Magyar Kurir, 1808. január-június (22. évfolyam, 2-52. szám)

1808-02-23 / 16. szám

rályné egy K. Hert­egas­szonkát szíilt tegnap sze­­rencsésen, melyhez képpest hálaadó fohászkodások tartattak a’ templomokban, Berlinből Febr. 7-dikén. Valamint az Orosz seregek Moldovában és Oláh­országban számosúl­­nak , azért, hogy a’ békesség’ munkáját foganatom elltsák , éppen i­lyen módon nem tesznek a’ Fran­­c­ia seregek te­ljességgel az Albis és Visztula vi­­zek között semmi mozdulásokat a’ Srus­­sziai tar­­tományokból való eltávozásra. Csakugyan van m­ég valami reménség ahoz, hogy a’Porta és Orosz birodalom között való békesség nem soká meg­­ké­szülhet, noha azt, hogy hol folynak az alku­dozások , senki nem tudja. Az idő azonközben, a’ melly a’ maga útjában késedelmezés nélkű­l el­­szokott járni, már nagyon elközelitett azzal a­ nappal, a’ meddig a’ Török és Orosz birodalmak között való békességes alkudozásoknak nem csak szerentsésen elkezdődni, hanem a’ bekességnek is megköttetni kellett volna, t. i. a’ Tilsiti Kötés* ereje szerént. A’ kiknek reménségek* van ezen Napkeleti bekességnek megkészülhetéséhez , azt a’ Sándor Császár nagy lelkűségébe és egyenesssé­­gébe helyheztetik. Weisphaliábol Fehr. 4-dikén. Úgy hall­juk, hogy a* Bergi Nagy Hertzeg Márt­ius’ í­sás napján a’ maga birtokaihoz fogja tsatólni a’ M­aüins­­teri Hertzegséget, ’s a* Márki, Lingeni, és Tek­­lenburgi volt Prus­szus uradalmakat, a’ mellyek mind a’ Nagy Hertzegségnek határai mellett fe­­kűs­nek. Norinbergából Febr. 14-dikén. ’Franko.

Next