Magyar Kurir, 1800. január-június (14. évfolyam, 1-51. szám)

1800-01-14 / 4. szám

vagy meg ölik, vagy meg zabolázzák, ezeknek az ő örökségeik fognak ajándékoztatni. Ennek* felette minden­ pártos helységekbe a’ katonák* kal egyetemben Nemzeti ComraisTariusok is küldet* tetnek , a’ kik azoknak ingó ésj ingatlan jószága* ikat, a’ kiket hornyaikban nem találnak, az ér*­demes katonáknak és hazafiaknak fogják adni. Úgy gondolkozik FG Conzul Bonaparte, hogy en­nel jobb eszközt találni nem lehet a’ Chouansok meg zab­o­láztatás­ára. Titkon egy nyomtatott könyvetske circulal mosta* Párisi Publicum kezében, a’ mellyben fontos okok­kal igyekszik annak szerzője meg mutatni, hogy nem a’ Fz. Nemzetnek való a’ democratica igaz­gatás formája; hogy 14 száz esztendö el forgása alatt sokkal boldogabb volt ez az Ország a’Ki­rályi pálcza, mint 10 esztendötől fogva a’Nem­zeti Képviselői alkotmány alatt; hogy a’ békes­ségnek meg szerzésére garantiát, az­az kezessé­­get kell ki állítani, ez pedig egyedül a’ monar­­chica igazgatás alatt lehet eszközleni. Írásának vége fele Bonaparte fő­konzult ekként szólli­tja meg: „Mivel, úgymond, a’ jelenvalókornyűlállá­­sok közt lehetetlen Franczia Országnak békességet garantirozni, fontollya meg Kigyelmed e’ dolgot illendöképen. Az utolsó revolutiónak eszközlése u­tán békiseget igért Figyelmed a’ Fz. Nemzet­nek , és ez ollybá tartya , mintha gyözedelme­­ket annak igért volna Figyelmed. — — Úgy de, nem ezek által eszközöltethetik a’ békesség , hanem az alkudozások és Franczia Országnak olly állandó fundamentomra való tétetése által , a’ mellyben tsendességet és boldogságot érhet. — Jhogyha illyetén békességet nem szerez Figyel­med minékünk, minden eddig való betsületét el­veszti , ha pedig álhatatlan békességet szerez mi­nekünk, mindenit és magát is el­veszti. A’ kit nagy embernek nevez a’ nép, minden jót kivan

Next