Magyar Közigazgatás, 1906 (24. évfolyam, 1-52. szám)
A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS szemben a kbtv. 75. §-ának elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ... .................. . ...................................... .................. 31 Községi főtéren levő díszfák kitördelése nem vagyonrongálás által elkövetett vétséget, hanem a kbtv. 80. §-ába ütköző kihágást képez. Az ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. 11 a büntetendő ügyben a kir. járásbíróság érdemi tárgyalást tartott, úgy a B. P. 22. §-a értelmében az ügy közigazgatási hatósághoz nem tehető át, mert a kir. bíróság szélesebb hatáskörénél fogva köteles érdemleges ítéletet hozni ... .............................................................. ... ... ......... .. 32 A vármegyei szabályrendelet értelmében kiküldött inségbizottság tagjaival szemben hatóság elleni erőszak bűntette csak az esetben követtetik el, ha a kiküldöttek személyére kiható erőszak fejtetik ki, miáltal azok a hatóság meghagyásának végrehajtásában akadályozva vannak... 35 Ha valaki sebes hajtás közben mást elüt, kinek kerékpárja megrongálódott, ezért a btkv. 418. §-a alapján csak akkor vonható felelősségre, ha bebizonyul, hogy szándéka más ingó vagyonának megrongálására irányult. E nélkül a cselekmény sebes, illetőleg vigyázatlan hajtás által elkövetett s a kbtv. 120. §-ába ütköző kihágást képez, melynek elbírálása, a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik ... ... ... 36 Egyletek «Önsegélyző asztaltársaság» czim alatti alakítása belügyministeri jóváhagyás nélkül, az 1898. évi 1136/eln. B. M. sz. rendeletbe ütköző kihágást képez. Elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ... ... ... ... ... ......................................... .... ... ... 38 Más lovának bottal való megütése, ha az áltat a ló testi épségében vagy munkabírásában kár nem okoztatik, állatkiintást képez. Elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ................................ 40 Aki embert kerékpárral elüt és rajta könnyű testi sértést okoz, cselekménye az 1897. évi 42.159. sz. belügyminiszeri rendeletbe ütköző kihágást képez. E kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik.......................... ........................................ .......................... ... 42 Ha többen nem együtt vagy közösen, hanem mindegyik függetlenül a másiktól 60 kor. értéken alól fát vág ki és hord el az erdőből, e cselekmény az erdőtörvénybe ütköző kihágást képez, melynek elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik ... .................. . ... 44 Ablaknak bedobálása csoportosulás alkalmával az 1876. évi XII. törvényczikk 78. §-ába ütköző kihágást képez s elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik .......... .. ... .......................... ... 46 Elhullott állat húsának felhasználása miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik... ... ... ........................ 47 A szolgálatba be nem fogadott cseléd bérkövetelése iránt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik .... ... ... 48 A szülészi teendőknek képesítés nélküli végzése miatt indított ügy elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság jogkörébe tartozik.......................... ... ... ........................................ ... ... ... 50 Ha hivatalos eljárásban levő hatósági közeg ellen, meggyalázó kifejezése használata által, becsületsértés követtetik el, a bűnvádi eljárás megindításához nem a felettes hatóság felhatalmazása, hanem a sértett magánindítványa szükséges. Az eljárás a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik......................................... ................. ................. .................. 52 Idegen névre szóló vadászati jegyen az érvényességi tartam kiigazítása közokirathamisítást képez ... ... ... .................. ........... 36 A tulajdonosnak saját tulajdonával való rendelkezési jogánál fogva jogában áll a házán nyitást ott készíttetni, ahol akar, hacsak a tekintetben a szomszédnak vele szemben fennálló szolgalmi joga attól el nem tiltja. Ily szolgalmi jog hiányában a szomszéd az ablak befalaztatását jogosan nem igényelheti és csak az áll jogában, hogy a saját telkén eszközölhető bármily építkezés által a kilátást, levegőt és világosságot az ablaktól, ha csak vele szemben ezt tiltó szolgalmi jog fenn nem áll, elzárja. