Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1793-10-18 / 32. szám
fejedelmei markaikat, nem lesíz úgymond Fr. Országban eggy Toulonnál több, Rupella, Brestid, Orient, Basanna , Havre, Dünkerka , Nantes , CSE Malo , Cherbourg, Bordeaux , és Marsilia, olly állapotba fognak létettetni, hogy sem magok el nem pártolhatnak, sem a’ köztársaságnak ellenségei, ki nem ragadhattyák eggy könnyen körmeik közzül. Sőt Toulonban sem fognak az Anglusok és Spanyólok sokáig kurruttyolni. A Marsiliából azt írták nemrégiben a’ népnek képviselői, hogy a’ nép seregestől fog fegyvert, 3000 Marsiliaiak tsatolták magokat Charteaux Generállal öltve, minden körül belől fekvő osztályok bosszonkodván a’ pártos Touloniakra, fel kelnek ellenek — nintsen nagy számmal az ellenség — az Ánglusok és Spanyólok eggymás közt meg nem eggyeznek — nem régiben ki ötöttek a’ városból — de sok veszteséggel vissza verettek — az elfogatott Touloniak minden törvény nélkül agyon lövöldöztettek — a’ Frantzia battériák, eggy Angliai fregattát semmivé tettek s. a. t. Thuriot egygy a’ nevezetesebb Jakobinusok közzül fel álván a’ minap a’ II. Gyűlésben, ekképpen szókott: Lehetetlen a’ Frantzia népnek kereskedés nélkül virágozni, nem baráttyai, hanem valóságos ellenségei azok a’ nemzetnek , a’ kik a’ kereskedés minden ágainak el töröltetésében helyheztetni akarják boldogságunkat. Hasonló ellenségeink a’ tudatlanságnak javaslói, a’ kik a’ népet a’ tudományoknak és Filosophiának meg útálására akarják tanítani, azt állatván, hogy ezek ellenkezzenek a’ szabadsággal. Ezeknek más végek nintsen, hanem hogy a’ népet hatalmok alá vethessék, rajta kegyetlenkedhessenek, ’s uraságokat hosszabbithassák. Sokan azt akarják , hogy a’ Frantzia köztársaság állandóságára minden hivatalokat emberi vérrel kellene meg festeni. Egyedül a’ virtusnak és igazságnak szava után kelletik itten halgatni, és az erköltsi tudománynak fundamentomos tzikkelyeire tekinteni ’s azokat betsülni. A’ szabadság az erkölts tv