Magyar Kurir, 1802. július-december (16. évfolyam, 1-53. szám)

1802-12-03 / 45. szám

a’ Torök Császári lakó palotával együtt Liszbo­­na dallyára jutott, az az, a’ föld indulás által nagyon meg kárositatott, sőt s­émellyek állítása Tzsrént, egészlen el süllyedt volna. Gyakorta tor­tán már ennekelőtte ezen a’ városon, melly a’ tenger torka mellett fekszik, illyetén szerentsét­­lenség. — Más Európai Országo­k sem­ voltak a’ termékeinek azon rettentő odorától egészlen mentek. Portugalliának anya és királyi városa 1755zik esztendőben. Novemb.­i­s jő napjár, reg­geli 7 órakor tsak nem egészlen öszve omlott, és 90000 ember temettetett a’ föld torkába. — A’ Kalábriai, nevezetesen a’ MerTzinai rettenetes föld indulás. Febr. sok­ban 1783 - ik esztendőben tör­tént. — Erről, tudniillik a’ MerTzinai föld indu­lásról, azon időbéli közönséges újság levelekről azt olvastam, hogy egy oda való tehetős keres­kedő leányának egy igen kedves fekete matská­­ja a­ t, a’ melly a’ föld indulás előtt kevés szem­­pillantatokkal a’ szoba ajtaját szüntelen kartzolta körmével, és nagy nyughatatlanság közt lévén , erőszakosan ki ak­art a’ szobából menni. A’ ke­reskedő figyelmetes lévén esnek a’ házi állatnak nyughatatlanságára, azt az ájton ki be sájtotta, ma­ga is mindenütt utánna ment, melly a’város kapuján ki futván, a’ közelebb lévő hegy tetőre szaladt fel. A’ kereskedő is utánna ment, és mikor azon hegy tetőre fel ért vólna, a’ föld hirtelen meg rendűlt, a’ város el­űllyedt, é,­ tsak egyedül ő maga maradt meg eplépben ’s életben, a’ hozzá tartozottak pedig, a’ több városbeliekkel együtt mind a’ föld alá temetettek. Magyar Ország* Szatthmár Vármegyéből Novemb. 15 . isi nap­­ján. Nallyak a’ szüntesen való nagy szárazrag meg mind untalan tart, és a’ szárazra szélveízek is gyakorta uralkodnak, ’s e’miatt attól tartván

Next