Magyar Közigazgatás, 1911 (29. évfolyam, 1-53. szám)

­ követelés iránti ügyének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik.......................................................................... ... ... ... ... 28 Ha a gyermektartás iránti ügyben, nem csupán a fizetendő tar­tási összeg megállapítása, hanem az is vitás, hogy a kiskorú unokák eltartása és nevelése iránt törvényes kötelezettségek előfeltételei a nagy­szülőkkel szemben is fenforognak, akkor az ügy elbírálása nem a köz­­igazgatási hatóságok, hanem a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik.. 29 Ha több tettes követ el erdei kihágást, azonban a tettesek által kivágott fa értéke 60 %-át meghalad, mely cselekmény értékénél fogva a lopás vétség ismérveivel bír , akkor a többi tettes ellen indított ügy elbírálása mint azzal lényegesen összefüggő, a rendes bíróság hatás­körébe tartozik.................. ... ... ................. ... ... .................. 30 Bírói végrehajtás foganatosításánál nem karhatalom kirendelése, hanem csendőrségi segédlet igényelhető. A csendőrségi segédletet az a hatóság igényelheti, melynek eljárása érdekében a segédletre szükség van. A községi bíróság által foganatosított végrehajtásnál ily esendőri segédletet nem a község jegyzője, hanem a községi bíróság igényelhet 3­ A város által az állatok felügyeletére felfogadott pásztor is gazdasági cseléd. Ezen minőségén nem változtat az a körülmény, hogy a város szabály­rendeletének megfelelőleg mint alkalmazott esküt tett ... ... ... ... 34 A jogközösségben nem álló egyének ellen juhok legeltetésével elkö­vetett kár mindegyik károsulttal szemben önállóan bírálandó el. Ha az egyes károsultak kára a 60 K-t nem haladja meg, az ügy elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ........... ... ... ... ... 35 Az 1907. évi LXI. t.-cz. szerint a hatásköri biróság a rendes biró­­ság és a közigazgatási biróság vagy a közigazgatási hatóság, úgyszin­tén a közigazgatási biróság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére van hivatva. Egyfelől a főszolgabíró és alispán, másfelől a posta- és távirdaigazgatóság és pedig ez utóbbi mint fél között támadt összeütközés ügyében a hatásköri bíróság döntésének nincs helye. ... 36 Ha a szolgálati idő a szerződés szerint nem évek, hónapok, hetek vagy napok számában, hanem bizonytalan időtartamban határoztatott meg és pedig felmondási idővel való korlátozás nélkül, akkor a bérköve­telés iránti ügy nem cselédbér, hanem közönséges magánjogi követelés és elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik . .................. 37 A távírda, távbeszélő és egyéb villamos berendezésekről szóló 1888. évi XXXI. t.-cz. 12. §-a szerint csak olyan távirdaberendezések állanak közbiztonság szempontjából a büntető törvény hatálya alatt, melyek a közönség vagy az állam használatára, szóval közczélokra szolgál­nak. A magánczélokra szolgáló távbeszélő berendezés, mely a Duna fenekére volt leeresztve és tilalomjelzővel el is volt látva, ha valamely hajóvontatással nem szándékosan megrongáltatok, csak vízrendőri kihá­gást képez , elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik... 39 A kir. ügyészség az 1871. évi XXIII. t.-cz. szerint az állam köz­érdekeinek képviseletére van szervezve ugyan, de azért nem biróság. Az 1907. évi LXI. t.-cz. szerint a hatásköri bíróság a rendes biróság és a közigazgatási bíróság vagy a közigazgatási hatóság között felme­rült hatásköri összeütközések elintézésére van hivatva, tehát a kir. ügyészség és főszolgabiróság között támadt eltérő felfogás hatásköri összeütközés alapjául nem szolgálhat ... . ... ... .................. 