Magyar Közigazgatás, 1906 (24. évfolyam, 1-52. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS szemben a kbtv. 75. §-ának elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ... .................. . ...................................... .................. 31 Községi főtéren levő díszfák kitördelése nem vagyonrongálás által elkövetett vétséget, hanem a kbtv. 80. §-ába ütköző kihágást képez. Az ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. 11 a bünte­tendő ügyben a kir. járásbíróság érdemi tárgyalást tartott, úgy a B. P. 22. §-a értelmében az ügy közigazgatási hatósághoz nem tehető át, mert a kir. bíróság szélesebb hatáskörénél fogva köteles érdemleges ítéletet hozni ... .............................................................. ... ... ......... .. 32 A vármegyei szabályrendelet értelmében kiküldött inségbizottság tagjaival szemben hatóság elleni erőszak bűntette csak az esetben követ­­tetik el, ha a kiküldöttek személyére kiható erőszak fejtetik ki, miáltal azok a hatóság meghagyásának végrehajtásában akadályozva vannak... 35 Ha valaki sebes hajtás közben mást elüt, kinek kerékpárja meg­rongálódott, ezért a btkv. 418. §-a alapján csak akkor vonható felelős­ségre, ha bebizonyul, hogy szándéka más ingó vagyonának megrongálá­sára irányult. E nélkül a cselekmény sebes, illetőleg vigyázatlan hajtás által elkövetett s a kbtv. 120. §-ába ütköző kihágást képez, melynek elbírálása, a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik ... ... ... 36 Egyletek «Önsegélyző asztaltársaság» czim alatti alakítása belügy­­ministeri jóváhagyás nélkül, az 1898. évi 1136/eln. B. M. sz. rendeletbe ütköző kihágást képez. Elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ......................................... .... ... ... 38 Más lovának bottal való megü­tése, ha az áltat a ló testi épségé­ben vagy munkabírásában kár nem okoztatik­, állatkiintást képez. Elbírá­lása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ................................ 40 A­ki embert kerékpárral elüt és rajta könnyű testi sértést okoz, cselekménye az 1897. évi 42.159. sz. belügyminiszeri rendeletbe ütköző kihágást képez. E kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság­ jogkörébe tartozik.......................... ........................................ .......................... ... 42 Ha többen nem együtt vagy közösen, hanem mindegyik függet­lenül a másiktól 60 kor. értéken alól fát vág ki és hord el az erdőből, e cselekmény az erdőtörvénybe ütköző kihágást képez, melynek elbírá­lása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik ... .................. . ... 44 Ablaknak bedobálása csoportosulás alkalmával az 1876. évi XII. törvényczikk 78. §-ába ütköző kihágást képez s elbírálása a közigazga­tási hatóság jogkörébe tartozik .......... .. ... .......................... ... 46 Elhullott állat húsának felhasználása miatt indított ü­gy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ... ... ........................ 47 A szolgálatba be nem fogadott cseléd bérkövetelése iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik .... ... ... 48 A szülészi teendőknek képesítés nélküli végzése miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság jogkörébe tartozik.......................... ... ... ........................................ ... ... ... 50 Ha hivatalos eljárásban levő hatósági közeg ellen, meggyalázó kifejezése használata által, becsületsértés követtetik el, a bűnvádi eljárás megindításához nem a felettes hatóság felhatalmazása, hanem a sértett magánindítványa szükséges. Az eljárás a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik......................................... ................. ................. .................. 52 Idegen névre szóló vadászati jegyen az érvényességi tartam ki­igazítása közokirathamisítást képez ... ... ... .................. ........... 36 A tulajdonosnak saját tulajdonával való rendelkezési jogánál fogva jogában áll a házán nyitást ott készíttetni, a­hol akar, hacsak a tekin­tetben a szomszédnak vele szemben fennálló szolgalmi joga attól el nem tiltja. Ily szolgalmi jog hiányában a szomszéd az ablak befalaztatását jogosan nem igényelheti és csak az áll jogában, hogy a saját telkén eszközölhető bármily építkezés által a kilátást, levegőt és világosságot az ablaktól, ha csak vele szemben ezt tiltó szolgalmi jog fenn nem áll, elzárja. