Magyar Kurir, 1801 (15. évfolyam, 17-44. szám, töredékek)
1801-02-27 / 17. szám
w* Miért nem halasztódott a’ Neutralitat juttainak meg visgalása most is továbbra, mim történt vale 1780 ík esztendőben? Talán ezen visgaltatásnak továbra lett halasztásából származott a’ gonosz? Epen nem. Az bizve szövetkezés el húnyt, és az új háborúnak támadásakor sem elevenedett az meg. A’mi Országunk sem szenvedett a’miatt semmit is. A’ mi mostani velek való bánásunk leg jobban ellenkezett a’ politicával, és éppen ez által tettük mi az északi Hatalmasságoknak öszve szövetkezéseket szorotsabbá. —* Minthogy az Orosz Birodalomban legretláltattak a’ mi hajóink, mi azért árestáltattuk le a’ Dániai és Svéciai hajókat a’ mi kikö’tö helyeinkben. Hit ulvarigasságos dolog e’ ez ? meg kell a’ mi áflereket kérdezni, mitsoda princípiumai vagynak ezen hirtelen való bánásnak? Nékem tehát lehetlen a’ mini'terek szándékját elöbre mozdítani , ’s azon magok viseletét helybe hagyni, mellyre nézve Г javaslom, hogy a’ Királyhoz küldendő köszönő íveihez a’ következendő toldalékok is hozzá tdattatsanak : ^ 1) Hogy minden ollyan segedelem adásra фёГг leszen a’ Parlamentom, a’ melly az Ország* • tól ki telhetik, azon esetre, ha hegy az, ellenségnek uraiságtalan kívánságai a’ hasznos és betsültessék.Heget lehetetlenné tennék, hogyha egy bizonyos Hatalmasságról semmi elégtételt nem vehetnének; és ha az északi Hatalmasságokkal való villongást semmi jó móddal elintézni nem lehetne, és igy szükségesképes háborúnak kellene következni. 2. Hogy telyes bizodalommal légyen a’Parlamentünk az Ö Kir. Felsége azon atyai jó indulatjához, melly szerént semmit el nem fog abból mellőzni, a’ mi az Ország erejének olly hosszas eltékozoltatását meg akadályoztathatja , és oly bölci kormányozásról fog szorgalmatoskodni , a’ miném is a’jelenvaló szoros környülállások közt szükséges. *5]