40 Az izgó dolognak ugyanazon tulajdonos birtokából vagy bizlalásá­­ból ugyanazon helyről jogtalan eltulajdonítási czélból többek által együtt vagy közösen történt elvétele nem a tettesek száma szerint megállapí­tandó külön cselekményeket, hanem egy egységes cselekményt képez. Ha egy határban levő szalmakazalból többen 160 K-t meghaladó értékű szalmát loptak, akkor az ily cselekmény nem mezőrendőri kihágást, hanem a büntető törvény hatálya alá eső lopást képez s elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik _ _ . . ... ... ... ... ... 42 Tekintve, hogy a volt közmunka és közlekedési minister 1886. évi 22.790. sz. rendeletével kiadott szabályzat 17. §-a szerint az élet­­biztonságot és testi épséget is veszélyeztető kihágási cselekmény közé sorozza a gőzgépek és kazánok mellé alkalmazott oly gépészek alkal­mazását, kik törvényes képesítéssel ellátva nincsenek; tekintve, hogy a Kbtk. 121. §-a az ily kihágás elbírálását a rendes biróság hatáskörébe utalja, mely rendelkezést a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897. évi XXXVII. t.-cz. is fentartja, az ily ügy elbírálása a rendes biróság hatáskörébe tartozik ... ... .. ... .................. .............. 43 Ha valaki halottját más birtokán és pedig a tulajdonos beleegyezése és az illetékes közegészségügyi hatóság engedélye nélkül temetteti el, akkor egyfelől az 1876. évi XIV. törvénybe ütköző s a közigazga­tási hatóság hatáskörébe tartozó kihágást, másfelől a kir. bíróság hatás­körébe tartozó magánjogi cselekményt követ el... ... ... . ... ... 46 A vasúti tűztávlaton belül tervezett építkezési ügyek elbírálása nem a közigazgatási bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik................. ................. ................. ... ................­ — — 48 Ha a tilosban legeltetők a felesketett mezőőrt megöklözik és föld­höz vágják, hatóság elleni erőszak bűntettét követik el. Az ü­gy elbírá­lása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik ... .......................... ... 49 Húsnak a határbelépő állomás kikerülésével történt becsempészése által elkövetett kihágás elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik... ....................................................................... ... ... ... . 51 Ha a kir. biróság valamely ügyben már nemcsak tárgyalt, hanem ítéletet is hozott, akkor tárgyalás után mint nagyobb hatáskörű biróság az ügyet a kisebb körű közigazgatási hatósághoz át nem teheti.......... 63 A m. kir. Curiának a közigazgatást érintő határozatai. Hatvan korona értéket meg nem haladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából vagy a mezőről való ellopása a Btk. 337. §-ában megjelölt körülmények fennforgása esetében is az 1894. évi XII. t.-cz. 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágás tényálla­dékát állapítja meg ............................... . .................................. 12 Nőknek rábeszélés nélküli egyszerű felhívása mással leendő nemi közösülésre és e czélból történt lakásátengedés: kerítésnek minősítendő 25 A­ki a nála megjelent hatósági közeget karjánál fogva a helyi­ségből kivezeti, hatóság elleni erőszakot követ el, habár egyébként nem is erőszakoskodott ................. ... ......................... ... .................. 27 Az állatok által okozott kárért, ha a kárt okozó tény az állatok tulajdonosainak valamely mulasztásával vagy gondatlanságával áll okozati összefüggésben, azok tulajdonosa felelős ... ... .. .......................... 