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy valamely építkezés a köz­rendészet ezen pontjából megengedhető-e, a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik és így az a kérdés, hogy az alperesi ablak mennyiben ütközik a közrendészet szempontjából alkotott építkezési szabályrendelet intézkedéseibe, a peres felek közötti jogvita eldöntésénél figyelembe nem jöhet. Az, hogy mennyiben alperes az ablak befalaztatására nem köte­­leztetik, a törvényes elévülési idő alatt, neki oly szolgalmi joga kelet­kezik, a­melynél fogva felperes a saját telkén oly építkezést, mely az ablaktól a kilátást, levegőt és világosságot elzárja, nem eszközölhető téves, mert ezt a szolgalmi jogot elévülési jogc­ímen csak úgy lehet megszerezni, ha a szolgalmi jogot igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben a háztulajdonos által meggátoltatván, az elévülési időn belül jogával nem élt 41 A hatóságnak törvényes hatáskörén belül kiadott rendelete elleni izgatás nem válik büntetlenné az által, hogy maga a rendelet nem alapult anyagi törvényen ... ... .................. .......... ........................... 43 Vádlott 1905. évi augusztus hóban a saját szőlőjét őrizvén, Zs. K. két lakost ugyanott szőlőlopáson, érte, mire őt akarata ellenére szijjal összekötött kezekkel a szőlőből a községházára kisérte s mezőrendőri kihágás miatt feljelentette. Vádlott a btkv. 323. §-ának első bekezdése szerint meghatározott személyes szabadság megsértésének vétségét abban az esetben követte volna el, ha a letartóztatást, mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak be nem jelentette volna; a tettenkapottnak elfoghatásához való jogot a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény nem kötötte más feltételhez, mint csak ahhoz, hogy a bűncselekményen volt légyen az illető egyén rajta érve, teljesen közömbös tehát az, hogy ismerte-e a vádlott a bűncselekményen rajta értet vagy nem ismerte.......................... 45 Az a fegyelmi jogkör, melylyel a népoktatási törvények, ugy mint az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. és a későbbi 1876. évi XXVIII. t.-cz. végre­hajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister által legújabban 1902. évi október 11-én 14.266. szám alatt kibocsájtott rendelettel közölt, a községi iskolaszékek számára készített és kiadott «utasítás» a 134. szakaszban a tanítót tanítványai irányában felruházza, a testi fenyiték, nevezetesen a verés alkalmazása ki nem terjed, sőt ezt egyenesen kizárja az említett utasításnak 100. § a, melynek b) pontja növendékekkel való durva bánást a tanitóval szemben fegyelmi vétségnek minősíti ... és A leczke nem tudása miatt a tanító tanítványával szemben a fe­gyelmet nem gyakorolhatja oly módon, hogy azon testi sértést ejtsen. A házi fegyelem határainak túllépése esetében a büntetőjogi felelősség megalapításának helye van ... ... ... .................. ................ ... 51 Vádlott polgári iskolai tanár 12 éves növendékét az iskolában iskolai fegyelmetlenség megtorlása végett arczul ütötte. Az ekként elkö­­vetett könnyű testi sértésért nem büntettetek, mert tettével fegyelmi hatáskörét nem hágta túl oly mérvben, hogy cselekménye a büntető tör­vények súlya alá tartoznék .................. ... ........................................ 51 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A község azoknak a gyámoltalan szegényeknek az eltartásáról köteles gondoskodni, a­kikről mások nem gondoskodnak. A községre háruló ezen tartási kötelezettség tehát kifejezetten csak a dajkaságba adott vagyontalan kiskorúakkal szemben van megállapítva és a közsé­geket nyilván csak a teljesen elhagyatott, vagyis olyan egyén tartására kötelezi, a­kivel szemben sem más kötelezett, sem önkéntesen vállalkozó nincs, a­ki azt gondozza................................ .................................... 6 A megyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaik részben való fedezésére közérdekből megállapított illetményre nézve az állam, mint közhatalmi tényező felsőségi jogkörénél fogva áll jogviszony­ban a megyékkel, mint közhatóságokkal, következőleg az ez alapon támasztott kereseti követelés tisztán közjogi természetű és nem létezik tételes törvény, a­mely kimondaná, hogy ily természetű igények közjogi jellegük daczára magánjogi megítélés alá tartoznak_ _ ... ... _ Az idegen vadászterületen csatangoló vadászebek is kóbor ebeknek tekintendők és a vadászatra jogosult által szabadon lelőhetők, hacsak az ebek gazdáikkal, illetve azoknak környezetében nincsenek, a­kiknek gon­dozása és felügyelete alatt áltanak, vagy azoktól felismerhetően vadászat közben a vad felkutatására vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadászterületre.......... .... . ... ......................... ... ... 