely leányt ígéretekkel arra bírt, hogy kéjnővé legyen, nem a büntető törvénykönyvbe ütköző csábítás bűntettét követi el, hanem e cselekménye a kbtv. 81. §-a alapján bírálandó el. Az ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ........................................... 44 Valamely egyesület közhelyisége az egyleti tagok s meghívottjaik magánhasználatára szolgál, az tehát nyilvános, vagyis a közönségnek nyitva álló helynek nem tekinthető. Az ily helyiségbe való erőszakos behatolás a btkv. 330., esetleg 332. §-ában meghatározott laksértés ismér­veit tünteti fel. Az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik a 16 Vasúti váróteremben elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik............................................................................. 47 Az orvosi látlelet nem kizárólagos bizonyítéka a testi sértésnek. Az orvosi látlelet hiánya miatt a bűnvádi eljárás megindítása nem tagad­ható meg. Ha utczai verekedésben résztvett egyének egymást kölcsönö­sen összeszurkálva, testi sértést követnek, az eljárás a kir. biróság hatás­körébe tartozik........................................................................................... ... 48

Next