Magyar Kurir, 1789. február-július (3. évfolyam, 12-51. szám)
1789-04-08 / 28. szám
boszonkodva a’ Városi Politziához küldöttek illy izenettel: „ hogy tí nagyságok Jenki Bitangiának gondját nem viselik. Ezt még halván ama magzat nélkül lévő, de még is sok fiakat tápláló jó szivű kegyess édes Anya Gén. Gróf Bethlen Adámne Asszony Ö-nagysága , a’ maga oltalma alá vette, ’s nevelteti. Most Ítélje meg már az ok öS Publicum ! mellyik ezen ártatlannak az édes Anyya? az-é ? a’ ki ezt a’ maga tulajdon gyönyörűsége Csóréjából méhébe fogadván, születése után kétszer 4 óra :’ült már el vetette; vagy az? a’ ki ezt oltalma alá fogottá, Kedves Grófné ! Kegyes édes Anya ! Ilidd el ez a valóságos jó fselekedet! mely a’ Te hamvadat is nagy jutalommal fogja követni.—A’szerertsétlen Magzatoknak valóságos édes Attyak II-dik Josef, kinek ezer ’s meg ezer fiai vagynak, a’ maga dühös ellenséginek gyámoltalanul maradott gyermekeit is nagy költséggel hordotta fel Bétsbe , és azokat gondviselő Atyai oltalma alá fogadja. Ha ezen szerentsétlen Kolosvári gyereket a’ F. Udvar* küszöbében tették volna le oly kérelemmel, hogy azt ő Felsége a* maga nevére Josefnek keresztelteste, ’s keréltesse fel , nints bizonyosabb, minthogy meg tselekedte volna. A’ Magyar Kurír pedig csak abban is gyönyörűséget talál magának, ha az ő nevére Sándornak kereszteltetett. “ — „ Kolosvárt a’ Gabófia nem igen drága: a’ szép tiszta-buzának vékája forint; a’ zaknak és Török-búzának fél ferint; de a’ hús és szalanna, a’ régi oltsósághoz kell est, bezzeg drága; rstivel amannak fontja, 5. en- Bek nedies krajtzár.