Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. május-augusztus (108-187. szám)

1946-05-14 / 108. szám

Budapest, 1946, IIS. szám. HIVATALOS RÉSZ egyetemi nyilvános rendes­­tanárt, Baló József egyetemi nyilvános rendes tanárt, Zsirai Miklós egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, Kerékjártó Béla egyetemi nyilvános rendes tanárt, Mendöl Tibor egyetemi nyilvános rendes tanárt, Doby Géza egyetemi nyilvános rendes tanárt, Szabó Gusztáv egyetemi nyilvános rendes tanárt, Irotsis Iván egyetemi nyilvános rendes tanárt és Kodály Zol­tán, a Magyar Művészeti Tanács elnökét az Országos Ösztöndíjtanács Intézőbizottságának tagjaivá kinevezte. (81.854/1945. VI. V. K. M. szám.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Solt Andor állami kereskedelmi középiskolai tanárnak a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán „A magyar diápiai műfajok elmélete és fejlődés­története“ című tárgykörből egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyóan tudomásul vette és 6t ebben a minőségében megerősítette. (44.646/1946. VI. V K. M. szám.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Liptai Andrásat Nagy Máriát az állami gimnáziumi altisztek létszámába állami altisztté a XV. fizetési osztály 3. fokozatába ki­nevezte. (37.060/1946. V. V. K. M. szám.) Az iparügyi miniszter a Győri Gyapjúfonó-, Szövő-, Festő- és Kikészitőgyár rt. győri bel. céghez igazgató­­sági tagként kirendelt Wiedermann Szilveszter (Moson­magyaróvár, Ipartelepek 69.), dr. Berkovits István (Győr, Szent István­ utca 8.) és Farkas Jenő (Győr, Deák Ferenc­ utca 13.) lakosokat igazgatósági tagsági megbízatásuk alól felmentette. (32.427/1946. Ip. M. szám.) A pénzügyminiszter a Berlini Viktória általános bizto­sító rt. és a Viktória tűzbiztosító rt. magyarországi igazgatóságához legutóbb­­ . 756­ 1915. V. számú hatá­rozattal 1946. évi február hó 28-áig kirendelt dr. Hajdú Imre budapesti (V., Szent István-park 23. sz.) lakos gondnoki kirendelését 1946. évi május hó 31. napjáig meghosszabbította. (18.430/1916. V.,P. M. szám.) A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Tamássy Tibor községi jegyzőnek a dunaszegi körjegyzői állásról a kisszékelyi községi jegyzői állásra történt áthelyezését hatályában fenntartotta. (155.127/ 1946. B. M. szám.) A belügyminiszter a 2.610/1945. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Eimann Károly csonoplyai községi jegyző nyugdíjazását hatálytalanította. (151.331/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter Kovács József nyugdíjazott veprődi községi jegyző Bács-Bodrog vármegye kisgyűlésének 1.301/1914. szám alatt történt nyugdíjazását hatálytala­nította. (152.274/1946. III. 9. B. M. szám.) A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Zubor Béla községi segédjegyzőnek az irsai községi segédjegyzői állásról az üllői községi segéd­jegyzői állásra történt áthelyezését hatálytalanította. (156.376/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter az 1.610/1945. M. E. számú rendelet I. § (2) bekezdése értelmében megtartott felülvizsgálat alapján Máté Gyula községi jegyzőnek a kisszékelyi községi jegyzői állásról a dunaszegi körjegyzői állásra történt áthelyezését hatálytalanította. (156.410/1946. B. M. szám.) A belügyminiszter a 2.610/1945. M. E. számú rendelet 3. §-a értelmében megta­dott felülvizsgálat alapján Szathmáry Miklós moholy községi jegyző nyugdíjazását hatálytalanította. (152.284/1946. R. M. szám.