30 Könyöradományok gyűjtésének engedélyezése az állam közigaz­gatási feladatához tartozik. A könyöradományok gyűjtésére jogosító ható­sági engedély közokirat,­annak hamis készítése által az államnak a köz­­biztonság fentartására s a közrend megóvására irányuló felügyeleti joga sértetik meg. Az is tettese a közokirathamisítás bűntettének, a­ki csupán a hatósági igazolvány kiegészítő részét képező személyleírást ellátta a gyűjtésre jogosított aláírásával mert ezáltal a hamis hatósági engedély készítéséhez saját elkövetési cselekményével hozzájárult. Közjótékony­sági czélra szolgáló könyöradománykönyv nem tartozik a Kbtk. 71. §-ában megjelölt okiratok közé ... ... ................................ .......... . ... 50 A rágalmazó beadvány írója, habár a beadványt más részére, s másnak az érdekében készíti is, utóbbival együtt tettestársként felel az irat tartalmáért ... .. ........................ ........................ ................. 53 Törvényhatósági és általános közigazgatási ügyekben hozott határozatok. Az 1887. évi XX. t.-cz. rendelkezései értelmében a gyámhatóság­nak csupán a felekkel szemben van bírságolási joguk. Az 1874. évi XXXV. t.-cz. 55. §-ának rendelkezése alapján a kir. közjegyzők jogosítva vannak ugyan a hatóságokhoz általában, a bíróságokhoz peren kívüli ügyekben beadványokat intézni, de gyámhatóságok előtt magánfeleket képviselni jogosultsággal, nem bírnak ... ........................ ... ... . 4 1. A törvényhatósági bizottsági tagválasztást vezető elnök csak törvényhatósági bizottsági tag lehet. 2. Ha a bizalmi férfiak e tisztükről a választás alatt lemondanak, helyettük mások jelölendők ki... ... ... 5 A vármegyei nyugdíjas igényjogosult hozzátartozóit és úgy meg­illeti a temetési járulék, mint a tényleges szolgálatban elhalt alkal­mazott hozzátartozóit .. ........... ........... ..................................... 6 A vármegyei pótadók kivetésénél és beszedésénél követett szabály­talan eljárás megszüntet­ése ... ... ................ ... . ................. 8 Egyik törvényhatóság szolgálatából a másik törvényhatóság szol­gálatába átlépő alkalmazottat az előbbi törvényhatóságnál nyugdíj tekin­tetében szerzett igényért az utóbbi törvényhatóságnál nyugdíjintézeti törzsjárulékkal megterhelni nem lehet... ... ... ... ......................... 9 Nincs törvényes alapja annak, hogy valamely adómentes ingatlan után eszményileg kiszámított de tényleg nem fizetett­­ adó a legtöbb adót fizetők névjegyzékének egybeállításánál figyelembe vétessék... _ 10 A faszesszel kevert italok, gyógyszerek és illatszerek készítése és forgalomba hozatala tilos; a ki e tilalom ellen vét, az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §-ába ütköző kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 20 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő ... ........... 13 A képviselőházi alkalmazottak illetményei, körül felmerülő jog­viták nem tartoznak a közigazgatási bíróság hatáskörébe ... . ... 13 A járási számvevőknek a pénzkezeléstől és a naplók vezetésétől való eltiltása ................................ ... ... ... .................................. 14 Olyan jogszabály nincs, mely szerint a főispán a vizsgálat elren­delésére nézve törvényadta jogával nem élhet akkor, ha őt az alispán a vizsgálat elrendelésében megelőzte; a főispán tehát nem sértett tör­vényt, midőn az alispántól akár megelőzötten, akár megelőzés nélkül a vizsgálatot a maga részéről is elrendelte s az alispáni határozatot a fel­függesztéssel megtoldotta_ ... _ ... .................. ... ... _ _ 15 A gyámsági és gondnoksági ügyekben kirótt bírságpénzek kiutalása 17 Törvényhatósági szolgálatból államiba átlépett alkalmazott nyug­díjazása alkalmával az oly minőségben töltött törvényhatósági szolgálat beszámításának nincs helye, a­mely az illető törvényhatóság szabály­rendelete szerint ugyan nyugdíjra jogosító volt, de az 1885. évi XI. t.