Magyar Kurir, 1789. július-október (3. évfolyam, 52-84. szám)
1789-08-01 / 58. szám
A* sok külömbb kilömbb nemű fegyveren kívül, 46 egynéhány ló nyergeivé bágázsiástól, 40 ökrök sikertöl farkastól kezünkre és hatalmunkra jutának» Fii-Strafcmesfer Gróf Wilhorszki az itt jelen vólt ka* tonaságnak bámulást érdemlő bátorságát, és tsatázásra szatározott vitézségét közönségesen ditséri; nevezetesen lovas Kapitány Simtinit, fő Hadnagyokat Seltzingert és Bodrátzkit a’ Toskána Huszár Seregből; a’ Splenviéböl pedig fő Hadnagy Viserodit; a* Szabad - seregbéliek közzül Kapitány Sztojánt, Laskarit, Stophoint és Jupnitzát; kik ezen tsatácskában magokat mind ditséretesen kimutatták; Szeben. Júliusnak 20-dikárt . Az utolsó Tömör történetben, mely a’ mi Hazánk fiainak, nevezetesen pedig az Orosz* Seregbéli Major Lauritz Urnak olly nagy ditséréte szolgál, az ellenségnek veszedelme sokkal nagyobb vala , mintsem azt előbb gondolhatjuk vala. A’ mieinknek Sántzok körzül 200 at találónak ugyan csak, a’ csatsa után, de a Török lovasság magával tsak nem ennyit vitt vala vissza , kiket az ellenség a’ maga vissza szaladó útjában az út féleken el temetett, melly Temető hányásokra annak utánna a’ miéink rá - találtának. Az innen jött Kémeknek Tudósitások megedgyez abban, hogy ezen tsata 1000 embernél többe került az ellenségnek a’ sebessekkel és elfogattakkal edgyütt — és még is ujj ütközetre készülnek , mely végre azon már esmeretes Synai Klastromnál mindenfélső készületeket megtettenek. Azt mondják a’ mi Kémjeink, hogy ezek itten véghetetlen sok Várfok - maszó Lajtorjakot készitettenek, mellyekkel ők ai* m* О о о 2 San*