Magyar Kurir, 1793. július-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1793-10-18 / 32. szám
8 * János, mint e’ földnek tsupán édes attya T Egy mutatója magát; fia mint barátija. Sör, az egész fényes familia éllyeti ! ’S emiért ditsőssége, mint a’ nap úgy fényűjén ! A’ bal felöl való pyramison ezen Tek. Vármegye Statusát képzelő strófák olvastattak : Nemes lelkű Status ’s embert bóldogitó , Segítő, nem pedig mást meg nyomorító. Híven viseltetik emberi neméhez, Mint a’ fő az alsóbb testi tag részéhez. E’ diszes Megyének milyen illy Statusa, Mellynek itt tündöklik nemzeti virtusa. Erdély Ország. A’ felebaráti szeretetnél nintsen nemesebb virtus e’ világon. Ennek első sszülött leánya a’ szükölködőkkel való jótétemény , kiváltképpen az ollyan, szükölködőkkel, a’ kik vagy elégtelenek tulajdon életeknek táplálására, vagy mind természeti tehettségek, vagy mind akarattyok vagyon a’ közjónak előmozdítására, de nintsen értékek annak végbe vitelére. Imitt amott találtatnak , mind a’ két Magyar hazában , oliy áldott ind illatú Mecénások, a’ kik a’ tudományokat és azoknak gyakorlóit minden úton módon akarják boldogítani. Eggy illyen jó lelkű ember találtatik nem régiben Erdélyben Maros Vásárhelyen, a’ ki múlt Aug. 31 ik napján, vatsora alatt jelenti magát a’Catholicum Seminariumnak ajtaján, a'dolgának két darab tsinos és betsűlletes ruhát ád egygy kiss tzédulával eggyűtt kezébe. Ez mind kettőt bé vivén a’ Régens úrhoz , ismét ki küldetett , hogy a’ ruhát és írást adott embert várakoztassa a’ válaszra; de már ez akkor el ment. A’ nulla mellett kézhez küldött czédula szóról szóra így volt: Tisztelendö Régens Úr is, Ha az oskolákban találtatik eggy jóra me-