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy valamely építkezés a közrendészet ezen pontjából megengedhető-e, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik és így az a kérdés, hogy az alperesi ablak mennyiben ütközik a közrendészet szempontjából alkotott építkezési szabályrendelet intézkedéseibe, a peres felek közötti jogvita eldöntésénél figyelembe nem jöhet. Az, hogy mennyiben alperes az ablak befalaztatására nem köteleztetik, a törvényes elévülési idő alatt, neki oly szolgalmi joga keletkezik, amelynél fogva felperes a saját telkén oly építkezést, mely az ablaktól a kilátást, levegőt és világosságot elzárja, nem eszközölhető téves, mert ezt a szolgalmi jogot elévülési jogcímen csak úgy lehet megszerezni, ha a szolgalmi jogot igénylő háztulajdonos azt bizonyítja, hogy a szomszéd telek tulajdonosa valamely oly intézkedést, mely az ablaknyitás czélját meghiúsította volna, eszközölni kezdett, de ebben a háztulajdonos által meggátoltatván, az elévülési időn belül jogával nem élt 41 A hatóságnak törvényes hatáskörén belül kiadott rendelete elleni izgatás nem válik büntetlenné az által, hogy maga a rendelet nem alapult anyagi törvényen ... ... .................. .......... ........................... 43 Vádlott 1905. évi augusztus hóban a saját szőlőjét őrizvén, Zs. K. két lakost ugyanott szőlőlopáson, érte, mire őt akarata ellenére szijjal összekötött kezekkel a szőlőből a községházára kisérte s mezőrendőri kihágás miatt feljelentette. Vádlott a btkv. 323. §-ának első bekezdése szerint meghatározott személyes szabadság megsértésének vétségét abban az esetben követte volna el, ha a letartóztatást, mihelyt lehetséges volt, a hatóságnak be nem jelentette volna; a tettenkapottnak elfoghatásához való jogot a bűnvádi perrendtartásról szóló törvény nem kötötte más feltételhez, mint csak ahhoz, hogy a bűncselekményen volt légyen az illető egyén rajta érve, teljesen közömbös tehát az, hogy ismerte-e a vádlott a bűncselekményen rajta értet vagy nem ismerte.......................... 45 Az a fegyelmi jogkör, melylyel a népoktatási törvények, ugy mint az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. és a későbbi 1876. évi XXVIII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi minister által legújabban 1902. évi október 11-én 14.266. szám alatt kibocsájtott rendelettel közölt, a községi iskolaszékek számára készített és kiadott «utasítás» a 134. szakaszban a tanítót tanítványai irányában felruházza, a testi fenyiték, nevezetesen a verés alkalmazása ki nem terjed, sőt ezt egyenesen kizárja az említett utasításnak 100. § a, melynek b) pontja növendékekkel való durva bánást a tanitóval szemben fegyelmi vétségnek minősíti ... és A leczke nem tudása miatt a tanító tanítványával szemben a fegyelmet nem gyakorolhatja oly módon, hogy azon testi sértést ejtsen. A házi fegyelem határainak túllépése esetében a büntetőjogi felelősség megalapításának helye van ... ... ... .................. ................ ... 51 Vádlott polgári iskolai tanár 12 éves növendékét az iskolában iskolai fegyelmetlenség megtorlása végett arczul ütötte. Az ekként elkövetett könnyű testi sértésért nem büntettetek, mert tettével fegyelmi hatáskörét nem hágta túl oly mérvben, hogy cselekménye a büntető törvények súlya alá tartoznék .................. ... ........................................ 51 A m. kir. Curiának a közigazgatást érdeklő határozatai. A község azoknak a gyámoltalan szegényeknek az eltartásáról köteles gondoskodni, akikről mások nem gondoskodnak. A községre háruló ezen tartási kötelezettség tehát kifejezetten csak a dajkaságba adott vagyontalan kiskorúakkal szemben van megállapítva és a községeket nyilván csak a teljesen elhagyatott, vagyis olyan egyén tartására kötelezi, akivel szemben sem más kötelezett, sem önkéntesen vállalkozó nincs, aki azt gondozza................................ .................................... 6 A megyék részére közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásaik részben való fedezésére közérdekből megállapított illetményre nézve az állam, mint közhatalmi tényező felsőségi jogkörénél fogva áll jogviszonyban a megyékkel, mint közhatóságokkal, következőleg az ez alapon támasztott kereseti követelés tisztán közjogi természetű és nem létezik tételes törvény, amely kimondaná, hogy ily természetű igények közjogi jellegük daczára magánjogi megítélés alá tartoznak_ _ ... ... _ Az idegen vadászterületen csatangoló vadászebek is kóbor ebeknek tekintendők és a vadászatra jogosult által szabadon lelőhetők, hacsak az ebek gazdáikkal, illetve azoknak környezetében nincsenek, akiknek gondozása és felügyelete alatt áltanak, vagy azoktól felismerhetően vadászat közben a vad felkutatására vagy üldözése közben távoznak el és mennek át idegen vadászterületre.......... .... . ... ......................... ... ... 