13 Ha valamely folyó előbbi medrét elhagyva, új medret ásott magá­nak és azt hozta létre, hogy a felperes ingatlanainak egy része alperes ingatlana mellé került, az erre alapított tulajdoni kereset bizonyítására nem elegendő, hogy a felperesi ingatlan annyival kisebb, mint a­mennyi­vel az alperesi ingatlan nagyobb, hanem azt kell bizonyítani, hogy a felperes által igényelt földterület az ő birtokának a víz által elszakított kiegészítő része ... ..................................................................................... 17 A földesúri jogon gyakorolható halászati jog nem tartozik fel­tétlenül magához az ingatlanhoz. Ha a halászati jog gyakorlására vonat­kozó igény az 1888. évi XIX. t.-cz. 3 §-a szerint kellő időben bejelen­tetett, ez mint földesuri jog önállóan is érvényesíthető................. ... 18 A ki nyilvános gyülekezeten elmondott b­szédében, a munkásnak nevezett néposztályt a másik néposztálylyal szemben gyűlöletre izgatja , az izgatás vétségét követi el. A nyilvános gyülekezeten a való tények elmondásával is lehet izgatni... .................. ................. ... ... 20 Habár a csendőrőrs, a­melynél a vádlott elveszett vadszőlővesz­­szője miatt panaszt emelt, hatóságnak nem tekinthető, mégis olyan közege , a rendőri hatóságnak, a­mely a bűnvádi feljelentések elfogadására és ezek nyomán a nyomozat bevezetésére nemcsak hivatott, de kötelezett is. Ebből következik, hogy vádlott feljelentése a btkv. 260. §-ának meg­felelő módon bírálandó el. Ha vádlott a feljelentést megtörtént lopás miatt jogos gyamúokok alapján tette, a feljelentés nem büntethető. ... 23 törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Czigányzenekarok katonai egyenruhához hasonló öltönyt nem viselhetnek...................................................................................... ........... 2 Elhagyottnak mutatkozó gyermeknek árvaszéki intézkedés előtt a menhelybe való ideiglenes felvétele körül követendő eljárás................. 3 Építkezési engedélyeknek iparhatósági telepengedélyhez kötött iparüzleteknél való kiadása ... .................. ........................ ... ... 3 Ha a járási orvos mint a törvényhatóság közegészségügyi szak­közege a fürdők feletti törvényes felügyeletet gyakorolja, ezen eljárás a közérdekű hivatalos kiküldetés jellegével bír, a­mely után az úti­­átalánynyal ellátott járási orvos a vármegyei ügyviteli szabályok 25. §-a értelmében kiszállási költségeket sem a törvényhatósági pénztár, sem magántól terhére fel nem számíthat . ... ......................................... 4 A kisajátítási terv ellen, a kisajátítási eljárás folyamán jegyző­könyvre nem adott kifogások, a tervet megállapító határozat ellen feleb­­bezési okul nem szolgálhatnak. A kisajátítandó területen, a jog enge­délyezése után, hatósági engedély nélkül épített háznak eltávolítása ren­des közigazgatási úton megoldandó kérdést képez. 1 Ha az érdekelt birto­kosok a kisajátítási eljárás folyamán a megajánlott kártalanítási árt el nem fogadják, a kisajátító bizottság a kártalanítási árt megállapítani nem jogosult, h­anem az a kártalanítási eljárás keretében a bíróság által állapítandó meg ... ......... ....................................................................... 4 A trachoma terjedésének meggátlásáról szóló 1886 évi V. t.-czikk l. § a, valamint a nyilvános betegápolási költségek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. törvényczikk 9. §-ának a) pontja az államkincstárt a trachomában szendvedő s házilag gyógykezelt betegek után nemcsak a fölmerült orvosi kezelési, hanem az ápolási költségek megtérítésére is kötelezvén, a házilag gyógykezelt betegsegélyző pénztári tagoknak beteg­ségük idején kiszolgáltatott táppénz pedig a tulajdonképeni ápolási költ­ség fedezésére szolgálván , az államkincstár a táppénzt is magukban foglaló ilyen betegápolási költségeket egész összegükben a betegsegélyző pénztárnak megtéríteni tartozik ... . ... ... ... ................. ... 5 A büntető törvénykönyv 291. és 310. §-aiban vannak meghatározva azok az esetek, midőn a szülésznő foglalkozásától járatlansága vagy hanyagsága miatt a büntető bíróság által véglegesen vagy ideiglenesen eltiltható, de a közigazgatási hatóságokat a törvény nem ruházza fel azon joggal, hogy azokat, a­kik magánszülésznői gyakorlatot jogérve-

Next