Magyar Közigazgatás, 1938 (56. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-02 / 1. szám

LVL évfolyam. 1. szám. Megjelenik minden vasárnap. Budapest, 1988 január 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, il, Pasaréti-ut 6. KOZIGAZGATASI HETILAP Előfizetési éra: az 1938. évre .........28 pengő. Alapította: BONCZA MIKLÓS Főszerkesztő: Dr. NÉMETHY KÁROLY Szerkesztik: Pr. NÉMETHY IMRE és Dr. MÁRTONFFY KÁROLY A felsőliáz új jogköre. I. Újévi ajándékul megkapja a magyar nemzet a második ti. n. „alkot m á n y - ret or m ot ‘ ‘, az országgyűlés iclsőházának jogkiterjesztéséről szóló törvényt, me­lyet az országgyűlés mindkét háza, — igen alapos, magas színvonalú vita és egynéhány, a „klasszikus“ jelzőre méltó szónoklat elhangzása után, — elfoga­dott. A jelen sorok írásakor már csak a törvény ki­hirdetésének elrendelése és az új törvénynek a tör­vénytárban való megjelenése van hátra. Szándékosan írtam mindjárt az első sorban, hogy a felsőház jogkörének kiterjesztésével a nemzet része­sült mintegy „ajándékban“, nem pedig maga a felső- ház, melynek jogköre most kibővült. Határozottan tévesnek tartom azt a felfogást, amelynek a kép­viselőiházban többen kifejezést adtak s amely úgy magyarázza ezt a reformot, mintha itt a képviselő- ház lemondana bizonyos jogairól és ezeket átruházná, oda ajándékozná a felsőháznak. Nézetem szerint a képviselőház nem mondott le, de nem is mondhat le sem mii éle jogáról, annál kevésbbé „a jándékozhat“ jogokat a felsőháznak, mert a törvényhozással kap­csolatos jogok egységes egészet alkotnak, az egész országgyűlést illetik meg, nem pedig ennek egyik vagy másik házát. Közjogunk szerint a törvényhozás­nak csak két, nem pedig három tényezője van: az országgyűlés és az államfő, közelebbről: a koronás király. Tudjuk, hogy az országgyűlés régebben egy­ségesen és együttesen gyakorolta törvényhozó jogát; annak keit kamarára, alsó lés felső táblára való szét­válása csak később következett be, inkább célszerű­ségi, mint elvi okokból. Nem lehet tehát az ország- gyűlés két házát, mint a törvényhozás két külön fak­torát és önálló tényezőjét egymással szembeállítani és úgy tüntetni fel a dolgot, hogy az egyik ház jogai­nak kiterjesztése a másik házra nézve joglemondást vagy jogfosztást jelent; itt legfeljebb bizonyos át­csoportosításról, a jogok eltolódásáról lehet szó, ami­nek végső célja csakis az egész törvényhozási appa­rátus helyesebb működése, a nemzet szuverén akara­tának pontosabb nyilvánulása lehet. De a jogok ösz- szesógie az egész országgyűlést illeti meg, amin nem változtat az a körülmény, hogy egyik háznak jog­állása a másikkal szemben hogyan van szabályozva. Ezeknek előrebocsátása után azt szeretném rö­viden megvilágítani, hogy miben tér el az immár letárgyalt és kihirdetés alatt álló törvény az eredeti törvényjavaslattól, amelyet a kormány 1937. évi októ­ber havában az országgyűlés elé terjesztett. Feladato­mat nagyban megkönnyíti az a körülmény, hogy a Magyar Közigazgatás 1937. évi 51. számában közölte a gondolatmenetét nagynevű főszerkesztője klasz- szikus beszédének, amely a felsőházban a most tár­gyalt javaslat megvitatása alkalmával hangzott el s amely pontosan megjelöli és jellemzi a két szöveg | (az eredeti javaslat és a képviselőházi módosítások) közötti különbséget is. De magát ezt az eredeti ja­vaslatot is jól ismerhetik a Magyar Közigazgatás olvasói, miután azt kitűnő szerkesztőnk, ki egyben a javaslat kodifikátora is volt, e lapnak 1937. évi október hó 31-én megjelent 44. számában kimerítően és alaposan megismertette. A törvényjavaslat eredeti szövegén a képviselő­ház, illetőleg már annak illetékes bizottságai, két rövid, de nagyon lényeges módosítást tettek; a kor­mány mind a kettőt bizonyos kompromisszum gya­nánt fogadta el, hogy némelyek aggodalmait és bi­zalmatlanságát eloszlassa és a törvényjavaslat elfoga­dását biztosítsa. A két módosítást ugyancsak a kom­promisszum kedvéért a felsőház is magáévá tette, jól­lehet az ottani felszólalók, szinte kivétel nélkül, a törvényjavaslat eredeti szövegét vélték helyesebb­nek. II. A képviselőház új 2. §-t vett fel a törvénybe, amely az 1926 : XXII. t.-c. 31. §-ának negyedik be­kezdését hatályon kívül helyezi“ és helyébe a kö­vetkező rendelkezéseket iktatja: „Ha az országgyűlés két háza között az ellentétet a második bekezdésben szabályozott eljárás másodszori megismétlésével sem sikerült kiegyenlíteni, vagy ha az egyik ház a másik ház által hozzá küldött törvényjavas­lat tárgyában a hozzá érkezéstől számított hat hónapon belül nem határozott, a következő ülésszakban, de a másodszori megismétléstől, illetve az említett hat hó­nap leteltétől számított hat hónapnál nem rövidebb idő eltelte után bármelyik ház vita nélkül hozott határozat­tal kívánhatja, bőgj- a vitás kérdés a két ház együttes ülésében döntessék el. Az együttes ülés ugyancsak vita nélkül, titkos szavazással dönt abban a kérdésben, hogy a törvényjavaslat tekintetében a képviselőháznak vagy pedig a felsőháznak álláspontját emeli-e az országgyű- lás határozatává.“ Az eredeti szöveg az országgyűlés két háza közt beállott konfliktus esetére semmiféle rendelkezést nem kívánt tenni. Ilyen esetben tehát az eredeti tör­vényjavaslati szöveg szerint, ha az 1926:XXII. t.-c. 31. §-ának érvényben hagyott bekezdése értelmében az egyeztetési eljárás nem vezetett sikerre, akkor további eljárásnak helye nem lett volna, hanem a javaslat végleges elejtése következett volna be. Két­ségtelen, hogy ez a megoldás jobban megfelelne alkot­mányunk szellemének és a régi főrendiház gyakorla­tának; ez biztosítaná a felsőház paritását és tenné igazán hatályossá abszolút vétójogát. Ezziel szemben a módosítás pártolói azzal érveltek, hogy ha már a törvény előrelátja bizonyos konfliktusok bekövet­kezésének lehetőségét, akkor mindjárt gondoskodnia * Ez a bekezdés foglalja magában azoknak az eseteknek a szabályozását, amikor valamely törvényjavaslat a felsőház megkerülésével, a képviselőház egyoldalú akaratnyilvánítása­ként is törvénnyé válhatott, vagyis lényegében ez a bekezdés állapította meg a felsőház inferioritását. Természetes tehát, hogy ezt a rendelkezést a törvényjavaslatnak mind eredeti, mind pedig módosított szövege hatályon kívül helyezni kívánta.

Next

/
Thumbnails
Contents