­ "A földmivelésügyi miniszter a mezőgazdasági tudo­mányos és­­kísérletü­gyi intézmények tudományos tiszt­viselőinek létszámában dr. Olgyay Miklós kisérletügyi II. osztályú főadjunktus, egyetemi magántanárt kisérlet­ügyi I. osztályú főadjunktussá kinevezte. (3.985/1946. évi. F. M. szám.) _______ A magyar köztársaság kormánya f. évi április hó 18-án kelt elhatározásával dr. Nagy István győri fő­­államügyészi helyettes, győri vezető népü­gyészt és dr. Káli Nagy Elemér volt Csíkszeredai ügyészségi elnök, budapesti népügyészt népfőügyészhelyettesekké ki­nevezte. (28.334/1946. I. M. X. szám.) Az igazságügy miniszter dr. Takács Jenő szombat­helyi vezető népügyészt állása alól felmentette, dr. Károly Béla szombathelyi járásbirósági titkárt a szombathelyi népügyészséghez népügyésszé kinevezte és dr. Fadgyas Béla szombathelyi népügyészt e nép­ügyészség vezetésével megbizta. (22/164/1946. I. M. X. szám.) Az Igazságü­gyminiszter dr. Rihmer József pécsi nép­­ügyészt állása alól felmentette. (26.398/1946. I. M. X. szám.) Az igazságügyminiszter Panaksa Béla hattonyai járásbirósági végrehajtót a hattonyai járásbírósághoz a XII. fizetési osztály 3. fokozatába I. osztályú iroda­­segédtisztté kinevezte. (18.431/1946. I. M. E. szám.) A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásá­val — a 9.590/1945. M. E. számú rendelet 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján — T­ilkei Oszkár okleveles vegyészmérnök, volt műszaki ellenőr, buda­pesti lakost 1941. évi június hó 80-ával kezdődő ha­tállyal a székesfővárosi pénzügyigazgatósághoz, a pénz­ügyi műszaki tisztviselők egyesített létszámába, 1941. évi junius hó 30-i ranghellyel a VI. fizetési osztályba műszaki főtanácsossá kinevezte. (124.541/1946. XVI. P. M. szám.) A pénzügyminiszter a minisztertanács hozzájárulásá­val — a 9.590/1945. M. E. számú rendelet 8( §-ának 2) bekezdésében foglaltak alapján — a nyugdíjban eltöltött idő beszámítása mellett Illy Károly budapesti vámszaki felügyelet 1938. évi június hó 30 ával kez­dődő hatállyal jelenlegi állomáshelyén a VII. fizetési osztályba vámszaki tanácsossá kinevezte (124.540/1946. XVI. P. M. szára.) _______ A vallás- és közoktatásügyi miniszter Friedrich Ló­­ránd egyetemi nyilvános rendes tanárt, Pátzay Pál képzőművészeti főiskolai rendes tanárt, Kodály Zoltánt, a Magyar Művészeti Tanács elnökét, Veress Sándor fő­iskolai rendes tanárt, Prohászka Lajos egyetemi nyilvá­nos rendes tanárt, Baló József egyetemi nyilvános ren­des tanárt, Moór Gyula egyetemi nyilvános rendes tanárt, Pataky Arnold egyetemi nyilvános rendes tanárt, Váczy Péter egyetemi nyilvános rendes tanárt az Ösztöndíj­tanács tagjaivá meghívta, továbbá Kolosváry Bálint HIVATALOS LAP -SE® $Május 14. kedd. M AG­Y A R * ■ ■ m KÖZLÖNY A LAP MAI SZÁMÁBAN KÖZZÉTETT RENDELETEK TARTALOMJEGYZÉKE: 5.240/1946. M. E. szám. A magyar köztársaság kormányának rendelete a Magyar Értékpapírforgalmi Részvénytársaság illetékkedvezménye tárgyában. 156.603/1940. B. M. szám. A belügyminiszter rendelete az egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. 190.171/1946. III/ll. b. B. M. szám. A belügyminiszter körrendelete a községi terü­letváltozásoknál és az uj községek alakulásánál irányadó elvek és a követendő el­járás tárgyában. 60.730/1940. IX. P. M. szám. A pénzügyminiszter rendelete az Állami Földmérés munkálatairól­­készülő másolatok kiszolgáltatási díjainak újabb szabályozása tár­gyában. A magyar köztársaság kormányának 5.240/1046. M. E. számú rendelete a Magyar Értékpapírforgalmi Részvénytársa­ság illetékkedvezménye tárgyában. A minisztérium az 1946 : VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : L §■ A Magyar Értékpapírforgalm­ Részvény­­társaságot az 1931 : XVII. tc. 1. és 2. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 21.600/1936. P. M. szám­ú rendelet (Pénzügyi Közlöny 51. oldal) szerint megillető illeték­kedvezményt nem érinti az, hogy a társaság alapszabályait a vállalat tárgya tekintetében módosítja. 2. