Magyar Közigazgatás, 1916 (34. évfolyam, 1-53. szám)

A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS 3. §-aiban megjelölt hivatalok vagy állások valamelyikére újból alkal­­maztatik és előbbi és utóbbi tényleges alkalmazása között 2 esztendő még el nem telt — a felvett kielégítésnek annyi 21-ed részét tartozik visszatéríteni, ahány teljes hónapig az újabb alkalmazásban töltött tény­leges szolgálata a két évre esik ......_ ..................... ._ _ _ 10 A fiatalkorú egyéneknek ideiglenes gondozás végett az állami gyermekmenhelybe való utalása körül kötetendő eljárás... .................. 16 A képzettség utólagos megszerzésének kötelezettségével alkalma­zott közhivatalnokokat hadbavonulásuk következtében érő hátrányok megszüntetése .................................. ...................................................... 17 A községi utczák burkolási és fentartási költségeire nem különben a közúti jeleggel nem biró utak hasonló költségeire a községi közmunka vagy annak váltsága nem fordítható. A burkolási költségekhez a telek­tulajdonosok aránylagos hozzájárulásra kötelezhetők ... .................. 21 Az 1913. évi LXV. t.-cz. 42. §-ának utolsó bekezdése értelmében azoknál az állami alkalmazottaknál, a­kiknek az 1907.évi XIX. t.-cz. értelmében egyébként baleseti kártalanításra volna igényük, az ezen tör­vény VII. fejezetében megállapított kártalanításnak megfelelő ellátást úgy a rendes illetményeknek, mint a pótilletményeknek teljes egészük­ben való alapul vétele mellett kell megszabni. Az ellátás megállapításá­nál a tényleg már élvezett családi pótlékot is számításba kell tehát venni, azonban az ennek megfelelő évjáradék-részlet csak a családi pótlék ese­dékességének tartamára jár........................................................................... 22 A korcsmák záróráját a rendőrhatóság saját hatáskörében el nem rendelheti...................................................................................................... 22 A fogalmazó gyakornoki vagy gyakornokjelölti szolgálatot az 1914. évi LXV. t.-cz. 13. §-ának negyedik bekezdése értelmében akkor is mint tisztviselői szolgálatot kell beszámítani, ha egészben vagy részben napidíj mellett telt el ................. ....................................................... 32 Nincs oly törvényes rendelkezés, mely azt a kérdést általánosság­ban szabályozná, hogy a katonai karhatalom igénybevételével felmerült költségeket ki tartozik viselni; ennek a jogvitás kérdésnek eldöntésénél tehát általános érvényű jogelvek alkalmazandók .................. ... ... 33 A kormányhatósági jóváhagyást igénylő törvényhatósági határo­zatok végrehajtása.......... ... ....................................... ... ... ... 34 Külföldön tartózkodó, kétes illetőségű kiskorúra nézve a gyám­hatósági illetékesség megállapítása ... ... ... ................................ 34 Az 1877. évi XX. t.-cz. §-ának értelmezése................. .... 35 Az 1907. évi LX. t.-cz. alapján emelt panaszt a 13. §-ban meg­szabott határidő alatt akkor is be kell nyújtani, a­mikor a panaszt csak feltételesen, vagyis arra az esetre emelték, ha sérelmes határozatot a kormányhatóság a hozzá intézett felirat folytán vissza nem vonná . 36 A közszolgálati alkalmazottak háborús segélyéről szóló 1916. évi XXII. t.-cz. végrehajtása során felmerült némely vitás kérdés rendezése 36 A mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra bevonult állami és vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozása tárgyában kibocsátott 1914. évi 6233/M. E. számú és 1915. évi 34/M. E. számú rendeletek némely határozmányainak módosítása... .................. 37 Az 1894. évi XII. t.-cz. 112. §-ában felvett kivételes rendelkezés­sel szabályozott eseteken kívül az állat gazdája az állatja által okozott károkért csak az esetben felel, ha őt a kár előidézésében vétkesség ter­heli. Ily vétkesség pedig fenforog akkor, ha az állat gazdája az állat­nak az ember testi épségére és vagyonára veszélyes természetét ismerve, elmulasztja azoknak az óvintézkedéseknek megtételét, a­melyek a be­következhető kárveszéllyel szemben a biztonság szempontjából szükségesek 39 Nincs joga akadálya annak, hogy valamely illetmény- vagy ellátási igény megállapítása a kérelem beadásától számított hatállyal újból kérel­­meztessék, ha a közigazgatási bíróság előtt ugyanezen igény ügyében lefolytatott eljárás során az igény nem volt érdemleges határozat tárgya 40 Az osztrák magyar haderő vagy valamely szövetséges állam had­ereje által megszállott és katonai vagy polgári igazgatás alatt álló terül­­etek honosainak jogállásáról... .................. ............................... ... 