Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)

1801-02-27 / 17. szám

mel tellyesitheti bé a’ szivét, mivel nem a’ tsupa jónak szemlélésében áll ez az eggyesség. Ennek az ő nagy hasznát elegendőképen ki mutatta An­­guának Skotiával lett eggyesitése. Az én el hunyt Őseim is nagyon elő mozdították azt, és valóságos áldás volt annak következ­e. Hyber­­niának­eI. Britanniával való eggyesitése is bol­dogságunkra fog szolgálni. — A’ mi pedig Or­­szágunknak külső környülállásit illeti, azok ugyan eléggé zavarosak, de még is nem kétségbe estök. N. Britanniának belső ereje is igen nagy, a’ melly i­gyesek igazságos volta által még öregbitetni fog. Nem hiszem, hogy Franc­ia Ország igazán kívánná a­ békes­eget. Az első Conzulnak egész maga viselete, követségének mivolta, minden aján­lásai, és az alkudozásoknak folyása is azt bi­­zonyi­tják. Annak okáért felettébb örvendek,hogy a’ ministerek álhatatosan, és egyenes szivű­séggel viselik magokat, ’s remény­lem, hogy Franczia Or­­­­szágnak Prókátorjai, a’ kik szüntelen az első Kon­zulnak békességes indulatjáról beszélnek , kevés prozelitusokat fognak tsinálni. Frant­ia Ország­­ok jelenvaló ereje sokkal nagyobb, mint volt ekelötte valaha. Európának boldogsága azt anná, hogy minden öszve szövetkezve ellene, ellenségesképen viselik annak Hatalmasságai Britannia iránt magokat , és el akarják a k­özönséges tengeri törvényeket törleni. Ha vala­ha, most igen szembe tűnő és erőszakos az ő magok viselete. Dánia és Svecia Országok, a’ neutralitás jutrainak fenn tartása végett, 1780-ik esztendőben, öszve szövetkeztek egymással, ’s ak­kor mértékletesebben szóllottak. — Egy más Ha­­talmasság maga viselete, az 1793 ik esztendői meg eggyezéssel ellenkezik , a’ mellyben a’ valt meg határoztatva , hogy ha a’szövetséget kötött felek közt, valamiképen háború támadna, mind a’két Országnak vagyonja, hajói és személyei sértetet­­lenül maradjanak , és dolgaiknak el intézésére. ’*

Next