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi május hó 10-én. Nagy Ferenc s. k. miniszterelnök. A külügyminiszter 156.603/1945. B. M. számú rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgy­álján. Egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kis­községekben a testületi hatóságok működésének szünetelése és ezzel kapcsolatos különleges köz­­igazgatási szabályokról szóló 9.560/1945. M. E. számú rendelet 1. §-ának­ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a községi képvi­selőtestület és az igazoló választmány műkö­désének szünetelését Nagytevel (Veszprém vár­megye, pápai járás) községben elrendelem. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba. Budapest, 1946 évi május hó 9-én. Rajk László r. k­­•d­ügym­iniszter, A belügyminiszter 190.171/1946. m/11. b. B. M. számú körrendelete a községi területváltozásoknál és az uj községek alakulásánál irányadó elvek és a követendő eljárás tárgyában. Valamennyi vármegye Alispánjának. A történelmileg kialakult községhatárok számos helyen nem felelnek meg sem az ott­lakó vagy ott birtokos népesség, sem pedig a közigazgatás érdekeinek. Gyakori az az eset, hogy valamely határrészt természeti akadály (folyó hegygerinc) vagy más község közbe­ékelődő határrésze választ el a község többi részétől, vagy pedig a nagy távolság teszi nehézzé a község­központ elérését. Nem egy­szer előfordul az is, hogy a községnek egy távoleső külterületi lakott helye egy más község belterületéhez tapad hozzá, esetleg annak ki­rajzó lakosaival népesült be. Újabban egyre gyakrabban érkeznek hozzám kérelmek, amelyekben a most folyó, vagy még az előző földreform során szomszédos községek határá­ban ingatlanhoz juttatott birtokosok birtokuk­nak lakóhelyükhöz átcsatolását kérik. Mindezen kérelmeknél az irányadó főérv az, hogy mind az érdekelt birtokosoknak, mind pedig az állami és önkormányzati igazgatásnak fontos érdeke, hogy a községek külterületein állandóan kintlakók lehetőleg ahhoz a köz­séghez tartozzanak, illetve ahhoz a községhez csatoltassanak át, amelyhez tartozás számukra a közlekedés, a gyors és olcsóbb megközelítés, valamint a gazdasági piacok szempontjából a legelőnyösebb ; a községek belterületén lakók birtokai pedig a lakóhelyközség határában legyenek, illetve oda­­csatoltassanak át. Ezen irányadó főelv mellett a határukban megcson­kuló községeknek , községháztartási érdekei szintén mérlegelendők ugyan, de csak másod­sorban : főleg akkor jöhetnek tekintetbe, ha az elcsatolás folytán az egyébként önálló életre hivatott község a megnövekedett terheket viselni nem tudná s önállóságát meg kellene szüntetni. A most folyó földreform befejezése után a föld­birtokviszonyok előreláthatólag huzamosabb időre állandósulni fognak; ideje van tehát annak, hogy a községhatárok, amelyek kelet­kezésükkor is az illető közület lakóinak birto­kaihoz idomultak s jelenlegi alakjukban sok­helyt a megszűnt nagybirtokrendszer képét tükrözik vissza, a demokratikus elveknek meg­felelően az érdekelt lakosok, illetve birtokosok­nak a közérdektől is támogatott kívánságának megfelelően állapíttassanak meg. A területátcsatolásoknál követendő eljárásra vonatkozólag a következő Útmutatásokat adom A vármegyék alispánjainak a községi terü­­­letátcsatolásokra vonatkozó jogkörét az 1886 . XXII. tc. 148., 149. és 155. §-ai szabályozzák. Ezeknek kiegészítéseként a következőket rende­lem el.: A tárgyalás során az átcsatolást kérők kötele­sek egy 1 : 75.000 vagy 1 : 50.000 léptékű váz­rajzot, legcélszerűbben a katonai térkép meg­felelő szelvényét bemutatni, amelyen a változást szenvedő területet, a határváltozás által érintett községek határvonalát és azokat a földrajzi tényezőket, amelyek a szervezeti változás elren­delésére, vagy mellőzésére befolyással vannak, (utak, természeti akadályok) fel kell tüntetni. E szám ára 10.000.000 P.­

Next