Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1793-10-18 / 32. szám

fejedelmei markaikat, nem lesíz úgymond Fr. Or­­szágban eggy Toulonnál több, Rupella, Brestid, Orient, Bas­anna , Havre, Dünkerka , Nantes , CSE Malo , Cherbourg, Bordeaux , és Marsilia, olly állapotba fognak létettetni, hogy sem magok el nem pártolhatnak, sem a’ köz­társaságnak ellen­ségei, ki nem ragadhattyák eggy könnyen kör­meik közzül. Sőt Toulonban sem fognak az An­­glusok és Spanyólok sokáig kurruttyolni. A Mar­­siliából azt írták nem­régiben a’ népnek képvise­lői, hogy a’ nép seregestől fog fegyvert, 3000 Marsiliaiak tsatolták magokat Charteaux Gene­rállal öltve, minden körül belől fekvő osztályok bosszonkodván a’ pártos Touloniakra, fel kelnek ellenek — nintsen nagy számmal az ellenség — az Ánglu­sok és Spanyólok eggymás közt meg nem eggyeznek — nem régiben ki ötöttek a’ vá­rosból — de sok veszteséggel vissza verettek — az el­fogatott Touloniak minden törvény nélkül agyon lövöldöztettek — a’ Frantzia battériák, eggy Angliai fregattát semmivé tettek s. a. t. Thuriot egygy a’ nevezetesebb Jakobinusok közzül fel álván a’ minap a’ II. Gyűlésben, ek­képpen szók­ott: Lehetetlen a’ Frantzia népnek kereskedés nélkül virágozni, nem baráttyai, ha­nem valóságos ellenségei azok a’ nemzetnek , a’ kik a’ kereskedés minden ágainak el töröltetésé­­ben helyheztetni akarják boldogságunkat. Ha­sonló ellenségeink a’ tudatlanságnak javaslói, a’ kik a’ népet a’ tudományoknak és Filosophiá­­nak meg útálására akarják tanítani, azt állatván, hogy ezek ellenkezzenek a’ szabadsággal. Ezek­nek más végek nintsen, hanem hogy a’ népet ha­talmok alá vethessék, rajta kegyetlenkedhessenek, ’s uraságokat hosszabbithassák. Sokan azt akar­ják , hogy a’ Frantzia köz­társaság állandóságá­ra minden hivatalokat emberi vérrel kellene meg festeni. Egyedül a’ virtusnak és igazságnak sza­­va után kelletik itten halgatni, és az erköltsi tu­dománynak fundam­entomos tzikkelyeire tekinteni ’s azokat betsülni. A’ szabadság az erkölts tv­

Next