13 Ha valamely folyó előbbi medrét elhagyva, új medret ásott magának és azt hozta létre, hogy a felperes ingatlanainak egy része alperes ingatlana mellé került, az erre alapított tulajdoni kereset bizonyítására nem elegendő, hogy a felperesi ingatlan annyival kisebb, mint amennyivel az alperesi ingatlan nagyobb, hanem azt kell bizonyítani, hogy a felperes által igényelt földterület az ő birtokának a víz által elszakított kiegészítő része ... ..................................................................................... 17 A földesúri jogon gyakorolható halászati jog nem tartozik feltétlenül magához az ingatlanhoz. Ha a halászati jog gyakorlására vonatkozó igény az 1888. évi XIX. t.-cz. 3 §-a szerint kellő időben bejelentetett, ez mint földesuri jog önállóan is érvényesíthető................. ... 18 A ki nyilvános gyülekezeten elmondott bszédében, a munkásnak nevezett néposztályt a másik néposztálylyal szemben gyűlöletre izgatja , az izgatás vétségét követi el. A nyilvános gyülekezeten a való tények elmondásával is lehet izgatni... .................. ................. ... ... 20 Habár a csendőrőrs, amelynél a vádlott elveszett vadszőlőveszszője miatt panaszt emelt, hatóságnak nem tekinthető, mégis olyan közege , a rendőri hatóságnak, amely a bűnvádi feljelentések elfogadására és ezek nyomán a nyomozat bevezetésére nemcsak hivatott, de kötelezett is. Ebből következik, hogy vádlott feljelentése a btkv. 260. §-ának megfelelő módon bírálandó el. Ha vádlott a feljelentést megtörtént lopás miatt jogos gyamúokok alapján tette, a feljelentés nem büntethető. ... 23 törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Czigányzenekarok katonai egyenruhához hasonló öltönyt nem viselhetnek...................................................................................... ........... 2 Elhagyottnak mutatkozó gyermeknek árvaszéki intézkedés előtt a menhelybe való ideiglenes felvétele körül követendő eljárás................. 3 Építkezési engedélyeknek iparhatósági telepengedélyhez kötött iparüzleteknél való kiadása ... .................. ........................ ... ... 3 Ha a járási orvos mint a törvényhatóság közegészségügyi szakközege a fürdők feletti törvényes felügyeletet gyakorolja, ezen eljárás a közérdekű hivatalos kiküldetés jellegével bír, amely után az útiátalánynyal ellátott járási orvos a vármegyei ügyviteli szabályok 25. §-a értelmében kiszállási költségeket sem a törvényhatósági pénztár, sem magántól terhére fel nem számíthat . ... ......................................... 4 A kisajátítási terv ellen, a kisajátítási eljárás folyamán jegyzőkönyvre nem adott kifogások, a tervet megállapító határozat ellen felebbezési okul nem szolgálhatnak. A kisajátítandó területen, a jog engedélyezése után, hatósági engedély nélkül épített háznak eltávolítása rendes közigazgatási úton megoldandó kérdést képez. 1 Ha az érdekelt birtokosok a kisajátítási eljárás folyamán a megajánlott kártalanítási árt el nem fogadják, a kisajátító bizottság a kártalanítási árt megállapítani nem jogosult, hanem az a kártalanítási eljárás keretében a bíróság által állapítandó meg ... ......... ....................................................................... 4 A trachoma terjedésének meggátlásáról szóló 1886 évi V. t.-czikk l. § a, valamint a nyilvános betegápolási költségek fedezéséről szóló 1898. évi XXI. törvényczikk 9. §-ának a) pontja az államkincstárt a trachomában szendvedő s házilag gyógykezelt betegek után nemcsak a fölmerült orvosi kezelési, hanem az ápolási költségek megtérítésére is kötelezvén, a házilag gyógykezelt betegsegélyző pénztári tagoknak betegségük idején kiszolgáltatott táppénz pedig a tulajdonképeni ápolási költség fedezésére szolgálván , az államkincstár a táppénzt is magukban foglaló ilyen betegápolási költségeket egész összegükben a betegsegélyző pénztárnak megtéríteni tartozik ... . ... ... ... ................. ... 5 A büntető törvénykönyv 291. és 310. §-aiban vannak meghatározva azok az esetek, midőn a szülésznő foglalkozásától járatlansága vagy hanyagsága miatt a büntető bíróság által véglegesen vagy ideiglenesen eltiltható, de a közigazgatási hatóságokat a törvény nem ruházza fel azon joggal, hogy azokat, akik magánszülésznői gyakorlatot jogérve-