Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)

1801-02-27 / 17. szám

248 mei tellyesitheti bé a’ fzivét, mivel nem a’ tsupa jónak fzemlelésében áll ez az eggyeífég. Ennek az ö nagy halznát elegendöképen ki mutatta Au- güának Skotiával lett eggyesitése. Az ón el hunyt Őseim is nagyon elő mozdították azt, és valóságos áldás volt annak követkéz V. Hyber- niának N. Britanniával való eggyesitése is bol­dogságunkra fog fzolgálni. — A’ mi pedig Or- ízagunknak külső környülállásit illeti, azok ugyan eléggé zavarosak, de még is nem kétségbe ejtök. N. Britanniának belső ereje is igen nagy, a’ melly iigyepek igafságos volta által még öregbitetni fog. Nem hifzem, hogy Frantzia Orízág igazán kívánná a1 békelTeget. Az első Conzulnak egéfz maga viseleté, követségének mivolta, minden aján­lásai, és az alkudozásoknak folyása is azt bi- zonyittyák. Annakokáért felettébb örvendek,hogy a’ mmifterek álhatatosan, és egyenes fziviiséggel v/selik magokat, ’s reménj'lem, ho^y Franczia Or- . fzágnak Prókátorjai, a’ kik fzüntelen az első Con­zulnak békeliéges indulatjáról beliéinek , kevés prozelitusokat fognak tlinálni. Frantzia Orfzág- ak jelenvaló ereje fokkal nagyobb, mint volt ekelötte valaha. Európának boldogsága azt ánná, hogy minden öfzve fzövetkezoe ellene, ellenségesképen viselik annak HatalmaíTágai Britannia «ránt magokat , és pl akarjak a’ ózöuféges tengeii törvényeket törleni. Ha vala­ha, molt igen ízembe tűnő és erőfzakos az ö magok visélete. Dánia és Svecia Orfzágok, a’ neutralitás jutrainak fenn tartása végett, 1780-ik elztendűben, öfzve fzövetkeztek egymáífal, ’s ak­kor mértékletesebben fzóllottak. — Egy más Ha- taimaífág maga viselete, az 1793 ik elztendői meg eggyezélíel ellenkezik , a’ mellybeu a’ vala me^ határoztatva , hogy ba a’fzövetséget kötött felek közt, valamiképen háború támadna, mind a’két Orízágnak vagyonja, hajói és fzemélyei sertetet- lenül maradjanak , és dolgaiknak el intézésére, ’*

Next

/
Thumbnails
Contents