41 A moratórium alapján kibocsátott rendeleteket a közigazgatási eljárásra joghasonszerűség alapján kiterjeszteni nem lehet .................. 46 A csendőrség eljárása, ha fiatalkorú terhelt ügye felnőtt terhelt bűnügyével áll összefüggésben ................................................................ 48 Az adós illetményei a Vhn. 9. és 14. §-ai esetében mily mértékben, illetőleg mily összeg erejéig mentesek a végrehajtás alól, ha azok az egyébként foglalás alól rendszerint mentes összeget el nem érik ? _ 52 A hevenyfertőző betegségek ellen védekezés költségeinek viselé­séről szóló törvényes rendelkezéseket kelle e alkalmazni annak az egyén­nek kórházi ápolásával felmerülő költségre, a­kit a betegségének heveny­fertőző volta miatt hatósági intézkedésre szállítottak kórházba, vagy a­kire nézve a hatóság megállapítja, hogy az intézkedés megtörténte volna, ha azt az önként való beszállítás meg nem előzi ................................. 53 Községi közigazgatási ügyekben hozott határozatok. A községi, köz- és segédjegyzők, községi és közállatorvosok, köz­ségi mérnökök, valamint a rendszeresített állandó állásokat betöltő községi közigazgatási alkalmazottak háborús segélye .......................... . I. 1886. évi XXII. t.-cz. 75. §. b) pontjánk azt a rendelkezését, hogy állami és megyei tisztviselő községi elöljáróvá nem választható, nem lehet akként értelmezni, hogy ilyen tisztviselő községi elöljárói választás alá sem kerülhet, hanem a törvény idézett rendelkezése ok­szerűen csak akkér értelmezhető, hogy az állami és vármegyei tisztvi­selői állás a községi elöljárói állással összeférhetlen, tehát az ilyen választás érvényes akkor, ha megválasztott az összeférhetetlenség okát megszünteti. II. Képviselőtestületi tagsági helyek időközi üresedése ese­tén a póttagok ebbeli jogaikat az 1886. évi XXII. t.-cz. 42. §-a alapján képviselőtestületi behívás nélkül is érvényesíthetik. III. Az oly községi elöljárói állásra helyettesített egyéneket, a mely állással közgyűlésen való szavazatjog van egybekötve, az 1886. évi XXII. t.-cz. 58. §-a alap­ján a szavazati jog mint helyettes elöljárókat megilleti. IV. Nincs olyan törvényes rendelkezés, a­mely a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatra behívott elöljárónak vagy képviselőtestületi tagnak megbíza­tását jogilag megszüntetné ......................... ... .................. ... 10 Rendezett tanácsú városnak nyugdíjigényjogosultsága alkalma­zottja, ki egyszersmind a vármegyei jegyzői nyugdíjintézetnek is tagja, az utóbb nevezett nyugdíjalappal szemben igényt nem támaszthat . 19 A néptanítónak adott községi adómentesség az iparostanoncz iskolai tanítókat is megilleti... ............................................... ................. ... 31 A községi alkalmazottnak hadbavonulás tartama alatt — a 6233/914. M. E. sz. rendelet és az ezt kiegészítő körrendeletek figye­lembevétele mellett — polgári illetményeire is igénye van ... ... ... 31 A községi közigazgatási tanfolyamokra nézve a háború következté­ben szükségessé vált könnyítések........................ ... ... ... ._ _ 33 A rokkant katonáknak a községi (köz-) jegyzői irodákban segéd­munkaerőkként alkalmazása ........... ......................... ................. 33 A néptanítóknak adott községi adómentesség az iparostanoncz­iskolai tanítókat is megilleti ................................ .......................... ... 35 Az önkéntes tűzoltói szolgálat olyan személyes szolgálat, mely­ben a községi teherviselése jelentkezik és melynek alapján a községi teherviselése jelentkezik és melynek alapján a községi illetőség, az 1886. évi XXII. t.-cz. 10. §-a értelmében megállapítható................ ... 49 Kihágási ügyekben hozott határozatok. Erdőtiszteknek erdei kihágási ügyekben panaszemelési és felebbe­zési joguk van ......................................... ... .. ............... ... ... 1 Mustár készítésénél lisztnek mérsékelt mérvben használása nem állapítja meg a hamisítás tényálladékát ... ... ... .................. ... 1 A­ki a közforgalomban bár hitelesített, de oly mérleget használt, mely rozsdás és elhanyagolt állapotánál fogva a törvényes követelmé­nyeknek nem felel meg, az 1907. évi V. t.-cz. 43. §. a) pontjába ütköző kihágást követi el ... ... ................................ ... .......................... 2 Bár a mérlegszabályok a serpenyők külső alakját nem írják elő, de a serpenyőknek egyenlő súlyúaknak kell lenniök. A ki ez ellen vét, az 1907. évi V. t.-cz. 33. §-ába ütköző kihágást követi el __ ... ... 2 Tégla-vállalkozók kártérítési igényének elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik... ................................. ... ................. ... ... 