-cz. általános határozmányai értelmében be nem számítható.................. ... 18 A járási számvevőknek az állami egyenesadók és az azok mód­jára behajtandó kincstári és egyéb köztartozások kezelése körüli teen­dőknél való igénybevétele .................. .............................................. 18 A már megállapított végkielégítés folyósítása még nem tagadható abból az okból, hogy az igényjogosult időközben meghalt, ily esetben a végkielégítés összege hagyatéki vagyonként kezelendő .­­.................. 21 Gyógyszerkülönlegességek elárusítására iparigazolvány nem adható, hanem ahhoz a m. kir. belügyminiszer engedélye szükséges ... .... ... 22 A helyi érdekű vasutak segélyezésére vonatkozó községi határo­zatok törvényhatósági tárgyalása, kezelése és felterjesztése ... _ _ 22 Ha a biztosítási összeg a kedvezményezett kiskorú tulajdona, akkor annak a tőkének a kamata is a kiskorú szükségleteinek fedezésére szol­gál. Ha a bíróság a kiskorú anyja elleni követelés fejében a kiskorút illető tőkének kamataira rendelte el a végrehajtást, még ha a végre­hajtási eljárás jogerőre emelkedett is, a kamatokat az árvaszék a végre­hajtató részére nem utalványozhatja­­ki, mert az ily bírói határozat az anyagi jog szempontjából joghatállyal nem bír............................. ... 23 A nyilvános betegápolási költségek elévülésére nézve a köztarto­zások elévülése tekintetében fennálló jogszabályok az irányadók_ _ 26 Sem az 1876. évi XIII. t.-cz. 32. §-a, sem az 1898. évi XXI. t.-cz. 5. §-a nem kötelezi a cselédtartó gazdát arra, hogy önhatalmúlag gyógy­fürdőhelyet igénybe vevő cselédjének ott felmerült költségeit viselje ... 27 A községi számadást tárgyaló képviselőtestületi gyűlésekre kikül­dött egyének napidíja és útiköltsége ... ................................ ... ... 29 Midőn a szavazás különböző időtartamú megbiztatással választandó bizottsági tagokra egyszerre történik, csak az oly szavazatlapok tekinthetők érvényeseknek, a­melyeken a választók világosan kifejezik azt az akaratukat, hogy melyik jelöltet milyen tartamú megbízatással választják meg. Az olyan eljárásnak azonban, hogy ily határozott megjelölés nélkül beadott szavazatlapok alapján a legkevesebb szavazatot nyert jelölt jelentessék ki rövidebb időtartamra szóló megbízatással megválasztottnak, törvényes alapja nincsen................. ... ................ ... .................. 31 Az ügyészi pénzkezelés megvizsgálása............................... ... 31 Fegyelmi úton hivatalvesztésre ítélt, de újrafelvételi eljárás során felmentett, vagy csak enyhébben büntetett alkalmazottnak illetményigénye szempontjából az az idő, mely az állásától történt elmozdítása és az abba való visszahelyezése közt eltelt, úgy tekintendő, mintha azt az illető hivatali kötelékben, de felfüggesztett állapotban töltötte volna ........... 32 A rendőri büntető eljárás során felmerült költségek behajthatósága 32 Özvegyi nyugdíjat élvezett anya után az árvák temetési járulékra igényt nem tarthatnak ................................................ ... .................. 33­­. A vallásfelekezetből kilépett és más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozott egyén halálával az 1895. évi XLII. t.-cz. 25. §-ában megállapított fizetési kötelezettség megszűnik, s örököseitől nem követelhető az az összeg, mely az elhaltat a kilépését követő ötödik naptári év végéig életbenmaradása esetén terhelte volna. 2. Az izraelitáknál szokásos gabelladíj, ha annak pénzbeli kötelező meg­váltása kimondva nincs, hanem a hívek által igénybe vett rituális vága­­tásért esetről-esetre fizettetik, a rendes egyházi járulékok közé nem A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS

Next