Magyar Kurir, 1808. július-szeptember (22. évfolyam, 1-27. szám)

1808-09-16 / 23. szám

kai fel ékesitetett lovaik bámulással töltették bé a’ nézőknek sziveiket. Eg­y igaz Magyar szivvel biró, ’s tudományok­kal tündöklő hazánkfiától és Fö Papi személytöl e’ tárgyra nézve következendő tudósítást vettünk Po­­sonyból Sz. Mihály Havának 9-ikén. Uszunk a’ köz örömben. Le irhatatlan az a’ béfolyás ereje, melly már is tapasztaltatk a’Felső udvar köztünk való lakásából. — A’ múlt szerdán, az az, a’ koronázás napján, nemcsak az útzákori, valamerre meg fordult az udvar, eleven felkiáltá­sokkal fogadtatott a’ teméntelen néptől, hanem a’ templomban is, a’ midőn a’ Fels. Királyné koronás fö­vet, Kir. pálczát, és az arany almát tartván közé­­ben az óltártól a’ trónusra ment vó­na, az örvende­tes Vivat kiáltások a’ dobok ’s trombita szózatját fe­lül haladták. Észre vehették avagy tsak ebből is az akkor jelén vólt idegenek , melly nagyra betsiíllye a’ Magyar törvényes Fejedelmeit Erre nézve, hogy az egész Fels. uralkodó Háznak tagjai jelen voltak ezen a’ ko­ronázáson ; erre nézve, hogy még hasonló történet Magyar Országban soha elő nem adta magát, hogy tudniillik a’ Fels. Király testvére mint Palatinus, és a’ Fels. Királyné testvére mint Prímás koronázták volna meg a’ Királynét; erre nézve, hogy más Kir. kívánságok eleibe nem terjesztödtek volna az ötzve gyűlt Ország Rendjeinek; erre nézve, mondám, e’ mostani Ország Gyűllése példa nélkül való, és avagy tsak ezért is emlékezetre méltó. A Sz. Római Pápa Bécsi Nunciussa Gróf S­e­­v­e­r 01­­ Érsek, a’ Fr. Császári Követ Generál A­n­d.-

Next