3 Ha a közbirtokosság az erdei fatermékeknek kifuvarozását termé­szetbeni munkával kívánja teljesíteni, az egyes tagok által elkövetett mulasztás az erdőtörvény 83. §-ába ütköző erdőrendészeti áthágásként büntetendő....................................................................... ......................... 3 Növendék marha- és bivalyhúst árusító üzlet nyitásához külön hatósági engedély nem kívántatik................................................ ........... 8 Fakitermelés alkalmával eszközölt faeregetéssel egyes lábon álló fák kérgének lehasítása csak az esetben kihágás, ha a lehasított kérget egyúttal ellopják ... ... ... ...................................................... ... 4 Lábon álló száraz fának eltulajdonítása az 1879. évi XXXI. t. sz. 93. §-a alapján büntetendő ... ... ................. ... .... . ... _ 4 Tiltott erdei tisztások és makkból kelt csemeték lekaszálása az erdőtörvény 105. §-ába ütköző kihágás.................. ................. ... ... 4 * Terheltnek azon cselekménye, hogy engedély nélkül működő hajós­társaságnak levelet irt saját kivándorlásának előmozdítása czéljából, nem állapítja meg az 1909. évi II. t.-cz. 39. § ába ütköző kihágás tényálladékát 6 Gyümölcsíz készítésénél 12%-nál több keményítőszörp felhaszná­lása egészségrendőri kihágás tényálladékát foglalja magában... _ _ 7 Szülők azért, mert gyermekeiket a túlzsúfolt felekezeti iskolába járatták, a közegészségügyi törvény alapján nem büntethetők _ _ 8 Iskolaszéki tagnak az iskolában való megjelenése és tanulókhoz kérdés intézése magában véve az iskolai rend megzavarásának nem tekinthető ................................................................ ................................ 8 Megfelelő útiigazolvány nélkül idegen községbe utazás az 1915. évi 13.081. B. M. ev­. sz. rendeletbe ütközik ........... ................................ 9 Vegyeskereskedői (szatócs) iparigazolvány alapján tojáskereskedés nagyban nem űzhető... ... ................. ... .................. ... ... ... 9 Helyhatósági szabályrendelet ama rendelkezése, hogy engedély nélküli fegyvertartás esetén lefoglalt fegyverek tulajdonosaik által elkob­zás következménye mellett értékesítendők, a kivételes intézkedések hatálya idején nincs érvényben ......................... .......................... 10 Lóversenyfogadások közvetítésére a bookmakerek és ezek hivatal­nokai csakis az engedélyes versenyegyletek által rendezett versenyek tartamára és helyein vannak feljogosítva ... ........................ ... ... 11 Festett málnaszörp forgalomba hozatala miatt indított egészségügyi rendőri büntető ügyben mindig megállapítandó a festőanyag ártalmas vagy ártalmatlan volta.......... ... ....................................................... 12 Téves az a felfogás, mely szerint a ragadós száj- és körömfájás­sal fertőzött istállóból az egészséges állat teje felhasználható és forga­lomba hozható. Az 1898. évi 34.373. sz. földmivelésügyi ministeri ren­delet előírja, hogy csak azon istállókból nyert tej juthat használatba, a­melyekben a ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatot se tartanak 13 A vasúti pályaudvarok területén levő dohány-kisárudák nem esnek a vasárnapi munkaszünet rendelkezései alá_ ... _ _ _ _ ... 14 Munkaképtelen beteg egyén éjjeli őrködés teljesítésére nem köte­lezhető ... .................................................................... ................. ... 14 Munkásoknak a szokottnál magasabb munkabér igérése mellett történt félfogadása az 1914. évi 5600. B. M. ev­. sz. rendeletbe ütköző kihágás tényálladékát nem foglalja magában­­................................ ... 15 Közveszélyes ároknak be nem tömése a kbtv. 119. §-ában körülirt kihágás tényálladékát nem foglalja magában ... ................................. 16 Ha rendőri őrizet alá helyezett egyének a kijelölt községet ható­sági engedély nélkül elhagyják, az 1914. évi 5112.évi. B. M. sz. rende­letben foglalt tilalom ellen vétenek és cselekményük az 1912. évi LXIII. t.-cz. 6. §-a alapján büntetendők ... ........................................ 16 Ha a forgalomba hozandó málnaszörpnek utánfestése egészségre ártalmatlan gyümölcsnedvvel történt, egészségrendőri kihágás tényálla­déka nem forog fenn ... .......................... .................. ... ..._17 Paprikás zsáknak utczára való kirázása, valamint paprikának udvaron szitálása, ha ez a szomszédnak való kellemetlenkedés okozása czéljából követtetik el, helyhatósági közrendészeti szabályrendelet alapján büntethető ................. .............................................................................. 18 Csirásának indult gabonából őrölt lisztnek forgalomba hozatala miatt indított ügyben a kenyér és tésztából a vegyvizsgálat nem állapít­hatja meg a lisztnek egészségre ártalmas voltát .. ... ... ........... 18

Next