Magyar Kurir, 1799. július-december (13. évfolyam, 1-52. szám)

1799-11-08 / 38. szám

Lord Grenville Status Cancellarius mieß be­­szédet ekként kívánta meg czáfolni. Nem idom, úgymond, mint felellyek ezen embernek, a ki a­ jelepvaló kedvező környülállások közt (m­ég ekkor semmit sem tudott ő a’ Yorky herczeg­­nek Franczia fő vezérrel való capitulatiojáról) nékünk békesléget javasol. — Gyakorta el­állot­tak ugyan mellőlünk a’ mi frigyeseink ; mindaz­­által az egész világgal való hadakozásra elégsé­ges volna Anglia. — Az Orosz Birodalommal kö­tött szövetségünk mellynek uralkodó fejedelme igen ditsösségesen gondolkodik, és viseli magát, az okosság reguláin vagyon fundaltatva, hogy tud­niillik mindenik Hatalmasság azt forta­tsa a’ há* borúra, a’ mi től­e ki telik. Az Orosz Birodalom hadi népet, Anglia pedig pénzt. Hogy e* mellett hajókat is küldött az Orosz Császár , mit pedig azokért kész pénzel fizettünk , azért nö­veltük, mivel több költségünkbe került vólna , hogyha mi magunk építettük volna azokat. Hogy, ha jurta vagyon a’ Királynak idegen truppoknak zsóldba való vételekre , miért ne volna jurtá­szárnak Angliába való bé szál­ itatásokra is, elő­re fel tévén a’ Parlamentumnak abban való meg eggyezését. — A’ midőn az Orosz Császár maga hadi seregeit nékünk által adta, egyszersmind azt is kívánta, hogy ha azok a’magok meg hatá­rozott helyektől távol lejéndenek, ne hányattas­sanak vettettetsenek imide amoda a’ tengeri szél­­veszek által, hanem hogy barátságossan fogad­­tattanak bé az Angliai kikötő helyekbe.** Franczia Respublika. Ezen Respublikának napnyugoti osztályaiban ismét feltámadt Chouansoknak a száma naponként mind inkább inkább növekedik, és igen kegyet­lenül bánnak azon helységekkel, a’ mellyeket a” democratica Constitutióhoz hajlandóknak lenni

Next